Orbán: 2024-re „reális” cél a magyar gazdaság helyreállítása

A kormányfő szerint „elkerülhetetlen”, hogy az infláció december végére 7 százalék körüli szintre csökkenjen. Míg a kormány 6 százalékos inflációval tervezte a jövő évi költségvetést, „most valószínűleg alacsonyabb, 5 százalékos lesz az infláció” – tette hozzá. „Az az érzésem, hogy jó úton járunk” – mondta Orbán.

„2023-ban azért küzdöttünk, hogy a helyzet ne romoljon, és jövőre azon fogunk dolgozni, hogy javítsuk” – mondta.

„Ebből a szempontból 2024 ígéretesebb évnek tűnik, mint 2023” – tette hozzá.

Ukrajnáról szólva Orbán azt mondta, nem támogatja az ország EU-csatlakozását. Példátlan volt, hogy az EU integrációs tárgyalásokat kezdjen egy háborúban álló országgal, hozzátéve, hogy kérdések vetődnek fel az ország méretével kapcsolatban, és „hogy Ukrajna Oroszország által megszállt részeit is integrálják-e”. Mivel Ukrajna nagy ország, integrációjának következményeit „mérnöki precizitással” kell felmérni.

Orbán szerint a gazdálkodók Közép-Európában már most is bajban vannak, és „Ukrajna integrációja tönkreteheti a mezőgazdaságot”. A magyar, lengyel és szlovák fuvarozók is bajban vannak, mert „Ukrajna engedélyt kapott az uniós piacra való belépésre”.

Az EU nem adott „objektív elemzést” Ukrajna annektálásának lehetséges hatásairól – mondta Orbán, hozzátéve, hogy egyes becslések szerint „az EU-nak valamilyen módon további összegeket kell előteremtenie”, ha Ukrajna integrálódni akar. ”. Valamennyi ország, amely az EU-tól segélyt kapott, „nem lesz többé a segélyországok körében, és minden pénz, ami valaha Közép-Európába érkezett, Ukrajnába kerül, beleértve a mezőgazdasági támogatásokat is” – mondta.

Az EU pénzügyi támogatása Ukrajnának „összetett és nehéz kérdés, mert még mindig nem tudjuk, honnan lesz 50 milliárd euró erre a célra” – mondta Orbán. „A jelenlegi terveknek megfelelően a többi ország költségvetése elveszíti ezt az összeget, ha az általános költségvetésből kell származnia” – mondta, hozzátéve, hogy „a magyarok pénzét Ukrajnának adjuk”.

Magyarország nem ért egyet ezekkel a tervekkel, Orbán pedig további tárgyalásokat szorgalmazott arról, hogy „mennyit, meddig, milyen forrásból és milyen módszerrel kell ellátni Ukrajnát”. Az Ukrajnának nyújtott pénzügyi segélyt „az uniós költségvetésen kívül kell biztosítani, különben a tagok, köztük Magyarország is hiányba ütközik” – mondta.

A jövő februári EU-csúcsra vonatkozó kérdésre Orbán azt mondta, „mennydörgésre és villámlásra számít”. A magyar kormány célja a brüsszeli előkészítő tárgyalásokon „a feszültség nagy részének enyhítése”, hogy olyan környezetet teremtsen, ahol „mindenki számára elfogadható megoldásról kell dönteni”.

Arról, hogy Magyarország tartózkodott az Európai Tanács Ukrajnával való csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló szavazásán, Orbán azt mondta, a többi 26 tagállamnak kerülnie kell „akaratának ráerőltetését Magyarországra”. „Nehéz volt megszabadulni ettől az egésztől és életben maradni” – mondta. Szerinte „sok mérlegelésnek, számításnak és megbeszélésnek kellett volna közöttünk” a szavazás előtt, mielőtt belevágna ebbe a kalandba.

„Fontos tudni, mit gondolnak az európaiak és a magyarok Ukrajna EU-csatlakozásáról” – mondta a kormányfő.

„Európában demokráciákban élnek az emberek, ezért a magyar kormány Ukrajna csatlakozását helyezte előtérbe a nemzeti konzultációs közvélemény-kutatásban” – mondta -, „egyetlen ország sem szereti Magyarországot, és nem mer meghallgatni állampolgárai véleményét”.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt mondta: „Ez nem az egész világ háborúja, ez egy belső probléma a szlávok között, amelyet egymás között kell rendezniük”. Azt mondta, meg kell akadályozni, hogy a konfliktus „az egész világot elborító háborúvá” váljon, és tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget.

A baloldali magyar politikusok brüsszeli „viselkedéséről” kérdezve Orbán azt mondta, „mindig a magyar kormány ellen beszélnek”, még olyan nemzeti ügyekben is, mint a pedagógusbérek vagy a diáktámogatás.

Orbán a nemrégiben elfogadott szuverénvédelmi törvénnyel kapcsolatos kérdésre válaszolva azt mondta, hogy ennek oka az volt, hogy a 2022-es országgyűlési választások előtt külföldi forrásokat utaltak át a magyar ellenzéknek.

A törvény célja az volt, hogy „a magyarok maguk dönthessenek arról, mi történjen hazájában”, és megakadályozza a külföldi befolyást.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország mire lenne a legbüszkébb 2023-ban, a miniszterelnök megemlítette Kariko Katalin és Krasz Ferenc magyar tudósok Nobel-díját.

Orbán „minden magyarnak” szóló év végi üzenetében toleranciára és egy jó ügy melletti elkötelezettségre szólított fel, mondván, hogy „a dolgok végül jól fognak alakulni”.