Az ítélet egy nappal azután született, hogy egy másik bíróság elítélte Khant államtitkok kiszivárogtatása miatt, és 10 év börtönre ítélte.
Iszlámábád, Pakisztán – 14 év börtönbüntetésre ítélték Imran Khan volt pakisztáni miniszterelnököt és feleségét, Bushra Bibit egy állami ajándékok illegális értékesítésével kapcsolatos ügyben.
A korrupciós ügyekkel foglalkozó rawalpindi elszámoltathatósági bíróság szerdán szintén kimondta, hogy a házaspár 10 évre nem pályázhat a közhivatalok megszerzésére, és mindegyikükre 787 millió rúpia (2,8 millió dollár) bírságot szabott ki.
Az ítélet egy nappal azután született, hogy Khant 10 év börtönre ítélték államtitkok felfedése miatt. Nem volt világos, hogy a büntetéseket egymás után vagy egyidejűleg töltik-e le.
Khan augusztus óta már börtönben van, több esetben bíróság elé áll. Ügyvédje, Intisar Hussain Panjotha azt mondta az Al Jazeerának, hogy Bushra Bibi is megadta magát a börtönhatóságoknak.
Khant augusztusban három év börtönbüntetésre ítélték a pakisztáni választási bizottság által indított ügyben, amiért nem hozta nyilvánosságra vagyonát a kormányfőként kapott több mint 140 millió rúpia (501 000 dollár) értékű kormányzati ajándék eladása alapján. Pakisztáné. 2018-tól 2022 áprilisáig. Az abban az ügyben hozott ítéletet felfüggesztették. A legutóbbi ítélet egy korrupcióellenes ügynökség által indított párhuzamos ügyre vonatkozik, amelyben Khant és feleségét állami ajándékok eladásával vádolták.
A legnépszerűbb pakisztáni politikus ellen körülbelül egy héttel a február 8-i általános választások előtt ítélték meg.
A káni pakisztáni Tehreek-e-Insaf (PTI) már megfosztották választási jelképétől, a krikettütőtől, minden jelöltje függetlenként indul.
A PTI tisztviselője, Syed Zulfiqar Bukhari kijelentette, hogy Khan ítélete „újabb szomorú nap volt Pakisztán igazságszolgáltatási történetében”, és megkérdőjelezte annak legitimitását.
„Az igazságszolgáltatás felszámolása folyamatban van. A hibás döntést a Legfelsőbb Bíróságnak felfüggesztenie kellett volna, mivel egyértelműnek tűnt, hogy a tanúk veszélyben vannak” – mondta az Al Jazeerának.
„A kiváló tanúkat megváltoztatták… anélkül, hogy keresztkihallgatásukat engedélyezték volna, nem született végső érv, és úgy tűnik, hogy a döntés egy előre meghatározott folyamat. „
„A tábornokok azt mondják a választóknak: ne menjetek el szavazni.”
Cyril Almeida pakisztáni politikai elemző szerint Khan meggyőződése a hatalmas hadsereg üzenete a népnek a jövő heti szavazás előtt.
„A tábornokok azt mondják a választóknak: „Ne zavarják magukat.” Az Al Jazeerának azt mondta: „Ne vesződjetek Imránra szavazni, mert egyhamar nem engedik újra hatalom közelébe.” A választók engedelmeskednek-e. [the army] A jövő héten tudni fogja. „A vádak politikaiak, az elítélés politikai, és ha eljön az ideje, a visszavonulás politikai lesz.”
A pakisztáni hadsereg széles körű politikai befolyással rendelkezik, és a dél-ázsiai ország 1947-es megalapítása óta három évtizeden át közvetlenül irányítja az országot. Bár Pakisztán történetében egyetlen miniszterelnök sem töltötte le mandátumát, a négy katonai diktátor közül három egyenként csaknem egy évtizedig kormányzott.
Reza Hussain ügyvéd szerint megmagyarázhatatlan, hogy milyen gyorsan jelentették be a Khan elleni ítéleteket.
„A tisztességes eljáráshoz való jog minden civilizált, jogállami társadalom középpontjában áll. Még a legszörnyűbb bűncselekmények elkövetésével vádolt személyeknek is tisztességes eljárásban kell részesülniük. Nyilvánvaló, hogy ebben az ügyben nem volt tisztességes eljárás, – mondta az Al Jazeerának.
Ishtar Usaf Ali, Pakisztán volt főügyésze azonban azt mondta, hogy a PTI ügyvédei bőséges lehetőséget kaptak arra, hogy kifejtsék érveiket. Hozzátette: nem sikerült az ügyészség ügyét megcáfolni, vagy felelősségre vonni.
Kedden az amerikai külügyminisztérium szóvivője nem kívánta kommentálni Khan államtitkai ügyben hozott ítéletét.
„Természetesen azt szeretnénk látni, hogy a demokratikus folyamat úgy bontakozik ki, hogy lehetővé tegye valamennyi fél széles körű részvételét, és tiszteletben tartsa a demokratikus elveket. Nem foglalunk állást Pakisztán belügyeivel kapcsolatban, ahogyan korábban is hallottuk, és mi ne foglaljon állást a pakisztáni tisztségre jelöltekkel kapcsolatban”.
Hozzátette: „Szabad, tisztességes és nyitott demokratikus folyamatot akarunk látni, és ha jogi kérdésekről van szó, ezekről a pakisztáni bíróságok döntenek.”
More Stories
Japán: Shanshan tájfun: Emberek millióinak evakuálását kérték, miután az elmúlt évtizedek egyik legerősebb tájfun sújtotta Japánt
A brazil legfelsőbb bíróság az X vállalat tevékenységének felfüggesztésével fenyegetőzik egy folyamatban lévő vita legújabb fejlesztése miatt.
Namíbia elefántokat, zebrákat és vízilovakat öl meg, a húst pedig a szárazságtól sújtottaknak adja