Legalább 1,1 millió ember tüntetett csütörtökön Párizs és más francia városok utcáin a nyugdíjkorhatár-emelési tervek elleni országos sztrájkok közepette – de Emmanuel Macron elnök ragaszkodott hozzá, hogy előmozdítsa a javasolt nyugdíjreformokat.
Az ellenállás tömeges kinyilvánításán felbuzdulva, a francia szakszervezetek január 31-én újabb sztrájkokat és tiltakozásokat jelentettek be, megfogadva, hogy megpróbálják rávenni a kormányt, hogy utasítsa el a szokásos nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelésére vonatkozó terveit. Macron szerint az intézkedésre – második ciklusának alappillére – azért van szükség, hogy a nyugdíjrendszer pénzügyileg életképes maradjon, de a szakszervezetek szerint veszélyezteti a nehezen kiharcolt munkavállalók jogait.
Elmegy az országból, hogy részt vegyen a barcelonai francia-spanyol csúcstalálkozónMacron elismerte a lakosság elégedetlenségét, de kijelentette, hogy „meg kell tennünk ezt a reformot” a francia nyugdíjak „megmentése érdekében”.
„Tisztelettel és a párbeszéd szellemében, de határozottan és felelősségteljesen tesszük ezt” – tette hozzá.
Macron beszéde közben a rohamrendőrök meghátráltak néhány tüntető elől, akik lövedékeket dobtak a nagyrészt békés párizsi tüntetés szélére. További kisebb incidensek törtek ki rövid ideig, ami miatt a rendőrök könnygázt használtak.
A párizsi rendőrség tájékoztatása szerint 38 embert tartóztattak le, amikor a fagyos eső ellenére emberek tömege nyüzsgött a főváros utcáin, és a tömeg akkora volt, hogy órákba telt, mire célba értek. Nyugdíjasok és egyetemisták csatlakoztak a tarka tömeghez, egyesültek a reformtól való félelmükben és haragjukban.
Egy országban a lakosság öregszik, és a várható élettartam növekszik Ahol mindenki állami nyugdíjat kap, ott Macron kormánya szerint a rendszer fizetőképes megőrzésének egyetlen módja a reform.
A szakszervezetek azt javasolják, hogy ehelyett a nyugdíjrendszer finanszírozására adót vezessenek be a vagyonosok vagy a munkaadók fizetési hozzájárulásai közül.
A közvélemény-kutatások szerint a legtöbb francia ellenzi a reformot, és csütörtökön volt az első nyilvános reakció Macron tervére. A sztrájkok súlyosan megzavarták a közlekedést, az iskolákat és más közszolgáltatásokat, és több mint 200 felvonulás zajlott Franciaország-szerte.
A belügyminisztérium szerint több mint 1,1 millióan tüntettek, köztük 80 ezren Párizsban. A szakszervezetek szerint országszerte több mint kétmillióan, Párizsban pedig 400 ezren vettek részt.
Nagy tömegek tiltakoztak a nyugdíjrendszer megreformálására irányuló korábbi erőfeszítések ellen is, különösen Macron első ciklusa alatt és Nicolas Sarkozy volt elnök idején 2010-ben. A kormány becslései szerint azonban ezek egyike sem vonzott több mint egymillió embert.
Jean-Paul Cacchina (56), humánerőforrás-dolgozó, először csatlakozott a francia fővárosban zajló menethez.
Azt mondta: „Nem magam miatt vagyok itt.” „Azért vagyok itt, hogy megvédjem a fiatalokat és a nehéz munkákat végző dolgozókat. Az építőiparban dolgozom, és közvetlen tanúja vagyok az alkalmazottak szenvedésének.”
Sok fiatal volt a párizsi tömegben, köztük középiskolások is.
„Félek attól, hogy mi lesz ezután” – mondta Nathan Arsak (19), diák és az UNEF szakszervezet tagja. „A társadalmi teljesítményeink elvesztése olyan gyorsan megtörténhet. Félek a jövőtől, amikor idősebb leszek, és visszavonul.”
Sylvie Pichard, egy 59 éves ápolónő elmondta, hogy azért csatlakozott a tüntetéshez, mert „egészségügyi dolgozókként fizikailag kimerültek vagyunk”.
„Az egyetlen dolgunk az, hogy demonstráljuk és megzavarjuk az ország gazdaságát” – tette hozzá.
A csütörtöki sztrájkok gazdasági költsége nem volt azonnal világos, de az elhúzódó sztrájkok kisiklhatják a gazdaságot, miközben Franciaország az inflációval küzd, és megpróbálja felpörgetni a növekedést.
A tüntetéseken a nyugdíjreformot ellenző rendőrszakszervezetek is részt vettek, a szolgálatot teljesítők pedig a szórványos zavargások megfékezésére törekedtek.
Franciaországban a legtöbb vonatközlekedést leállították, beleértve néhány nemzetközi csatlakozást is, és a párizsi Orly repülőtérről induló járatok mintegy 20%-át törölték.
