Magyarország a világ ötödik legnagyobb hidrotermikus ereje Japán, Izland, Olaszország és Franciaország után, köszönhetően kedvező balneológiai és geotermikus potenciáljának. A szabadidős szokások változása komplex megoldások kidolgozását igényli: már nem elég a meleg víz, egészségügyi szolgáltatásokra is szükség van, írja Magyar Nemset.
Télen gyógyfürdőinkbe hazai és külföldi turisták látogatnak el gyógyulni, pihenni és felfrissülni. Ma Magyarországon 278 tanúsított, bizonyított gyógyászati tulajdonságú kút található. A gyógyfürdők kínálnak kezeléseket, és sokan használják a létesítményeket rekreációs és megelőző célokra, számos szolgáltatást kínálva.
Felmérések szerint tízből nyolcan külföldre látogatnak gyógyfürdőkért, elsősorban télen gyógyfürdői kezelésekre, tavasszal és ősszel pedig wellnessre, különösen a határ közelében.
Hévis például különleges mikroklímával rendelkezik, és közel van a Balatonhoz, amely több száz éve fürdővárossá vált, és csak az évnek ebben a szakában mutatja meg különleges arcát: a tavat borító titokzatos köd a maximumon van. . tud
A nyári átlaghőmérséklet 33-35 fok, télen a ködtől és a környező erdőtől felmelegítve soha nem süllyed 20 fok alá.
Mivel az ország jól lefedett, nincs szükség új fürdők építésére Magyarországon. Az Alföldön 10-15 kilométeren belül számos gyógyfürdő található. Az utóbbi időben megváltoztak az utazási és szabadidős szokások, ami komplex szolgáltatások fejlesztését teszi szükségessé. A családok ritkábban mennek ki egy-két hétre, inkább a hosszú hétvégéket és három-négy napot választanak a gyógyfürdőkben és más aktív szolgáltatásokban. Különösen népszerűek az élménymedencék vagy a csúszdák. „Ugrásszerűen megnőtt a fiatalabb vendégek száma, amikor a 2018-as szezon elején megnyílt a Családi Élménycentrum a Mesowestben (Észak-Magyarország) a Zsóry Gyógyfürdő” – magyarázza Balók Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára. .
Nemcsak a vidéknek, hanem a budapesti helyszíneknek is alkalmazkodniuk kell a vendégek elvárásaihoz.
A termálvizek a főváros történelmének szerves részét képezik, Budapestet világszerte a fürdők fővárosaként ismerik. A külföldi látogatók 60 százaléka legalább egy ilyen létesítményt felkeres, valamint a főváros 13 gyógyfürdőjét és strandját, múzeumokat és történelmi épületeket, amelyek közül néhány egész évben nyitva tart.
Különleges hangulatot biztosítanak a Széchenyi, más néven Gyógypalota, a budai oldalon található szecessziós Gellért Gyógyfürdő, olyan történelmi helyszínek, mint a középkori Lukács apátság és a Rudas-fürdő, eredeti törökfürdőivel.
A világ egyetlen másik fővárosában sem található ennyi szökőkút és ennyi történelmi fürdő.
mondta Silvia Sinage, a Budapesti Gyógy- és Termálfürdők Zrt. értékesítési és marketing igazgatója.
„Európában érdekesség, hogy műemlékeinket valóban eredeti funkciójukban használják. Másutt gyakran múzeumként használják, vagy zöld beruházásként épül melléjük egy új, költséghatékonyabb létesítmény. Ez egy óriási feladat az eredeti felhasználása a múlt értékeinek megőrzése mellett” – mondta.
Különös, hogy a mai híres fővárosi fürdőknek már építésükkor is előkelő vendégköre volt. A Széchenyi fürdő száz éve épült az emberek számára, ami Czinege Szilvia szerint sok külföldi képviselőt és újságírót meglepett, akik folyamatosan azt kérdezgették, melyik király lakik a városligeti palotában. A Gellért fürdő a felső tagozatosok találkozóhelye, a Rudas a sportolóknak, a Lukács fürdő a művészvilág, az írók, színészek és zenészek otthona volt.
Ma már kevésbé szembetűnőek ezek a társadalmi különbségek, főleg, hogy a lakosság jelentős része külföldi turisták, akik nem jönnek balneoterápiára. Az 1980-as évekig a gyógyfürdői kezelések voltak a legnépszerűbbek, manapság azonban a látogatók nyolcvan-kilencven százaléka keresi a wellness szolgáltatásokat.
Via Magyar Nemzet, kiemelt kép:Facebook/Rudas Gyógyfürdő
„A popkultúra rajongója. Nem tud bokszkesztyűben gépelni. Elemző. Diák. Felfedező.”
More Stories
Hogyan jelentkezz be a Bet Match játékba: nyerőgép kiválasztása és nyerő stratégiák
Játékgépek Áttekintése És Sajátosságaik
Hajléktalansággal néznek szembe az ukrán menekültek a magyar menekültügyi szabályváltozás után