Washington – Az ENSZ jelentése szerint a gazdag országok csökkentették a fejlődő országoknak az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásának elősegítésére fordított pénzösszeget, még akkor is, ha e kiadásokra egyre nagyobb szükség van. A jelentést csütörtökön tették közzé.
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz nyújtott segélyek összege 21 milliárd dollárra esett vissza 2021-ben, a legutóbbi évben, amelyről átfogó adatok állnak rendelkezésre, ami 15 százalékos csökkenés 2020-hoz képest, valószínűleg a gazdag országokra nehezedő, a COVID-19 és más kihívások miatti megnövekedett pénzügyi nyomás következtében. a szerzőknek..
A kutatók azt találták, hogy 2020 és 2021 között az Egyesült Államokban az egyik legnagyobb mértékben csökkentették az éghajlathoz való alkalmazkodáshoz nyújtott támogatást. 2021-ben az Egyesült Államok 129 millió dollárt különített el éghajlati alkalmazkodási segélyre, szemben a 2020-as 245 millió dollárral, ami 47 százalékos csökkenést jelent.
Angelo Fernandez Hernandez, a Fehér Ház szóvivője szerint a jelentés „nem ad teljes képet arról, hogy mit tesz az Egyesült Államok az éghajlati alkalmazkodással kapcsolatban”. A Biden-adminisztráció mintegy 2 milliárd dollárt biztosított az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz a 2022-es pénzügyi évre – mondta.
A jelentés megállapította, hogy a fejlődő országoknak ebben az évtizedben évente 215–387 milliárd dollárra lesz szükségük az éghajlati sokkok elleni védekezéshez, mint például a súlyosbodó viharok, a terméskiesés és a vízhez való hozzáférés hiánya. Ez 18-szor több, mint amennyit a gazdag országok 2021-ben vállaltak az éghajlati alkalmazkodásra.
Az új adatok hetekkel a dubaji ENSZ klímacsúcs kezdete előtt érkeznek, ahol a fejlődő országoknak nyújtott segélyek a napirend élén állnak majd. A két évvel ezelőtti Glasgow-ban tartott hasonló csúcstalálkozón az országok megállapodtak abban, hogy 2025-ig megduplázzák az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás finanszírozását a 2019-es szinthez képest. A jelentés szerint még ha az országok teljesítik is ezt a vállalást, a szükséges további forrásoknak csak egy kis részét biztosítják.
„Az ambíciót valóban növelni kell” – mondta Georgia Savido, a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet munkatársa és a jelentés egyik szerzője.
Az alkalmazkodási segítség iránti igény megnőtt. A jelentés megjegyzi, hogy a jelenlegi éghajlat-politikák szerint világszerte a globális átlaghőmérséklet legalább 2,4 Celsius-fokkal vagy 4,3 Fahrenheit-fokkal emelkedik az iparosodás előtti szinthez képest az évszázad végére. Ez jóval több, mint a tudósok által kitűzött 1,5°C-os cél, amely felett a felmelegedés hatásai katasztrofálissá válhatnak.
„A jelenlegi éghajlati fellépés sajnálatos módon nem megfelelő” – áll a jelentésben.
2016 óta, amikor legutóbb az ENSZ készített részletes elemzést, több mint 25 százalékkal nőtt a fejlődő országoknak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz szükséges pénzösszege Paul Watkiss, a jelentés másik szerzője szerint. Ez a növekvő költség a növekvő globális felmelegedést és a globális felmelegedés hatásainak jobb megértését tükrözi, valamint azokat a lépéseket, amelyeket az országoknak meg kell tenniük e hatások kezelésére.
A jelentés szerint a klímaalkalmazkodási segély kérdése több alapelvtől is függ. Először is, a fejlődő országok viselik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának kis részét, amelyek a tengerszint emelkedését, a viharokat, aszályokat és más éghajlati sokkokat okozzák. Az olyan gazdag országok, mint az Egyesült Államok, Németország és az Egyesült Királyság, aránytalanul nagy arányban járultak hozzá e kibocsátáshoz, ami sokak szerint kötelezettséget jelent a következményeik kezelésében.