A tanárok több mint egyharmada sztrájkol – közölte az oktatási minisztérium, és az országos villamosenergia-társaság, az EDF bejelentette, hogy csütörtökön a sztrájkok közepette drámaian visszaesett az áramellátás.
A Versailles-i palota csütörtökön zárva volt, az Eiffel-torony pedig esetleges zavargásokra figyelmeztetett, a Louvre pedig bezárt néhány kiállítótermet.
Philippe Martinez, a szélsőbaloldali CGT szakszervezet főtitkára arra buzdította Macront, hogy „hallgasson az utcára”.
Laurent Berger, a mérsékeltebb CFDT szövetség elnöke „tisztességtelennek” nevezte a reformot, és azt mondta, hogy a csütörtöki ellenállási demonstráció figyelmeztető jel.
Sok francia munkavállaló vegyes érzelmeit fejezte ki a kormány tervével kapcsolatban, és rámutatott a nyugdíjrendszer összetettségére.
A 27 éves Quentin Coelho, a Vöröskereszt munkatársa úgy érezte, dolgoznia kell csütörtökön annak ellenére, hogy megértette „a sztrájkolók követeléseinek nagy részét”. Coelho elmondta, attól tart, hogy a kormány tovább emeli a nyugdíjkorhatárt, ezért már most pénzt takarít meg a nyugdíjára.
Mások attól tartanak, hogy a reformot leginkább az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók érintik, akik tovább élnek, mint a gazdagok.
Ez társadalmi kérdés. Szeretne betegen, összetörten, sőt holtan is nyugdíjba vonulni? Vagy élvezni akarod az életet? kérdezte Fabian Felidoux, egy 45 éves vasutas,
Olivier Dussopt francia munkaügyi miniszter elismerte a nyugdíjtervek által felvetett „aggályokat”, de kijelentette, hogy a kormány elutasított más lehetőségeket, mint például az adóemelést – amely szerinte ártana a gazdaságnak és munkahelyekbe kerülne – vagy a nyugdíjak csökkentését.
A francia kormány hétfőn hivatalosan is benyújtja a nyugdíjtörvényt, amely a jövő hónapban a parlament elé kerül. Sikerük részben a sztrájkok és tiltakozások méretétől és időtartamától függ.
A legtöbb ellenzéki párt, köztük a baloldal és a szélsőjobb is határozottan ellenzi a tervet. Macron centrista koalíciója tavaly elveszítette parlamenti többségét, ennek ellenére továbbra is övé a legnagyobb képviselőcsoport a Nemzetgyűlésben, ahol a konzervatív Republikánus Párttal szövetkezve reméli, hogy jóváhagyják a nyugdíjreformokat.
A tervezett változtatások értelmében a munkavállalóknak legalább 43 évet kell dolgozniuk ahhoz, hogy teljes nyugdíjra jogosultak legyenek. Azok esetében, akik ennek a követelménynek nem tesznek eleget, például sok pályafutásukat a gyermeknevelés miatt megszakító, vagy sokáig tanultak, és későn kezdtek dolgozni, a nyugdíjkorhatár változatlan, 67 év marad.
Korai nyugdíjba vonulhatnak azok, akik 20 éves koruk alatt kezdtek el dolgozni, valamint a súlyos egészségügyi problémákkal küzdő munkavállalók.
A hosszan tartó sztrájkok találkoztak Macron legutóbbi, a nyugdíjkorhatár emelésére tett erőfeszítéseivel 2019-ben. és végül meghúzta a COVID-19 világjárvány után.
A nyugdíjszabályok országonként nagyon eltérőek, ami megnehezíti a közvetlen összehasonlítást. A hivatalos nyugdíjkorhatár az Egyesült Államokban jelenleg 67 év, és Európa-szerte emelik a nyugdíjkorhatárt, ahogy a népesség öregszik és a termékenységi ráta csökken.
A Macron-reform ellenzői azonban rámutatnak, hogy a francia rendszerben az embereknek már összességében több évet kell dolgozniuk, mint egyes környező országokban, hogy teljes nyugdíjat kapjanak. Sokan úgy látják, hogy a terv veszélyezteti a francia társadalom központi jelentőségű jóléti államát.
___
Alexander Turnbull, Oleg Cetinik és Angela Charlton Párizsban járultak hozzá ehhez a jelentéshez.
„Web maven. Dühítően alázatos sörgeek. Bacon fanatikus. Tipikus alkotó. Zenei szakértő.”
More Stories
Japán: Shanshan tájfun: Emberek millióinak evakuálását kérték, miután az elmúlt évtizedek egyik legerősebb tájfun sújtotta Japánt
A brazil legfelsőbb bíróság az X vállalat tevékenységének felfüggesztésével fenyegetőzik egy folyamatban lévő vita legújabb fejlesztése miatt.
Namíbia elefántokat, zebrákat és vízilovakat öl meg, a húst pedig a szárazságtól sújtottaknak adja