Japán piacra dobja az XRISM teleszkópot és a SLIM Moon Lander-t

A JAXA japán űrügynökség két nagyon különböző űrmisszió indítására készül egyetlen rakéta felhasználásával: egy új röntgenteleszkóppal, amely világunk legforróbb pontjain fog kémkedni, és egy kis kísérleti robot leszállót a Hold felszínén. De a küldetéseknek még egy napig kell várniuk az indulásra.

távcsőnek hívják A röntgen képalkotás és spektroszkópia feladataVagy röviden XRISM (ejtsd: „chrism”). A Hold-küldetés neve Smart Lander for Investigating Moon, vagy SLIM. Íme, mit kell tudni a feladatokról.

Miért törölték az indulást?

Az XRISM és a SLIM várhatóan egy H-IIA rakétáról indult a japán Tanegashima Űrközpontból vasárnap este 8 óra 26 perckor (vagy Japánban hétfőn 9 óra 26 perckor).

A rakéta a végső visszaszámlálás felé haladt, de kevesebb mint 30 perccel a tervezett kilövés előtt a Japán Űrkutatási Ügynökség internetes közvetítésén keresztül bejelentette, hogy a kilövést aznapra „rossz időjárás miatt” törölték. Míg a Japán Űrkutatási Ügynökség pillanatokkal ezelőtt azt nyilatkozta, hogy az időjárás „tisztességesnek” tűnt, a kilövési hely feletti magasságban a szél túl erős volt ahhoz, hogy biztonságos kilövést hajtsanak végre. Hozzászólás X-en (korábban Twitter) a Mitsubishi Heavy Industries, amely a repülés során használt rakétát építette és üzemeltette.

A rossz időjárás miatt szombaton korábban is elhalasztották a repülést. A japán űrügynökség még nem jelentette be, mikor kerül sor a következő kilövési kísérletre. De a megjelenési időszak szeptember 15-ig van lefoglalva.

Mi az XRISM?

Ez egy busz méretű teleszkóp. A Japán Űrkutatási Ügynökség és a NASA együttműködik ebben a küldetésben, az Európai Űrügynökség további részvételével. Az XRISM a kozmikus röntgensugarakat fogja vizsgálni, amelyek a többi hullámhosszú fénytől eltérően csak a Föld légköre felett észlelhetők, megvédve minket a káros sugárzástól.

Az XRISM a legmodernebb spektroszkópiával méri majd az égitestek fényességében bekövetkező változásokat különböző hullámhosszokon. Ezek az adatok információkat fognak feltárni néhány kozmikus legszélsőségesebb helyszín mozgásáról és kémiájáról, mint például a fekete lyukak körül keringő anyagok, a galaxishalmazokat átható égő plazma és a hatalmas, felrobbanó csillagok maradványai.

Az XRISM fedélzetén az egyik fő műszer a Resolve, egy olyan műszer, amely sokkal nagyobb pontossággal gyűjti a spektrális adatokat, mint a Föld körül keringő röntgen-obszervatóriumok. Az oldatot az abszolút nulla fölé csak töredékére kell lehűteni annak érdekében, hogy mérni lehessen az enyhe hőmérsékletváltozásokat, amikor a röntgensugárzás a műszer felületét éri.

Egy második, Xtend nevű műszer egyidejűleg fog dolgozni az univerzum olyan felbontással, mint ahogy a szemünk észlelné, ha röntgenlátásunk lenne. Ahogy a Resolve nagyít, az Xtend kicsinyít, így a tudósok kiegészítő képet kapnak ugyanazokról a röntgenforrásokról egy nagyobb területen.

Mi az a vékony?

A SLIM egy kisméretű, robotizált Hold leszálló, űrhajósok nélkül a fedélzetén. Körülbelül akkora, mint egy kis élelmiszerszállító teherautó, és induláskor több mint 1500 fontot nyom.

A leszállási küldetés elsősorban nem tudományos. Inkább egy olyan precíz navigációs rendszer bemutatása, amely egy futballpályával egyenértékű leszállást biztosít a célpont leszállóhelyén. A jobb leszállási technológia kifejlesztése lehetővé tenné a jövőbeni űrhajók számára, hogy tudományos érdeklődésre számot tartó, durva terepen szálljanak le.

Merre tart az XRISM és a SLIM?

Az űrteleszkópot mintegy 350 mérfölddel a Föld felett állítják pályára. Ha ott vannak, a kutatók a következő néhány hónapot az eszközök üzemeltetésével és a teljesítményük tesztelésével töltik. A tudományos műveletek januárban kezdődnek, és ezekből az adatokból az első eredmények körülbelül egy év múlva várhatók.

Türelmesnek kell lennie a SLIM-mel a Hold közeli oldalán lévő Xiuli-kráter felé vezető úton. Az űrrepülőgép hosszú, legalább négy hónapos közvetett repülést igényel, és kevesebb hajtóanyagot igényel. A SLIM-nek több hónapra van szüksége ahhoz, hogy elérje a Hold körüli pályát, majd egy hónapig a Hold körül kering, mielőtt megkísérelné a felszíni leszállást.