A bevándorlási alapokkal kapcsolatos nézeteltérés áthatja az EU-csúcsot – POLITICO

BRÜSSZEL – Az Európai Unió országai több milliárd új pénzért civakodnak a migráció kezelésére, miközben a menedékkérelmek száma ugrásszerűen megnő, és a kontinens határain továbbra is torlódik a lemaradás.

Németország, amely Kap Egy magas rangú német tisztviselő szerint az EU-ban 2022-ben benyújtott összes menedékkérelem negyede kifejezetten az EU és a szomszédos Törökország közötti kapcsolatokat akarja „újraéleszteni” – utalva arra, hogy a blokk utoljára ilyen mértékű migrációval szembesült.

Aztán 2016-ban az Európai Unió milliárdokat ajánlott fel Törökországnak a polgárháború elől menekülő több ezer szíriai menekültért cserébe. Most fizetni kell az engedélyért 10,5 milliárd euróig Új pénzzel nemcsak Törökországnak, hanem olyan országoknak is, mint Líbia vagy Tunézia, abban a reményben, hogy ez segít megakadályozni, hogy az emberek engedély nélkül belépjenek az Európai Unióba.

A vita napirendre került az EU-vezetők csütörtöki és pénteki brüsszeli csúcstalálkozóján. Az országok pedig azon vitatkoznak, hogy a találkozó végső következtetéseiben utaljanak-e monetáris követelésre, négy különböző ország öt diplomata és tisztviselője szerint.

A színfalak mögötti harc jól szemlélteti, hogy a bevándorlás milyen mértékben uralja a politikai napirendet. A csúcstalálkozó szervezői abban reménykedtek, hogy minimálisra csökkentik a bevándorlásról szóló megosztó vitákat, az Oroszországról, Kínáról és a gazdasági biztonságról szóló megbeszélések érdekében. De az olyan nagy horderejű katasztrófák miatt, mint a közelmúltban egy migránshajó elsüllyedése Görögország közelében, és az érkezők száma továbbra is meredeken emelkedik, egyre nehezebb elkerülni ezt a gyorsgombos problémát.

Nevezetesen a tervezet következtetéseket A szerda este lezajlott és a Politico által is látott csúcson továbbra is két közvetett utalás volt az új migrációs alapokra: 10,5 milliárd eurós összeg és további 2 milliárd euró az európai határokon belüli „migráció kezelésére”. Unió.

Más kérdés, hogy ez a nyelv megmarad-e péntekig.

Németország: Türkiye-ről beszéljünk, ne pénzről

Németország, mint mindig, a vita egyik fő szereplője – és ebben az esetben mindkét fél mellett szól.

Berlin egyrészt meg akarja újítani az EU kapcsolatát Törökországgal, remélve, hogy több menedékkérőt tud befogadni, és segít csökkenteni a jogosulatlan határátlépéseket. Cserébe a németek azt akarják, hogy az EU javítsa a kereskedelmi kapcsolatokat az országgal.

A másik oldalon azonban Berlin határozottan ellenzi, hogy a pénzt kifejezetten megemlítsék a csúcstalálkozó kimenetelében. A logika: Az új milliárdok mostani lekötése veszélyezteti a közelgő tárgyalásokat arról, hogy 66 milliárd euróval bővítsék-e a költségvetést. Németország a teljes csomagot egyszerre akarja megvitatni, ahelyett, hogy előre beleegyezne annak egyes részeibe.

Szerda este a csúcs eredménytervezetében még szerepelt az alapok közvetett jóváhagyása.

A dokumentum megemlíti a „finanszírozási mechanizmusokat” – amelyek 10,5 milliárd euróra utalnak – a „migráció külső vonatkozásaira”. Ez a pénz olyan országokba kerül, mint Törökország, Líbia és Tunézia, amelyeken a migránsok gyakran áthaladnak Európába menet.

Közvetve utalnak 2 milliárd euróra is az EU-n belüli migráció kezelésére. A szöveg „a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek támogatását” kéri, különösen Ukrajnából, „megfelelő és rugalmas pénzügyi segítségnyújtás révén azoknak a tagállamoknak, amelyek viselik a menekültek egészségügyi, oktatási és megélhetési költségeit”. Lefordítva ez több pénzt jelent az ukrán menekültek nagy részét befogadó országoknak, például Lengyelországnak és Németországnak.

