6 kulcskérdés a lengyel választások előtt – Politico

VARSÓ – Keserves idő van az Európai Unió ötödik legnépesebb országában.

Több hónapig tartó keserű választási kampány, botrányok, tréfák, támadások és egyetlen vita után a vasárnapi általános választások előtti politikai helyzet nagyjából megegyezik egy évvel ezelőtt. Két nagy párt – a kormányzó nacionalista Jog és Igazságosság Pártja és a centrista Polgári Koalíció – messze előrébb jár, és egy csoport kisebb párt messze lemaradt.

Ez a lengyel társadalom mély megosztottságának bizonyítéka.

A kormány támogatói árulónak tekintik az ellenzéket, aki hajlandó Lengyelországot Németországnak (vagy akár Oroszországnak) átadni, és Lengyelországot vallástalan, melegbarát disztópiává alakítani, amely Brüsszel alá tartozik, és tele van muszlim bevándorlókkal.

Az ellenzék támogatói arra figyelmeztetnek, hogy ha a PiS megnyeri a harmadik ciklust, akkor sikerül megfojtania a lengyel demokrácia maradékát azáltal, hogy továbbra is ellenőrzi a bíróságokat, támadja a független médiát, és elszigeteli Lengyelországot uniós partnereitől.

1. Mit mutatnak a közvélemény-kutatások?

A Politico exit poll-ok felmérése szerint a PiS jelenleg 37 százalékos, míg a Polgári Koalícióé 30 százalék.

Valószínűleg három kisebb párt is bejut a következő parlamentbe.

A jobbközép harmadik útja 11 százalék, a baloldalé pedig 10 százalék. Mindketten vállalták, hogy csatlakoznak a Polgári Koalícióhoz, hogy kiszorítsák a Jog és Igazságosság Pártot a hatalomból.

Ami a szélsőjobboldali Konföderációs Pártot illeti, a szavazatok 9 százalékát kapta, és ez az egyetlen potenciális partner a Jog és Igazságosság Párt koalíciójában, bár vezetői szerint ezt nem teszik meg. A két párt nacionalista nézetei hasonlóak, de gazdaságpolitikájuk teljesen eltérő.

2. Miért néz mindenki a Little Parties-t?

A szabályok szerint a pártoknak a szavazatok 5%-át kell megszerezniük a parlamenti mandátumhoz, a koalícióknak viszont 8%-ot kell megszerezniük.

A Harmadik Út – amely egyesíti a Simon Holonia tévéműsorvezető által elindított Lengyelország 2050 pártot és az agrárlengyel néppártot – ezzel az akadállyal szembesül. Ha ez nem sikerül, a parlamentben maradó pártok lendületet kapnának, és ezzel nagyon közel kerülne a PiS a szabad többséghez.

„Döntő fontosságú, hogy a kis pártok mennyire sikeresek” – mondta Ben Stanley, a varsói Társadalom- és Bölcsészettudományi Egyetem docense.

3. Szabadok és tisztességesek a választások?

Lehet, hogy ingyenes, de nem túl igazságos.

A kormány a szociális kiadások növelésén dolgozik, országszerte kirándulásokat szervezett, ahol a kormányzati tisztviselők kapcsolatba léphettek a választókkal – mindezt adófizetők finanszírozták. Jutalmat is ígér a legtöbb szavazatot kapott településeknek – ez a verseny csak a PiS erős támogatóinak számító kisvárosokban érvényes.

Az államilag ellenőrzött média szilárdan a kormány táborában van, bár a törvény megköveteli, hogy pártatlanok legyenek. Az Orlin állami olajfinomító cég tulajdonában lévő újságlánc is támogatja a PiS-t – az újságok még az ellenzéki pártok hirdetéseit is elutasítják.

Végül a kormány népszavazást javasolt négy kérdéssel, amelyek célja az ellenzék károsodása volt, és valójában nem tükröznek valódi politikát. A bevándorlásról szóló cikk ezt írja: „Támogatja-e több ezer illegális bevándorló befogadását a Közel-Keletről és Afrikából az európai bürokrácia által megszabott kényszeráthelyezési mechanizmus szerint?”

A népszavazásnak nincsenek kiadási korlátai, ezért az állami cégek hatalmas összegeket pumpálnak a kampányba. A lengyel posta még szórólapokat is küldött az ügyfeleknek, amelyekben ismertették a népszavazást, és segítőkészen mutattak egy „Nem” feliratú szavazólapot négyszer – tükrözve a kormány álláspontját.

Végül a szavazatszámlálást a kormánypárt által kinevezett bírák felügyelik.

Péntek estig gyülekeztek a külföldi választási megfigyelők Panaszkodik Még nem kaptak akkreditációt a választási bizottságtól, hogy megnézhessék a szavazást.

4. Mik a szavazási mechanizmusok?

Minden választási kampány péntek éjfélkor véget ér, és a média leállít minden politikai híradást.

A szavazóhelyiségek reggel hétkor nyitják meg kapuikat mintegy 29 millió regisztrált választó előtt.

Az országon kívül több mint 600 ezren regisztráltak, ami rekordszám. Egy új önkényes szabály azonban 24 órára korlátozza a külföldi helyeken a szavazatok számlálását; Ha a számlálás addig nem fejeződik be, az adott szavazókörben lévő összes szavazólapot eldobják. A legtöbb külföldi szavazó az ellenzéket támogatja.

A szavazóhelyiségek este 21 órakor zárulnak, és a média azonnal közli az exit pollok eredményeit – amelyeket szavazás közben nem lehet közzétenni –, amelyek történelmileg meglehetősen pontosak voltak.

A szavazatok számlálása azonnal megkezdődik Országos Választási Bizottság Közölni fogja a futóösszeget. Hétfő reggelre jó ötletnek kell lennie, hogy ki nyeri a hivatalos szavazást.

5. Hogyan alakul a kormány?

Az első lépést Andrzej Duda államfő teszi meg, aki a Jog és Igazságosság Párttal szövetséges.

Lengyelországgal összhangban alkotmányAz elnök szabadon jelölheti a miniszterelnököt. Duda elmondta, hogy az elnök hagyományosan a választás összesített győztese közül választ jelöltet – ami szinte biztos, hogy a PiS lesz.

Az újonnan kinevezett miniszterelnöknek meg kell szereznie a 460 tagú képviselőház abszolút többségét.

Ha a jelölt kudarcot vall, a parlament veszi át az irányítást, és 14 napja van arra, hogy új miniszterelnök-jelöltet jelöljön, akinek ezután újabb bizalmi szavazást kell nyernie.

Ha ez kormányalakítás nélkül ér véget, a labda visszakerül az elnök elé, és 14 napja lesz másik jelöltet választani. A jelöltnek ezúttal csak egyszerű többségre van szüksége a bizalmi szavazáson.

6. Mi történik, ha nem alakul kormány?

A parlamenti többség megszerzésére irányuló erőfeszítések több hónapig is eltarthatnak. Ha ez nem sikerül, Duda lerövidíti a parlament ülésszakát, és új választásokat ír ki, amelyeket 45 napon belül kell megtartani.

Ez új választásokat – és egy újabb keserű kampányt – jelent valamikor 2024 tavaszán.