„Nincs gyorsított út”: az EU összetöri Ukrajna gyors tagsághoz fűződő reményeit | háborús hírek Oroszország és Ukrajna között

Az Európai Unió vezetői elítélték azt a „kimondhatatlan szenvedést”, amelyet Oroszország okozott Ukrajnának, de elutasították Kijev azon kérését, hogy mihamarabb lépjen be a blokkba, miközben találkoztak, hogy sürgősen kezeljék a szomszédja elleni moszkvai támadás következményeit.

Az orosz invázió – a második világháború óta a legnagyobb támadás egy európai ország ellen – felborította Európa biztonsági rendjét, és arra késztette az EU fővárosait, hogy gondolják át, mit is képviseljen az unió, annak gazdasági, védelmi és energiapolitikája.

Az Európai Unió gyorsan bevezetett átfogó szankciókat, valamint politikai és humanitárius támogatást nyújtott Ukrajnának, valamint egyes fegyverszállításokat a napokban, amikor Oroszország február 24-i támadást hajtott végre.

Azonban repedések jelentek meg a blokk egységfrontjában, kezdve attól, hogy reagált Kijev gyors klubtagságra vonatkozó követelésére, egészen addig, hogy milyen gyorsan tudta leszoktatni magát az orosz fosszilis tüzelőanyagokról, és hogyan lehet a legjobban kialakítani a gazdasági választ.

„Senki sem lépett be egyik napról a másikra az Európai Unióba” – mondta Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök, miután pénteken a hajnali órákban véget ért a 27 nemzeti vezető közötti tárgyalás.

„Ukrajna az európai családhoz tartozik” – mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, együttérzését és erkölcsi támogatását fejezve ki.

Mások azonban világossá tették, hogy Ukrajnának nem engedik sietve csatlakozni, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kért és kapott némi támogatást Ukrajna szomszédaitól az EU keleti oldalán.

„Nincs gyorsított folyamat” – mondta Mark Rutte holland miniszterelnök, az EU-bővítés kiemelkedő ellenzője, hozzátéve, hogy a blokk továbbra is elmélyíti kapcsolatait Kijevvel.

„Arra szeretnék koncentrálni, hogy mit tehetünk Volodimir Zelenszkijért ma este és holnap, és Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz hosszú távú ügy – ha egyáltalán lesz” – mondta.

Emmanuel Macron francia elnök szerint nem lehet bezárni a csatlakozás kapuját.

Nyithatunk-e tagsági eljárást egy háborúban álló országgal? Nem hiszem. Becsukhatjuk az ajtót, és azt mondjuk, hogy „soha”? Igazságtalan lenne. Elfelejthetjük az egyensúlyi pontokat ezen a területen? Legyünk óvatosak.”

Orosz olaj és gáz

Az EU-csatlakozás általában évekig tartó folyamat, amely szigorú kritériumok teljesítését igényli, a gazdasági stabilitástól a korrupció felszámolásán át a liberális emberi jogok tiszteletben tartásáig.

A volt keleti blokk egyes országai azonban erősebb jelzést akartak az EU-tagság felé, élükön Lengyelországgal, amelynek határain 1,5 millió ukrán menekült áramlott át.

Janez Jansa szlovén miniszterelnök azt mondta, vannak, akik „hiszik, hogy az ukránok az életükért küzdenek, és (megérdemlik) egy erős politikai üzenetet… és vannak, akik még mindig vitatkoznak az intézkedésekről”.

Az orosz invázió, amelyet Moszkva különleges katonai műveletként ír le, destabilizálta a második világháború és a Szovjetunió 1991-es összeomlása hamvaiból kikerült háború utáni európai biztonsági rendszert.

Több mint kétmillió ember menekült el az országból, civilek ezrei haltak meg, és számos ukrán várost ostrom alá vettek Vlagyimir Putyin orosz elnök erői.

„Ez háborús bűn” – mondta Roberta Mezzola, az Európai Parlament elnöke a vezetőknek.

Az Európai Unió egyes vezetői szigorúbb szankciókat szorgalmaztak, amelyek ártanak Oroszország olaj- és gáziparának, még akkor is, ha ez az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól függő európai országokra nézve is következményekkel járna.

Az Európai Unió földgázának mintegy 40 százalékát Oroszországból importálja Németországgal, Európa legnagyobb gazdaságával, és Olaszországgal és több közép-európai országgal együtt különösen függ az energiaáramlástól.

Az EU olajimportjának mintegy negyede Oroszországból származik.

Krisjanis Karenz lett miniszterelnök, akinek országa határon van Oroszországgal, kijelentette, hogy az orosz olaj és gáz leállítása lenne a leghatékonyabb módja annak, hogy Putyint tárgyalóasztalhoz ültessék.

„Sokkal tovább kell mennünk, sokkal gyorsabban” – mondta Karens.

Olaf Schulz német kancellár nem kommentálta, hogy a blokknak meg kell-e tiltania az orosz olajimportot, amit Berlin egyelőre kizárt. Oroszország biztosítja Németország olaj- és gázszükségletének mintegy harmadát.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy az EU-nak 2027-ig fel kell hagynia az orosz fosszilis tüzelőanyagok használatával, és hozzátette, hogy május közepén ütemtervet fog javasolni erre vonatkozóan.

A vezetők pénteken 9:00-kor folytatták a tárgyalásokat, hogy megvitassák az ukrajnai háborúval kapcsolatos védelmi és energiakiadásokkal kapcsolatos politikát.

Megpróbálják továbbá előmozdítani Európa függetlenségének kivívását a rendkívül érzékeny ágazatokban, beleértve a félvezetőgyártást és az élelmiszergyártást.

Az EU-párti szomszéd orosz inváziója óta a blokk tagjai összesen félmilliárd eurós védelmi segélyt hagytak jóvá Ukrajnának.

Berlin súlyosan megsértette a bevett ortodoxiát, amikor bejelentette, hogy 100 milliárd eurót (110 milliárd dollárt) fordít a honvédelemre.

„Az ukrajnai háború hatalmas sokk, de minden bizonnyal olyan dolog, ami elvezet bennünket ahhoz, hogy teljesen újradefiniáljuk Európa szerkezetét” – mondta Macron.