Miközben Németország fokozatosan megszünteti az atomenergiát, sok EU-országnak nincs nukleáris létesítménye, míg mások az éghajlatváltozás elleni küzdelem részeként bővítik nukleáris programjaikat. Ezekben az államokban kevesebb a nukleáris energia CO2-kibocsátása, és olcsóbb villamosenergia-termelést és nagyobb energiafüggőséget tesznek lehetővé.
De vajon tényleg kikerülhet-e az atomenergia a klímaválságból?
Az EU megosztott az atomenergia kérdésében
A magyar kormány azt mondja, hogy megteheti – és messze nincs egyedül. Október közepén 10 uniós ország, köztük Finnország, Csehország és Lengyelország nyilatkozatot adott ki: „A klímaháború megnyeréséhez atomenergia szükséges.”
Franciaország, amely régóta érdeklődik az atomenergia iránt, élen járt a jelentés elkészítésében. Párizs jelenleg új típusú, belföldön épített kemencékbe fektet be.
Eközben Budapest orosz típusú atomerőművének bővítését tervezi. Kétórás autóútra van a magyar fővárostól délre, a Duna-parti kisváros, Box közelében. A négy meglévő reaktor mellett további két reaktort terveznek – II. doboz.
Jót tesz a környezetnek és a fogyasztóknak?
A DW nukleáris bővítési tervével kapcsolatos kérdésére a magyar kormány kifejtette, hogy ezt környezeti és gazdasági tényezők motiválták. A Box II tervezéséért, kivitelezéséért és üzembe helyezéséért felelős speciális minisztérium azt mondta: „Atomenergia nélkül nem lenne klímavédelem, zöld jövő és alacsony rezsiszámlák.”
Elmondta, hogy az atomenergia az egyetlen olyan technológia Magyarországon, amely ipari méretekben, üvegházhatású kibocsátás nélkül, megbízhatóan tud villamos energiát termelni, különösen az ország földrajzi elhelyezkedésén. Azt is mondta, hogy az atomenergia megfizethető árakat garantál, és kielégíti az ország hosszú távú energiaszükségletét.
Az a kérdés, hogy az atomenergia valóban jót tesz-e a környezetnek, erősen vitatott. Ezek nem csupán a lehetséges reaktorbalesetek katasztrofális hatásai és a nukleáris hulladék biztonságos tárolásával kapcsolatos, még megválaszolatlan kérdések. Az atomenergia nem garantálja az alacsony kibocsátást. A tanulmány 123 országban jelent meg a Science folyóiratban Természetes Arra a következtetésre jutottak, hogy 2020-ra a tényleges kibocsátás ezekben az országokban nem lesz lényegesen alacsonyabb, mint a nem nukleáris országokban.
Új reaktorblokk szeizmikus aktív területen
A Greenpeace Magyarország klíma- és energiaszakértője, Andros Berger hangsúlyozza, hogy a dobozban lévő atomerőmű hatással van a közeli növényekre és állatokra. A Dunába juttatott hűtővíz jelentősen megemelheti a folyó hőmérsékletét, különösen alacsony vízállás esetén, és minden kemence üzemel – mondja.
„A hűtővíz már most is nagyon fontos környezeti hatás” – mondja Berger. Az üzem alatti folyó 500 méteres (1640 láb) zónájában a víz hőmérséklete törvényesen megengedett, hogy elérje a 30 C-ot (86 F). Az üzemeltető szerint 2018 augusztusában a folyó néha elérte a 29,8 C-os kritikus szintet. Még a Think Tank EnergyClub nem hivatalos mérései is azt mutatták, hogy a hőmérséklet jelentősen magasabb a megengedettnél.
Berger hangsúlyozza, hogy az új reaktorok a szeizmikus aktív zónában helyezkednek el, és a helyszín kiválasztásakor minden szabályt figyelembe vettek. A szomszédos Ausztria Szövetségi Környezetvédelmi Hivatala osztja véleményét. Idén nyáron készített egy jelentést, amelyben a II. dobozt „nem megfelelőnek” minősítette.
