A „Caesars on Mars” után Kína az Egyesült Államokkal verseng az űrbeli uralomért; 2030 határozza meg a Mars-küldetés határidejét

A világűrért folytatott verseny a Földön kibontakozó geopolitikai versennyel párhuzamosan csendben felerősödött. Kína például nagyot lépett előre űrprogramjaiban, és szeretné átvenni a vezetést Oroszországtól az amerikai hegemónia kihívásában.

Wu Weiren, a kínai holdkutatási program főtervezője a közelmúltban bejelentette, hogy Kína 2030-ig mintákat akar gyűjteni a Marsról, és fontolóra veszi a Naprendszer legtávolabbi területeinek feltárására vonatkozó ötleteket is – írta a Global Times.

A bejelentés két évvel azután történt, hogy a kínai holdszonda mintákat hozott vissza a Holdról.

Wu azonban azt is elismerte, hogy a Mars-mintákat gyűjtő küldetés sokkal nagyobb kihívást jelent, mint egy holdküldetés, és az első megoldandó probléma egy erősebb hordozórakéta építése lenne. Összegyűjtött 3,81 font (1,73 kilogramm) holdpor és kőzet az Oceanus Procellarumból a Hold közeli oldalán.

A kínai Chang’e 5 Hold-minta-visszaküldési misszió egy évvel ezelőtt holdmintákat juttatott vissza a Földre. Mikor csinálták ezt utoljára? A Szovjetunió Luna 16 űrszondája alatt (a képen) 20 és 24 művelet fejeződött be 1976-ban. Gondolja át a küldetéseket: https://t.co/2pwjmpNLhl pic.twitter.com/r2QOVEM4Ln

– Nemzeti Légi és Űrmúzeum (airandspace) 2021. december 16

A Chang’e-5 küldetés sikeres végét jelenti Kína háromlépcsős holdkutatási programjának, amely 2004-ben kezdődött keringési, leszállási és visszatérési mintákkal.

A Kína által hozott minták nagyon fontos eredményeket adtak át. A holdszonda küldetésének sikere lehet a hajtóerõ a Marshoz hasonló szonda mögött, amely körülbelül 8 év múlva, egy évtizeddel a holdminták visszanyerése után mintákat küld vissza a Vörös bolygóról.

A Marsra és azon túl

2021 júniusában Kína kiadta a jövőbeli, emberes Mars-kutatási küldetések tervezetét, amelynek három lépésből kellett volna állnia: egy technológiai előkészítő szakaszból, egy emberes küldetésből a Marsra, és egy teherflottát a Földről a Marsra.

A járatok 2033-ra, 2035-re, 2037-re, 2041-re és 2043-ra esnek az állami tulajdonú Kínai Járműindítási Technológiai Akadémia (CALT) szerint.

2020. július 23-án sikeresen pályára állították a Tianwen-1 Mars-szondát, Kína első bolygóközi felderítő küldetését. Figyelemre méltó bravúrt ért el azzal, hogy egyszerre keringett, landolt és áthaladt a Vörös Bolygón.

#Kína Bejelenteni #mars bolygó A küldetés teljes sikere pic.twitter.com/kpJ1PnJBbB

– libijian 李碧 (@libijian2) 2021. június 13

A múlt hónapban a Tianwen 1 ünnepelte 1. évforduló a vörös bolygón. 2021. február 10-én a Tianwen 1 űrszonda a Mars körüli pályára állt. A Kínai Nemzeti Űrhivatal nem sokkal ezután lenyűgöző felvételeket tett közzé az eseményről, amelyeken a keringő a Mars mögött halad el, miközben lelassítja a hajtóműveket, és pályára áll.

A forgás azonban csak egy része volt a célnak, és egy rovernek kellett leszállnia a Mars felszínére. A helyszínen lévő csapatok azt tervezték, hogy a következő három hónapban megpróbálják leszállni a Zhurong roverrel, a Tianwen 1 pedig módosítja a pályáját, és részletes, nagy felbontású képeket küld az Utopia Planitia célpontról.