A diplomaták és az öt tisztviselő szerint azonban az EU-nagykövetek szerdai találkozóján a német tisztviselők arra szólították fel kollégáikat, hogy vágják le vagy jelentősen csökkentsék mindkét folyosót – állítják a diplomaták és az öt tisztviselő, akik a történet többi szereplőjéhez hasonlóan anonimitást kaptak, mert nem nyilvánosan beszélhet. Beszélgetések megbeszélése.

Szerda este ez a fellebbezés elbukott. Olaf Scholz német kancellár azonban csütörtökön maga tárgyalhat a kérdésről kollégáival.

A német érvelés az, hogy a számok figyelembevétele azt jelentené, hogy az EU vezetői lényegében nagy lépést tesznek a teljes költségvetési csomag ratifikálása felé – ezt mondta az Európai Bizottság. kívánt Csak a múlt héten – az ügy megvitatása előtt – mondta két tisztviselő.

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke azonban várhatóan röviden bemutatja 66 milliárd eurós költségvetési tervét az EU-vezetők csütörtöki találkozóján, ami azt jelenti, hogy valószínűleg kezdeti megbeszélés zajlik az alapokról – közölték tisztviselők.

Von der Leyen tervei várhatóan számos ország ellenállásába ütköznek, különösen az úgynevezett „takarékos” országokból, köztük Ausztriából, Dániából, Hollandiából és Svédországból.

Szerdán Berlinben újságíróknak nyilatkozva egy magas rangú német tisztviselő is óvatosságnak adott hangot von der Leyen tervével kapcsolatban.

– Az egyik kérdés: meggyőző-e a bizottság helyzetértékelése? – mondta a vezető tisztségviselő, akit a tájékoztató szervezésének szabályai miatt nem lehetett megnevezni.

Itt az ideje újra Erdogannal dolgozni?

A magas rangú német tisztségviselő egyúttal hangsúlyozta Berlin érdeklődését az EU Törökországgal való kapcsolatának megújításában.

„[Turkish President Recep Tayyip] Erdogant újraválasztották, és ez egy lehetőség az Európai Unió számára, hogy egy újabb átfogó pillantást vethessen Törökországgal való kapcsolatára.

„Számunkra arról van szó, hogy az EU-török ​​kapcsolatokat újra napirendre tűzzük…és esetleg újraélesztjük, ha minden fél el akarja kötelezni magát” – folytatta a tisztviselő, hozzátéve, hogy Josep Borrell, az Európai Bizottság és az EU külpolitikai koordinátora. kell „ősszel visszatérni javaslatokkal.

Az egyik ötlet lehet az EU és Törökország közötti kereskedelmi szabályok frissítése – ez egy kényes kérdés, bár a Brüsszel és Ankara közötti tárgyalásokon évek óta nem sikerült előrehaladni az úgynevezett EU-Törökország vámunió modernizálása terén.

Stephen Hebbestreit, Schultz szóvivője szerint Schultz szerdán telefonbeszélgetést folytatott Erdogannal, amelynek során a két vezető megvitatta, hogyan lehetne „növelni az együttműködést és elmélyíteni az eszmecserét az együttműködés különböző kérdéseiről”.

Az EU és Törökország közötti kapcsolatok minden előrehaladásához a Törökországgal állandó nézeteltérésben lévő uniós országok – Görögország és Ciprus – egyetértésére is szükség lesz.

Ebben az értelemben legalábbis előrelépés látszik: „Megállapodtunk abban, hogy belefoglalunk egy bekezdést Törökországról és a jövőbeli kapcsolatokról” – mondta egy görög diplomata.

A szerda este közzétett legutóbbi következtetéstervezet arra kéri Borrellt és a Bizottságot, hogy „jelentést tegyenek” az EU és Törökország közötti kapcsolatokról „stratégiai és előretekintő előrehaladás céljából”.

Barbara Moens, Jacob Hanke Villa, Lilly Baer, ​​Jacopo Paregazzi és Gregorio Sorgi hozzájárult a jelentésekhez.