bne IntelliNews – Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország megújított mentőtervét, amely 0,9 milliárd eurós végkielégítést nyit meg

Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország felülvizsgált Helyreállítási és Rugalmassági Programját (RRF), amely lehetővé teszi, hogy az Európai Tanács novemberi jóváhagyását követően 2023 végéig akár 0,9 milliárd eurós előfinanszírozást kapjon a REPowerEU alapokhoz. 23. A RePowerEU fejezetben jóváhagyott projektek célja megfizethető, biztonságos és fenntartható energiaellátás biztosítása.

Magyarország összesen 10,4 milliárd eurót kap a programból, amely 6,5 milliárd euró támogatást és 3,9 milliárd euró hitelt tartalmaz, 67 reformra és 47 beruházásra. Az EB ragaszkodott ahhoz, hogy a fennmaradó RRF kifizetésekre csak akkor kerüljön sor, ha Magyarország teljesíti az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét biztosító 27 „szuper mérföldkövet”. A támogatást azért függesztették fel, mert Magyarország megsértette az alapvető uniós értékeket, különös tekintettel a jogállamiságra és a bírói függetlenségre.

Magyarország, az egyik utolsó ország, amely RRF-finanszírozásban részesült, 19 intézkedés módosítását javasolta a 2021 májusában benyújtott eredeti helyreállítási és rugalmassági tervében.

Az EB szerint az ország felülvizsgált terve sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a zöld átállásra, a finanszírozás 67,1%-át fordítja a klímacélokat támogató intézkedésekre, szemben az eredeti terv 48,1%-ával, ami a harmadik legmagasabb arány. Luxemburg és Dánia.

Magyarország REPowerEU fejezete a villamosenergia-szektor megerősítését és korszerűsítését, a megújuló energia felhasználásának felgyorsítását, az energiahatékonyság javítását, a fenntartható közlekedés elősegítését, a zöld átmenethez szükséges munkaerő fejlesztését, az ipar fejlesztését, valamint a zöld technológiákba és értékláncokba való befektetést célzó intézkedéseket tartalmaz. A zöld változás érdekében – közölte a választási bizottság.

A kormány azt ígérte, hogy az eredetileg tervezett 290 ezer okosmérővel szemben 520 ezer okosmérőt telepítenek a háztartásokba. A magyar kormány egyebek mellett kötelezettséget vállalt arra, hogy a felülvizsgált tervnek megfelelően tovább bővíti az elektromos hálózatot, új villamos- és trolibusz-infrastruktúrát épít Budapesten, új hulladékkezelési infrastruktúrát épít, valamint 3500 bölcsődei férőhelyet hoz létre.

A felülvizsgált terv szintén nagymértékben támaszkodik a digitális átalakulást elősegítő intézkedésekre (a terv teljes allokációjának mintegy 30%-a), beleértve az energiavállalatok digitális megoldásait a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-rendszer működési hatékonyságának javítására. Digitális tananyagok fejlesztése a zöld készségekhez.

Navracsics Tibor, a tárgyalásokat lebonyolító regionális fejlesztési miniszter üdvözölte, hogy az EU „végre lehetővé tette Magyarországnak a forrásokhoz való hozzáférést”.

„Természetesen folytatjuk a tárgyalásokat, mert célunk, hogy Magyarország minél előbb megkapja a neki járó támogatás teljes összegét” – mondta.

Az uniós forrásokhoz való esetleges hozzáférés ütemtervével kapcsolatban az uniós pénzügyminiszterek várhatóan december 8-án döntenek a független behajtási alap adósságrészének jóváhagyásáról. A hvg.hu-n EU-kérdések rovataUrologus, írja

Az Európai Bizottság december 15-ig részletes értékelést készít a Magyarország által egy éve megígért 27 szuper mérföldkő helyzetéről.

A következő hetekben várhatóan az EU végrehajtó testülete értékeli az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítását célzó kormány intézkedéseit. Ha pozitívan értékelik, Magyarország 13 milliárd eurót kaphat a hétéves költségvetésből – tette hozzá.

A kapcsolódó hírekben az Európai Bizottság felülvizsgálata megállapította, hogy bár Magyarországon történt némi előrelépés az uniós források felhasználásában, továbbra is vannak rendszerszintű szabálytalanságok. Portfólió jelentették. Az online pénzügyi portál a 2014 és 2020 közötti pénzügyi időszakot felölelő tanulmány eredményeit tartalmazza.

Az EB a megfelelő együttműködés hiányát észlelte, mivel a vezetőség tisztviselői rendszeresen figyelmen kívül hagyták a közbeszerzések és egyéb rendszerek felügyeletéért felelős minisztérium feltételezett szabálytalanságokról szóló jelentéseit. Ennek eredményeként a bejelentett szabálytalanságokkal rendelkező ügyek 70%-át érdemi vizsgálat nélkül zárták le.