december 26, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

A G20-ak az ukrajnai háborúval küzdenek, miközben a Nyugat megerősíti a szankciókat

A G20-ak az ukrajnai háborúval küzdenek, miközben a Nyugat megerősíti a szankciókat
  • Csoport hét továbbra is elmélyítik a szankciókat, új szankciókat
  • India el akarja kerülni a „háború” szó említését
  • A megbeszélések középpontjában a növekvő adósság is áll

BENGALURU (Reuters) – A világ legnagyobb gazdaságának pénzügyi vezetői pénteken igyekeztek szűkíteni a nézeteltéréseket azzal kapcsolatban, hogyan viszonyuljanak Oroszországhoz az egy évvel ezelőtti ukrajnai invázió nyomán, amikor a Nyugat megszigorította Moszkva elleni szankcióit.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter azzal vádolta az orosz tisztviselőket az indiai Bengaluru városában tartott kétnapos G20-találkozón, hogy „részesek” a háború atrocitásaiban.

De hangsúlyozva a szakadást azokkal az országokkal, amelyek nem csatlakoztak az orosz gazdaság elszigetelésére irányuló erőfeszítéseikhez, a fogadó Indiával való találkozás elkerülte az éves háború megemlítését nyitóbeszédben, és azt mondta, hogy a globális gazdaság számos más kihívással néz szembe.

„Sürgetném, hogy megbeszéléseik a világ legsebezhetőbb polgáraira összpontosítsanak” – mondta Narendra Modi miniszterelnök, hozzátéve, hogy helyre kell állítani a stabilitást, a bizalmat és a növekedést a globális gazdaságban.

Modi a COVID-járvány következményeit, a növekvő adósságszintet, az ellátási láncok zavarait, valamint az élelmezés- és energiabiztonságot fenyegető veszélyeket említette a fő aggodalomra.

A G20 tisztviselői azt mondták a Reutersnek, hogy India nem akarja, hogy a blokk megvitassa az Oroszországgal szembeni szankciókat, és arra is törekszik, hogy ne használja a „háború” szót minden nyilatkozatában.

Legújabb frissítések

További 2 történet megtekintése

Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter azonban kijelentette, hogy a csoport nem vonhatja vissza a tavaly novemberi, indonéziai Balin tartott G20-csúcson elfogadott közös nyilatkozatot, amely szerint „a legtöbb tag határozottan elítélte az ukrajnai háborút”.

„Vagy ugyanazt a nyelvet beszéljük, vagy nem írjuk alá a végső nyilatkozatot” – mondta Le Maire újságíróknak.

Az ilyen konfrontációk egyre gyakoribbak a G-20-ban, egy olyan fórumon, amelyet több mint 20 évvel ezelőtt hoztak létre a múltbeli gazdasági válságokra válaszul, de mostanában a nyugati nemzetek és más országok, köztük Kína és Oroszország közötti nézeteltérések sodorták magukra.

Az orosz invázió első évfordulóján felszólaló Yellen sürgette a G20 gazdaságait, hogy duplázzák meg erőfeszítéseiket Ukrajna támogatására és Oroszország háborús képességének korlátozására.

„Arra kérem az orosz tisztviselőket a G20-on, hogy értsék meg, hogy a Kremllel folytatott folyamatos munkájuk bűnrészessé teszi őket Putyin atrocitásaiban” – mondta Yellen a találkozón.

Chrystia Freeland kanadai pénzügyminiszter személyesen rótta meg az oroszokat – állítja egy nyugati tisztviselő, aki ismeri a megjegyzéseit.

Oroszul beszélve a következőket mondta: „Ti abracsik vagytok, ti ​​közgazdászok vagytok – nem vagytok katonák. De ennek ellenére személyes felelősséget is viseltek ezért a bűnözői háborúért. Tudjuk, kik vagytok, és nem felejtünk” Vreeland, aki ukrán származású.

