A magyar „illiberális” Orbán lesz az EU elnöksége

Orbán Viktor magyar miniszterelnök Brüsszel elleni gyakori támadásai és Oroszországhoz fűződő meleg kapcsolatai egyre elszigeteltebbé teszik az országot, mióta a tábor soros elnöksége hétfőn átvette a tisztséget.

Orbán, az EU leghosszabb ideig hivatalban lévő vezetője a közelmúltban fokozta retorikáját az úgynevezett „brüsszeli technológiai elit” ellen, és arra figyelmeztetett, hogy „azon fogjuk törni a fejünket, hogyan bántsuk őket”.

„Hihetetlen. Mintha a vádlott hirtelen átvette volna az ügyet egy tárgyaláson” – mondta életrajzírója, Paul Lendvai veterán magyar újságíró.

Miközben arra figyelmeztetett, hogy „ne becsüljük túl Magyarország hat hónapos elnökségének jelentőségét”, azt jósolta, hogy Orbán továbbra is blokkolni fogja a kulcsfontosságú kérdéseket, mint például az EU Ukrajnának nyújtott segélyeit. Brüsszel cenzúrázta a blokkolt uniós források felszabadítása miatt

„Mindkét fél játszik, de ez nem döntő meccs” – mondta az AFP-nek.

Liberálistól illiberálisig

Brüsszel a korrupcióval és a jogállamisággal kapcsolatos aggodalmakra hivatkozva több milliárd eurós támogatást fagyasztott be Magyarország számára. A két fél ellentmondásban van a bevándorlóktól Ukrajnáig terjedő egyéb kérdésekben.

Európai társaival éles ellentétben Orbán nyíltan támogatja Donald Trump volt amerikai elnököt, és Budapest ígéretet tett arra, hogy „újra naggyá teszi Európát” elnöksége alatt.

Hszi Csin-ping kínai elnökhöz és a Kremlhez közel álló nacionalista nem volt hajlandó fegyvert küldeni Kijevbe.

Politikai karrierje azonban egészen másként indult a kommunizmus utolsó napjaiban.

A 26 éves radikális joghallgató 1989-ben vált ismertté a demokráciára és a szovjet csapatok hazautazására felszólító tüzes beszédekkel.

Az akkori liberális Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) párt, amelynek társalapítója, hamarosan a diktatúra szorításából való kiszabadulásra és a nyugati értékek felkarolására irányuló magyar törekvések szimbólumává vált.

Manapság pártját keményjobboldalinak tekintik, és Orbán a „Nyugat hanyatlását” helyteleníti az általa gender-lobbinak nevezett „lobby”-val és az általa „terroristának” tartott bevándorlók áradatával szemben.

Orbán 1998-ban, 35 évesen lett miniszterelnök, négy évvel később azonban megalázó és váratlan vereséget szenvedett a szocialistáktól.

Amikor 2010-ben visszatért a hatalomba, megkezdte a magyar állam és intézményeinek átalakítását, új alkotmánnyal mozdítva elő a demokrácia „liberális” brandjét.

Miután a választási szabályokat a Fidesz javára módosították, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is újraválasztották, minden alkalommal kétharmados többséggel.

Unió Oroszországgal

„Orbán az elmúlt 14 évben Vlagyimir Putyin ideológiájához igazodott, miszerint a Nyugat zűrzavaros” – mondta Stefano Bottoni, a Firenzei Egyetem történésze az AFP-nek.

„Ez magyarázza Orbán álláspontját” Oroszország ukrajnai háborújával kapcsolatban – mondta.

Orbán súlyos kritikát kapott a Nyugattól kijelentései miatt, azzal vádolva a NATO-t és az EU-t, hogy „világháborút” szítanak.

„Nem érti, mennyire mérgező a pozíciója” – mondta Bottoni, mert „sok ország számára az ukrajnai háború a legfontosabb kérdés Európa újradefiniálásában”.

Orbán „stratégiai patthelyzetbe” lavírozta magát, miután a Fidesz 2021-ben kilép a jobbközép Európai Néppártból (EPP), még a szélsőjobboldallal is EU-szerte – mondta a szakértő.

„Úgy érezte, ő lehet a szélsőjobboldali koalíció királya, de most a harmadik ligába lép” – tette hozzá.

A nemzetközi nyomásra Orbán újabb kihívás elé néz itthon: Magyar Péter ellenzéki ember Orbán „beállítása” ellen kampányol és támogatást gyűjt.

Beto Andrea, a Közép-Európa Egyetem kutatója szerint „Orbán más-más játékot játszik a különböző közönség számára”, és gondoskodik arról, hogy a rossz hírek „soha ne jussanak el a szavazóihoz”, akik „csak az államilag ellenőrzött médián keresztül tájékozódnak”.

„Nem mindegy, hogy valójában mi történik” – mondta, hozzátéve: Orbán egyetlen célja, hogy az oligarchák szűk körével „ellenőrizze” az országot.