Zhurong végül megadta magát saját ijedtségének, és egy kicsit tovább, kilenc percig tartott ijedtében, mielőtt május 14-én landolt. Egy héttel a leszállás után büszkén csúszott le leszállójáról a Mars bíbor porába, rendszerellenőrzéseket hajtott végre, és felfedezte a környéket.

Oroszország (Szovjetunió) és az Egyesült Államok után Kína lett a harmadik ország, amely sikeresen landolt szondával a Marson.

A Marson való leszállás az egyik legnehezebb feladat az űrrepülésben. Mivel a Marsnak a Holddal ellentétben légköre van, a leszállókat óvni kell a leszállás során keletkező hőtől. A levegő azonban túl vékony ahhoz, hogy egy ejtőernyő önmagában lelassítsa a futóművet; retrorakéták szükségesek.

Ezenkívül az egész eljárást önállóan kell végrehajtani. A 18 leszállási vagy Marsra rovaros küldetésből csak 10 volt sikeres. A tíz küldetésből kilencet a NASA vezetett. Egy orosz szonda sikeresen landolt, de a kommunikáció szinte azonnal megszakadt.

Kína sikere és nagyon zökkenőmentes első landolása azonban arra ösztönözte, hogy folytassa a kutatást, és mintákat vigyen be az első bolygókutató szondából. Azt is tervezi, hogy tanulmányozza a Naprendszer peremét, és bemerészkedik a mélyűrbe.

Kína hosszú évtized előtt áll, amikor azt tervezi, hogy kihívást jelent az amerikai űrbeli hegemóniával szemben, amelyet a Szovjetunió bukása óta tudott fenntartani. Kína idén saját űrállomás működtetésére készül, és összesen 50 űrkilövést hajt végre.

Amerikai Mars-misszió

Az Egyesült Államok már hosszú ideje a legerősebb szereplő az űrben, ami lehetővé tette számára, hogy megszilárdítsa hatalmát. Először bejelenteni 2008-ban űrügynöksége, a NASA egy űrszondát állít magasan a Föld feletti pályára, hogy tanulmányozza a Naprendszer távolabbi pontjait, ahol a forró napszelek ütköznek a fagyott világűrrel.

Az Interstellar Boundary Explorer (IBEX) kétéves küldetésben indul, hogy lefényképezze és feltérképezze a Földtől több milliárd kilométerre (mérföldre) lévő Naprendszer rejtélyes határait.

Az Egyesült Államok két éve indította el saját Mars-misszióját. A Mars 2020 egy marsjáró küldetés, és a NASA Mars-kutatási programjának része, amely magában foglalja a Persevere rovert és az Ingenuity kis robotrotort is.

A Mars 2020-at 2020. július 30-án, 11:50:01 UTC-kor indították el a Földről egy Atlas V rakétával, és 2021. február 18-án 20:55 UTC-kor igazolták a Mars Jezero kráterben való leszállást.

A Perseverance a Mars felszínének geológiai folyamatainak és történetének vizsgálatára, a múlt lakhatóságának, a korábbi élet lehetőségeinek a Marson, valamint a létfontosságú ujjlenyomatok megőrzésének lehetőségére indult el a hozzáférhető geológiai anyagokban.

A szonda már hét mintát gyűjtött a marsi kőzetekből. Több száz mintát fog rögzíteni és tárolni a Vörös Bolygóról, ha minden a tervek szerint halad.

A NASA és az Európai Űrügynökség közös küldetési kampánya visszahozza ezeket az anyagokat a Földre, valószínűleg már 2031-ben.

Ez azt jelzi, hogy mind a kínai, mind az Egyesült Államok missziója a tervek szerint ugyanazon ütemterv szerint hozza haza a Mars mintáit. Mivel mindkét fél több kilövést is tervez, beleértve a holdbázisaikat is, a két szuperhatalom közötti rivalizálás nagy része várhatóan az űrben zajlik majd.