Anton Siluanov orosz pénzügyminiszter és Elvira Nabiullina jegybankelnök nem vett részt, Moszkvát pedig képviselők képviselték. Oroszország „különleges katonai műveletnek” minősíti ukrajnai akcióit.

A G7 elmélyíti az orosz szankciókat

A gazdag G7-ek demokráciáinak vezetői nyilatkozatot adtak ki, amelyben ígéretet tettek az Oroszország háborús erőfeszítéseit segítőkkel szembeni szankciók elmélyítésére, miután virtuálisan találkoztak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

„Fenntartjuk, maradéktalanul végrehajtjuk és kiterjesztjük a már meghozott gazdasági intézkedéseket” – áll a Japán hét nagy ipari nemzet csoportjának jelenlegi vezetőjének nyilatkozatában, jelezve, hogy kidolgozzák, hogyan tagadják meg Oroszországtól a gyémántból származó bevételt. export.

Washington külön nyilvánosságra hozta az új akciók részleteit, amelyek nemcsak Oroszországot, hanem az Oroszország háborús erőfeszítéseit támogató „harmadik országbeli szereplőket” is megcélozták Európában, Ázsiában és a Közel-Keleten.

Hozzátette: „Szankcionálni fogunk további szereplőket, amelyek az orosz védelmi iparhoz és technológiához kapcsolódnak, beleértve azokat is, akik felelősek a szankcionált anyagok orosz készleteinek feltöltéséért, vagy lehetővé teszik Oroszország számára, hogy kikerülje a szankciókat.”

Nagy-Britannia további szankciókat is bevezetett Oroszország ellen, beleértve a csatatéren használt összes cikk exporttilalmát, valamint a vas- és acéltermékek behozatalának tilalmát.

Diplomáciai források azonban azt mondták a Reutersnek, hogy az uniós országok továbbra is küzdenek az Oroszországgal szembeni új uniós szankciók miatti nézeteltérések leküzdéséért. Pénteken új ajánlatot tettek, miután a tárgyalások csütörtökön későn kudarcba fulladtak.

A G20-ak közé tartoznak a G7 országok, valamint Oroszország, Kína, India, Brazília és Szaúd-Arábia.

Jeremy Hunt brit pénzügyminiszter azt mondta újságíróknak, hogy a G20-ak megbeszéléseinek Ukrajnára összpontosítása nem jelenti azt, hogy más kérdéseket is figyelmen kívül hagyunk.

„Végső soron, ha nem oldjuk meg a globális biztonsági fenyegetéseket, nem lesz előrelépés ezeken a területeken” – mondta.

Kínában és Indiában is fellendült az Oroszországgal folytatott kereskedelem a szankciók hatására, Újdelhi pedig drámaian növelte az olcsóbb orosz olaj vásárlásait.

A találkozóra annak jelei közepette került sor, hogy a globális kilátások javultak a legutóbbi, októberi G20-csúcstalálkozóhoz képest, amikor számos gazdaság a recesszió szélén billeg az energia- és élelmiszerárak emelkedése közepette.

A G-20 találkozón várhatóan a problémás országok adósságkönnyítéséről is tárgyalnak, miközben egyre nagyobb nyomás nehezedik Kínára, a világ legnagyobb kétoldalú hitelezőjére és más országokra a hitelek jelentős csökkentése érdekében.

Liu Kun kínai pénzügyminiszter a találkozón elhangzott videóbeszédében megismételte Peking álláspontját, miszerint a Világbank és más multilaterális fejlesztési bankok adósságcsökkentési intézkedéseket tesznek a kétoldalú hitelezőkkel együtt.

David Lauder, Aftab Ahmed, Shivangi Acharya, Sarita Singh, Swati Bhatt, Christian Kramer és Shilpa Jamkhandikar további jelentései; Írta: Raju Gopalakrishnan és Mark John; Vágó: Simon Cameron-Moore és Kathryn Evans

Szabványaink: Thomson Reuters bizalmi alapelvek.