A magyar kormány azonban kitart amellett, hogy minden szükséges ellenőrzést elvégeztek, és 2017-ben a helyszínt biztonságosnak minősítették a földrengés által okozott károktól.
Mennyire független az atomenergia?
Az MVM állami cég honlapján az áll, hogy az új reaktormodulok nemcsak biztonságosak, de nagyobb energiafüggetlenséget is garantálnak Magyarország számára. Ennek ellenére a szakemberek nem hiszik, hogy az üzemek valóban javítanák a viszonylag magas magyarországi importarányt – a technológia és az üzemanyagvezetékek Oroszországból származnak. Egy tanulmány 2020-ból Erre tekintettel az atomenergia is importnak minősül, ami azt jelenti, hogy az ország energiamérlegének háromnegyede az országhatáron túlról származik.
Dr. Diek András, a tanulmány egyik szerzője szerint többféle oka van annak, hogy a magyar kormány továbbra is az orosz atomenergiára támaszkodik. Azt mondja, alapvetően igaz, hogy Lengyelországgal ellentétben Magyarországnak nincsenek jelentős természeti energiaforrásai. „Történelmileg az országnak nem volt energiaforrása” – mondja Deek, ezért volt értelme egy szovjet atomerőművet építeni az 1970-es és 1980-as években. Az igazi szocializmus korszakának vége után nagy konszenzus alakult ki az atomenergia mellett.
Az átláthatóság hiánya
Az ellenzéki pártok és civil szervezetek azonban erősen bírálták Oroszország azon döntését, hogy az erőmű bővítésére vonatkozó szerződést a Roszatom állami nukleáris vállalatnak ítélte oda, és a projektet több mint 10 milliárd eurós orosz kölcsönből finanszírozza. A viszonylag magas, 4-5%-os kamatláb és a magyar forint gyengülése azt jelzi, hogy az adófizetők 12,5 milliárd eurót (14,1 milliárd dollárt) fizetnek be az új kemencék költségvetésébe.
A kormány szemében azonban meghatározó volt ebben az értékelésben, hogy a meglévő reaktorokat orosz kivitelben építették. Urbán a parlamentben azzal indokolta a terjeszkedési terveket, hogy két különböző technológia egy helyen való elhelyezése problémákhoz vezetne. „Éppen ezért, ha atomenergiát akarunk, annak orosznak kell lennie” – mondta.
Orbán nacionalista konzervatív Fidesz-pártja számára a választási ígéretek is szerepet játszhatnak. Az energiapolitika régóta a párt középpontjában áll.
„2014-ben a Fidesz inkább a lakhatási költségek csökkentésére koncentrált, ami azt jelenti, hogy az alacsonyabb gázárat meg kell védeni a legnagyobb importőröktől: a Gaspromtól” – mondta Deek. Szerinte ennek elérésében pozitív tényező lett volna az orosz állami atomerőművel, a Roszatommal kötött megállapodás.
A kritikusok bírálták a Fidesz-kormány döntését, amely szerint nemzetbiztonsági üggyé nyilvánította a Roszatom-megállapodást, valamint egy új törvény megalkotását, amely lehetővé tenné az iratok 30 évre szóló zár alá vételét.
Kevés remény az atomellenes aktivistáknak
Németországgal vagy Ausztriával ellentétben Magyarországon nincs széleskörű atomellenes mozgalom. Számos közvélemény-kutatás szerint a magyarok többsége ellenzi a meglévő reaktorok működési engedélyeinek megújítását és a Box atomerőmű bővítését – különösen a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után.
De nehéz felmondani a Box II megállapodást vagy teljesen felhagyni az atomenergiával. Nemcsak az energiaárak emelkedhetnek a fogyasztók számára, de a kormány kénytelen lesz több kártérítést fizetni Oroszországnak.
Ezt a cikket német nyelvről fordították le
More Stories
Hajóátjárók: Biztonságos és stabil hozzáférés a ForBoat-tól
Hogyan jelentkezz be a Bet Match játékba: nyerőgép kiválasztása és nyerő stratégiák
Játékgépek Áttekintése És Sajátosságaik