Másodszor, a szegény országok gyakran érzékenyebbek ezekre a sokkokra, mint gazdagabb társaik. Infrastruktúrájuk gyakran kevésbé modern vagy jól karbantartott, és előfordulhat, hogy kevésbé férnek hozzá a korai figyelmeztető rendszerekhez, hogy felkészüljenek a katasztrófákra, vagy kevésbé férhessenek hozzá a későbbi újjáépítéshez.
Végül, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra fordított pénz jelentősen csökkentheti a jövőbeni károk költségeit, ezt az érvet igazolta a Biden-kormányzat. Növelje az alkalmazkodásra fordított kiadásokat Az Egyesült Államokon belül. A Biden elnök által 2021-ben aláírt infrastrukturális törvényjavaslat az amerikai történelem legnagyobb egyedi befektetése az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség és az alkalmazkodás terén.
Ezek a megtérülések nagyobbak lehetnek a fejlődő országokban. A jelentés szerint egymilliárd dolláros parti árvízvédelmi kiadás 14 milliárd dollárral csökkenti a károkat. Ha évente 16 milliárd dollárt fektetnek be a mezőgazdaságba, körülbelül 78 millió embert mentenének meg a krónikus éhínségtől.
Ha a fejlődő országok nem képesek megbirkózni az éghajlatváltozás hatásaival, annak következményei a gazdag országokra is óriási hatással lehetnek. Az éghajlattal összefüggő sokkok, mint például a terméskiesések, hurrikánok és más katasztrófák, még akkor is ösztönözhetik a migrációt, ha az Egyesült Államok és más országok megpróbálják megakadályozni azt.
„Nem lehet immunis Európa” – mondta Inger Andersen, az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgatója egy tavalyi interjúban. „Nem lehet Amerika Erőd. Nem működik.”
Az éghajlati sokkok is hozzájárulhatnak az instabilitáshoz és a konfliktusokhoz. Erin Sikorsky, a Center for Climate and Security, egy washingtoni kutatószervezet igazgatója Pakisztánra, egy atomfegyverrel felfegyverzett országra mutatott rá, amely még mindig a tavalyi súlyos áradásoktól sújt. Hozzátette, hogy az országban az árvizek óta egyre fokozódó tiltakozások tapasztalhatók az élelmiszer- és energiaárak miatt.
„Az olyan országokban, mint Pakisztán, az éghajlat okozta instabilitás veszélyezteti az Egyesült Államok biztonságát, akár a konfliktus eszkalálásával, amely amerikai erők bevetését igényli, akár a szélsőségesek lábát adva a népi nyugtalanság kihasználásához és hatalmuk kiterjesztéséhez” – mondta Sikorski asszony.
A jelentés rámutat egy másik módra, ahogyan a gazdag országok segélyei elmaradnak: a gazdag országok által 2021-re ígért 21 milliárd dollár kétharmadát már kifizették.
„Nem tudunk hatást gyakorolni a helyszínen, hacsak a finanszírozás ténylegesen el nem éri a földet” – mondta Savido asszony.
„Web maven. Dühítően alázatos sörgeek. Bacon fanatikus. Tipikus alkotó. Zenei szakértő.”
More Stories
Japán: Shanshan tájfun: Emberek millióinak evakuálását kérték, miután az elmúlt évtizedek egyik legerősebb tájfun sújtotta Japánt
A brazil legfelsőbb bíróság az X vállalat tevékenységének felfüggesztésével fenyegetőzik egy folyamatban lévő vita legújabb fejlesztése miatt.
Namíbia elefántokat, zebrákat és vízilovakat öl meg, a húst pedig a szárazságtól sújtottaknak adja