A tudósok feljegyezték a legrövidebb napot a Földön az atomóra feltalálása óta.
A forgás az az idő, ameddig a Föld egyszer megfordul a tengelye körül, ami kb 86400 mp.
Az előző rekordot 2020. július 19-én dokumentálták, amikor az aznapi mérés 1,47 ezredmásodperccel rövidebb volt a szokásosnál.
Az atomóra egy szabványos mértékegység, amelyet az 1950-es évek óta használnak az idő meghatározására és a Föld forgásának mérésére – mondta Dennis McCarthy, a US Naval Observatory nyugalmazott időigazgatója.
Bár június 29-e megdöntötte a modern történelem legrövidebb napjának rekordját, voltak ennél sokkal rövidebb napok is a Földön – mondta.
Miért nő a sebesség?
McCarthy szerint a kutatóknak nincs határozott válaszuk arra, hogyan és miért forog kicsit gyorsabban a Föld, de ennek oka lehet a glaciális egyensúlyi alkalmazkodás, vagy a Föld mozgása a gleccserek olvadása miatt.
Azt mondta, hogy a Föld egy kicsit szélesebb, mint a magassága, ezért lapos gömb alakú. McCarthy azt mondta, hogy a sarki gleccserek nagy súlyt neheznek a földkéregre az Északi- és a Déli-sarkon.
Elmondta, hogy mivel a pólusok olvadnak a klímaválság miatt, kisebb nyomás nehezedik a bolygó tetejére és aljára, ami felfelé mozgatja a földkérget, és kerekebbé teszi a Földet. A kör alakú forma segít a bolygó gyorsabban forogni, mondta McCarthy.
Ez ugyanaz a jelenség, amit a snowboardosok a sebességük növelésére és csökkentésére használnak – mondta.
Amikor a korcsolyázók kinyújtják a karjukat a testüktől forgás közben, nagyobb erőre van szükségük a forgáshoz – mondta. Amikor karjukat testükhöz közel helyezik, McCarthy szerint megnő a sebességük, mert testtömegük közelebb van a súlypontjukhoz.
Azt mondta, hogy amikor a Föld gömbölyűvé válik, tömege közelebb kerül a középpontjához, ami megnöveli a forgási sebességét.
McCarthy elmondta, hogy egyesek kapcsolatot javasoltak Bob Chandlerrel. A tengely, amelyen bolygónk forog, nem esik egybe a szimmetriatengellyel, egy láthatatlan függőleges vonallal, amely két egyenlő felére osztja a Földet.
Ez enyhe ingadozást okoz a föld forgásával – mondta –, hasonlóan ahhoz, ahogy a futballlabda dobáskor rezeg.
Elmondta, hogy ha egy futballistát dobnak, akkor forgás közben enyhén billeg, mert nem gyakran forog a szimmetriatengely körül.
„Ha igazán jó passzoló vagy a fociban, akkor a forgástengelyt a futball szimmetriatengelyével igazítsd, McCarthy mondta.
McCarthy azonban azt mondta, hogy Chandler oszcillációja valószínűleg nem befolyásolja a Föld forgási sebességét, mivel az oszcilláció a bolygó alakjának köszönhető. Ha a bolygó alakja megváltozik, az a rezgésének frekvenciáját változtatja meg, nem a forgási frekvenciáját.
A szökőmásodperc eltávolítása
McCarthy szerint amióta a kutatók elkezdték mérni a Föld forgási sebességét atomórákkal, a Föld lelassítja a forgási sebességét.
„Mindennapi létezésünk még az ezredmásodpercet sem veszi tudomásul” – mondta McCarthy. „De ha ezek a dolgok kombinálódnak, az megváltoztathatja azt a sebességet, amellyel ugrómásodpercbe lépünk.”
Mivel a Föld most gyorsabban forog, mondta McCarthy, egy ugrómásodpercet kell venni, hogy utolérjük az időmérőnket a Föld növekvő forgási sebességével.
Ha a bolygó továbbra is ebben a forgási trendben marad – mondta –, egy ugrómásodperces eltávolodás valószínűleg nem következik be további három-négy évig.
felülvizsgálat: Ennek a történetnek egy korábbi változata helytelenül adta meg a másodpercek számát ahhoz, hogy a Föld egyszer megforduljon a tengelyén.
„Utazási specialista. Tipikus közösségi média tudós. Az állatok barátja mindenhol. Szabadúszó zombinindzsa. Twitter-barát.”
More Stories
A SpaceX Polaris Dawn űrszondájának legénysége a valaha volt legveszélyesebb űrsétára készül
Egy őskori tengeri tehenet evett meg egy krokodil és egy cápa a kövületek szerint
Egyforma dinoszaurusz-lábnyomokat fedeztek fel két kontinensen