Magyarország blokkolta Ukrajna csatlakozását a NATO kibervédelmi központjához

Magyarország és Ukrajna asztali zászlói. Fotó: Ukrajna Külügyminisztériuma

2022/02/04 – 23:23
Nemzetközi

Február 3-án az 1 + 1 TV csatorna Jobb a hatalomért című esti politikai beszélgetős műsorában Olekszij Danilov, az NSDC titkára megemlítette, hogy az EU egyik országa megakadályozta Ukrajnát abban, hogy csatlakozzon a NATO Együttműködő Kibervédelmi Kiválósági Központhoz, amelyre úgy hivatkozott: Kiber- NATO.” Úr. Danilov csak mellékesen említette, kommentálva a megfogalmazásával kapcsolatos kritikai megjegyzést,

„Van egy Cyber-NATO nevű intézmény. És ott tavaly nyáron benyújtottuk a vonatkozó dokumentumokat, minden vonatkozó ellenőrzésen átmentünk. És ott, akárcsak a NATO-ban, a döntések konszenzussal születnek. Így hát az egyik európai ország megtagadta hazánk csatlakozását ehhez a tekintélyes intézményhez. Ez figyelembe veszi azt a tényt, hogy nyolcadik éve állunk háborúban az Orosz Föderációval, és folyamatosan támadnak minket a kiberben. [domain]. A legutóbbi január 13-14. Ez egy EU-s ország, ők a szomszédunk, megtagadták tőlünk. Tehát mondja meg, van-e jogom azt mondani, hogy ezek „idézőjelbe nem írt partnerek”? ő mondott.

Az NSDC titkára, Oleksiy Danilov a Right for Power élő tévéműsorban az 1 + 1 TV-csatornán. 2022. február 3. Képernyőkép: Youtube /

A Danilov által említett kibertámadás január 14-én a hajnali órákban történt, amikor több ukrán kormány weboldalát, köztük a Külügyminisztériumot is feltörték. Összesen több mint 70 kormányzati weboldalt támadtak meg, a legtöbbet megelőző jelleggel leállították az illetéktelen hozzáférés megakadályozása érdekében, közülük 10-et megrongáltak.

Ukrajna hivatalos kérelmet nyújtott be hogy tavaly augusztusban csatlakozzon a tallinni központhoz. A hét ország által alapított, és ma 20 taggal – 17 NATO-tagországgal és három partnerállammal – rendelkező Központ erős befolyást gyakorol a Szövetség kiberbiztonsági tevékenységeire.

Az ukrán pályázat jóváhagyási eljárása októberben kezdődött, és Ukrajna akár 2022. január 1-jétől a Központ tagjává válhatott volna. Magyarország azonban valamikor a határidő lejárta előtt bejelentette, hogy blokkolja Ukrajna csatlakozását – írja az Európai Pravda.

A szabályok lehetővé teszik a NATO-nemzetek számára, hogy visszatérjenek Kijev kérelméhez, és nem zárható ki, hogy az Ukrajna elleni idei orosz kibertámadások nyomán más szövetségesek is ráveszik Budapestet álláspontja újragondolására. A tagságról döntést hozó Központ Tanácsának azonban évente csak kétszer van ülése. Így Ukrajna számára legkedvezőbb esetben is legkorábban 2022 második felében csatlakozhat a CCDCOE-hez.

Magyar tisztségviselők egyelőre nem hozták nyilvánosságra országuk álláspontját Ukrajna megtagadta a Központban való tagságát illetően. Azt azonban nyugodtan sejthetjük, hogy ez a döntés általában Magyarország azon politikája mentén halad, amely Ukrajna euro-atlanti integrációs törekvéseit akadályozza.

Magyarország még 2017-ben jelentette be, hogy az oktatási törvény Ukrajna általi elfogadását követően blokkolja a NATO-Ukrajna Bizottság politikai szintű üléseit és Ukrajna szövetségi csatlakozási eljárását. Magyarország azt állítja, hogy a törvény „megsérti etnikai kisebbségei emberi jogait,„Nevezetesen az ukrajnai magyarságról. Budapest azt követeli, hogy az ukrán iskolákban az ukrán nyelv helyett a magyar legyen az oktatási nyelv a magyarul beszélőknek.

Az Európai Pravda szerint azonban a NATO Együttműködő Kibervédelmi Kiválósági Központ formálisan nem része a Szövetségnek, ami azt mutatja, hogy Budapest Magyarország korábbi döntésein túl is kiterjeszti erőfeszítéseit Ukrajna útlezárásában.

Januárban magyar külügyminiszter Szijjrtó Péter még egyszer megismételte Budapest továbbra is elégedetlen az ukrajnai magyarok jogaival kapcsolatos helyzettel, és ezért továbbra is akadályozza Kijev euroatlanti törekvéseit.

További irodalom:

Címkék: Magyarország, NATO, Ukrajna, Ukrajna-Magyarország kapcsolatok