november 22, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

A NASA bizonyítékot talált egy ősi tóra, amely 3 milliárd évvel ezelőtt mikrobiális életformákat szülhetett

A NASA bizonyítékot talált egy ősi tóra, amely 3 milliárd évvel ezelőtt mikrobiális életformákat szülhetett

Írta: Stacy Liberatore a Dailymail.com számára

2024. január 29. 22:15, frissítve 2024. január 29. 22:15

  • A NASA megerősítette, hogy a Jezero-kráter egykor tele volt vízzel
  • A tudósok sokáig spekuláltak ezen az elképzelésen, de egy új leletet találtak, amely ezt bizonyítja
  • Bővebben: A NASA történelmi alkotása befejezi hároméves küldetését

A NASA életkeresése a Marson még nem ért véget, roverje ugyanis bizonyítékot talált egy ősi tóra, amely mikrobiális életnek lehetett otthona.

A Perseverance űrszonda a Jezero-krátert kutatva azonosította a víz által lerakódott üledékeket, megerősítve azt a feltételezést, hogy a képződmény hárommilliárd évvel ezelőtt vízzel folyt.

A hatkerekű, autó méretű gép képeket készített a kráterről, így a tudósok keresztmetszeti képet láthattak a 65 láb mélységben lévő kőzetrétegekről, ami „majdnem olyan volt, mintha egy útszakaszt néznénk”.

Az eredmények megerősítik azt, amit korábbi tanulmányok már régóta sugalltak: a hideg, száraz és élettelen Mars egykor meleg, nedves és talán lakható volt.

A Perseverance rover feltárta a Jezero-krátert (a képen), és azonosította a víz által lerakódott üledékeket, megerősítve a feltételezéseket, miszerint a formáció hárommilliárd évvel ezelőtt vízzel folyt.

A tudósok azért választották a Jezero-krátert a rover küldetésére, mert korábban vízben gazdag ásványi anyagokat találtak a medencében.

A Vörös bolygó körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter űrszonda azt is feltárta, hogy a kráter agyagot tartalmaz, amely csak víz jelenlétében képződik.

A csapat azonban azt mondta, hogy a Perseverance legújabb bizonyítékai azt bizonyítják, hogy víz folyik a medencében.

Az eredményeket a Perseverance műszerrel észlelték, amely radarhullámokat bocsát ki a Mars felszíne alatt 10 centiméteres időközönként, és a felszín alatt körülbelül 65 láb mélységből méri a visszavert impulzusokat.

A tudósok meg tudták látni az üledékek mély alapját, és két különálló üledéklerakódási periódust találtak két eróziós periódus közepén.

Az eredményeket a Perseverance műszerrel észlelték, amely radarhullámokat bocsát ki (fekete-fehérben) a Mars felszíne alatt 10 centiméteres időközönként, és méri a visszavert impulzusokat a felszín alatti körülbelül 65 láb mélységből.

A Kaliforniai Egyetem (UC) – Los Angeles és a norvég Olso Egyetem kutatói megállapították, hogy a delta alatti kráter padlója nem egyenletesen lapos, ami csak azt jelentheti, hogy a vízerózió még a tó üledékeinek lerakódása előtt megtörtént.

READ  A legtöbb fémrakéta az égen lévő nagy lyukba került

A radarfelvételek azt mutatják, hogy az üledékek szabályosak és vízszintesek, akárcsak a Föld tavaiban lerakódott üledékek. A tavi üledékek jelenlétét korábbi tanulmányok is gyanították, de ez a kutatás megerősítette.

Az üledékképződés második periódusa akkor következett be, amikor a tó szintjének ingadozása lehetővé tette, hogy a folyó egy széles deltát rakjon le, amely korábban messzire benyúlt a tóba, de most a folyó torkolatánál visszamaródott.

„A sziklás rekordokban megőrződő változásokat a marsi környezet nagy léptékű változásai okozzák” – mondta az első szerző, David Page, a Kaliforniai Egyetem Földtudományi professzora.

„Nagyszerű, hogy egy ilyen kis földrajzi területen ennyi változásra utaló jelet láthatunk, ami lehetővé teszi számunkra, hogy eredményeinket a teljes kráterméretre kiterjesztjük.”

A tudósok azért választották a Jezero-krátert a rover küldetésére, mert korábban vízben gazdag ásványi anyagokat találtak a medencében.
A Perseverance rover 2020. július 30-án szállt fel, és magával vitte útitársát, az Ingenuity helikoptert. A Perseverance 2021. február 18-án landolt Jezeróban, azzal a küldetéssel, hogy ősi élet nyomait keresse a 820 láb mély kráterben.

A felfedezésre akkor került sor, amikor a Perseverance 2022. május 10. és december 8. között átutazott a kráter fenekén.

A leszállóegység egy közeli kiterjedésű fonott, üledékes elemek felé tartott, amelyek pályájukról a földi folyódeltákra hasonlítottak.

„A pályáról egy sor különböző lelőhelyet láthatunk, de nem tudjuk biztosan megmondani, hogy amit látunk, az eredeti állapotuk-e, vagy egy hosszú geológiai történet végének vagyunk a szemtanúi” – mondta Page. . A Mars-járó a Mars világa felett függött.

„Ahhoz, hogy megtudjuk, hogyan alakultak ki ezek a dolgok, be kell látnunk a felszín alá.”

A Perseverance rover 2020. július 30-án szállt fel, és magával vitte útitársát, az Ingenuity helikoptert.

A Perseverance 2021. február 18-án landolt Jezeróban, azzal a küldetéssel, hogy ősi élet nyomait keresse a 820 láb mély kráterben.

Míg a jármű még él és virul, az Ingenuity most a poros tájon ül, miután egy baleset megsértette „egy vagy több” pengéjét.

A kis helikopter január 18-án szállt fel, de megszakadt a kapcsolat a parancsnoki csapattal, majd amikor helyreállt a kapcsolat, a jármű egyik pengéjén sérülés jelent meg.

Az Ingenuityt eredetileg arra tervezték, hogy 30 napon keresztül legfeljebb öt kísérleti tesztrepülést hajtson végre, amikor először 2023-ban landol.

READ  A NASA Webb űrteleszkópja egy kozmikus tarantulát rögzít

A 85 millió dollár értékű helikopter azonban 72 repüléssel felülmúlta a várakozásokat, több mint 14-szer messzebbre repült a tervezettnél, és több mint két órán keresztül repült.

Az adatok azt mutatták, hogy a helikopter 40 láb maximális magasságot ért el, és 4,5 másodpercig lebegett, mielőtt az utolsó, végzetes repülésen 3,3 láb/s sebességgel ereszkedett volna.