Lengyelország és Magyarország bírálja az EU gázcsökkentési tervét

Magyarország álláspontjához hasonlóan a lengyel kormány sem gondolja, hogy kötelező erejű szolidaritási mechanizmus lesz a megoldás az Európát fenyegető energiaválságra. Szijárdo Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a legújabb uniós gázcsökkentési javaslat fizikai értelemben megvalósíthatatlan kommunikációs lépés.

Anna Moskwa lengyel klíma- és környezetvédelmi miniszter a múlt héten azt kommentálta, hogy Lengyelország nem tudja elfogadni az Európai Bizottság javaslatát. sajtótájékoztató hétfőn Varsóban.

A múlt szerdán bemutatott terv szerint minden tagállam a gázfogyasztás 15 százalékos csökkentését tűzi ki célul 2022. augusztus 1-től 2023. március 31-ig az energiaválság megelőzése érdekében. A célok önkéntesek lesznek, de a gázkereslet csökkentése minden tagállam számára kötelező lesz abban az esetben, ha a Bizottság úgynevezett „EU-riasztást” adna az ellátás biztonságával kapcsolatban.

Moszkva szerint a javaslat elfogadhatatlan, és „napok alatt kapkodva készítették elő”. Megjegyezte, hogy többek között Görögország, Spanyolország, Portugália, Ciprus és Málta ellenzi a kötvénykorlátozásokat.

Beszélt az újságírókkal A Közlekedési, Távközlési és Energia Tanács keddi brüsszeli rendkívüli ülése előtt Moskwa megismételte, hogy országa nem tudja támogatni a tagállamokra kényszerített megszorításokat. „Ha az energiabiztonságról van szó, az elsősorban az egyéni, nemzeti kormányok felelőssége. Amikor egységre gondolunk, akkor szabadságra is gondolunk. Nem beszélhetünk egységről, és egyben bizonyos megoldásokra kényszeríthetjük az országokat” – magyarázta.

Kapcsolódó cikk

Magyarország hivatalos javaslatot kér a gázfogyasztás csökkentését célzó uniós tervekről

Szijárdó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy a magyar kormány nagyon komolyan veszi a Bizottság legutóbbi javaslatát, amely szerint 15 százalékkal kellene csökkenteni az európai gázfogyasztást. olvasson tovább

A TV interjú Szijárdó Péter külgazdasági és külügyminiszter a brüsszeli csúcs előtt a javaslatot „csupán politikai kommunikációs aktusnak” nevezte, és számtalan technikai kérdést vet fel, mivel fizikai megvalósítása lényegében lehetetlen.

Kiemelt fotó az Európai Unió Tanácsa által