Magyarország belebetegedett a nyugati kritikába: külügyminiszter

Az ország külügyminisztere azt mondta, Magyarország rosszul van a nyugati kritikáktól.

Peter Szyjardo magyar FM az AP-nak adott interjújában azt mondta, hogy a Nyugat bírálata a magyarországi demokratikus és kulturális kérdéseket akadályozza az együttműködésben, különösen a NATO-val és Oroszországgal.

Budapest és Brüsszel az elmúlt években több kérdésben is összetűzésbe került, azzal vádolva a kormányzó szélsőjobboldali Fideszt, hogy tekintélyelvű fordulatot vett, visszaélt az uniós forrásokkal, és aláásta a blokk ukrajnai háborúval kapcsolatos politikáját.

Szijjardo pénteken azt mondta, Magyarország nem szavaz arról, hogy engedélyezi-e Finnország és Svédország csatlakozását a NATO-hoz, mert a magyar képviselők belefáradtak a belügyekkel kapcsolatos nézeteikbe.

A magyar képviselők azt tervezik, hogy a jövő héten megszavazzák Finnország nyugati katonai szövetséghez való csatlakozási kérelmét, annak ellenére, hogy „komoly aggodalmak vannak” a „politikai elit nagyon tiszteletlen magatartása” miatt Helsinkiben és Stockholmban – mondta.

„Tudod, ha a finn és a svéd politikusok megkérdőjelezik politikai rendszerünk demokratikus természetét, az valóban elfogadhatatlan.”

A külügyminiszter szerint nehéz megjósolni, mikor fogadják el Svédország tagságát.

Az ukrajnai orosz inváziót követően a skandináv páros erőfeszítéseket tett a NATO-hoz való csatlakozásra. Eddig küzdöttek a befogadásért, mind a 30 tagnak először meg kellett egyeznie.

Csak Magyarország és Törökország ellenezte a belépést.

A 21 NATO-tagországot tömörítő Európai Unió milliárdos finanszírozást fagyasztott be Budapestnek, azzal vádolva Orbán Viktor populista miniszterelnököt, hogy lerombolja a médiaszabadságot és az LMBT+ jogait.

Eközben kormányát kritizálták amiatt, hogy lehetővé tette a széles körben elterjedt korrupciót és a kormányhivatalokkal való összejátszást.

Az EP-képviselők állásfoglalásukban kijelentették, hogy Magyarország „a választási autokrácia hibrid rezsimjévé” változott Orbán alatt, aláásva az EU alapértékeit.

Szijjardo szerint az ilyen jellegű kritikák megnehezítették Magyarország számára, hogy támogassa Finnország és Svédország NATO-csatlakozási törekvéseit.

A szkeptikusok ragaszkodnak ahhoz, hogy Magyarország jövedelmező engedményeket próbál nyerni.

Moszkva ukrajnai inváziója közepette Szyjjardo kijelentette, hogy országa béketámogatása azt jelenti, hogy nem engedi meg Oroszországnak, hogy megtartsa a jelenleg általa ellenőrzött területét.

„Tudod, a háború leállítása és az asztal körül ülni nem jelenti azt, hogy elfogadod a status quót” – mondta. „Amikor a háború leáll és a béketárgyalások elkezdődnek, a határoknak nem feltétlenül ott kell lenniük, ahol a frontvonalak vannak. Ezt a saját történelmünkből tudjuk… A tűzszünetnek most kell megjönnie.”

Orbán márciusban kijelentette, hogy országa kimarad az orosz-ukrán háborúból, és továbbra is megvétózza a Budapest érdekeit sértő szankciókat.

Az Ukrajnával szomszédos Magyarország másként viszonyult a háborúhoz, mint az EU.

Annak ellenére, hogy humanitárius segélyt nyújtott Budapestnek és Kijevnek, és nagyszámú menekültet fogadott, blokkolta a területéről Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányokat, és energiaügyleteket kötött Moszkvával.