december 23, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

A Hold közeli és távoli oldala meglepően eltérő. Az új tanulmány rávilágít a rejtélyre

A Hold közeli és távoli oldala meglepően eltérő.  Az új tanulmány rávilágít a rejtélyre

Ismerős közeli oldalunk néhol sötétebbnek tűnik – a hatalmas ősi lávafolyamok, úgynevezett holdkancák eredményeként –, míg a túlsó oldalt kráterek és kráterek borítják, de kancát nem.

A csillagászok régóta töprengenek azon, hogy miért különbözik annyira a Hold két oldala. A Science Advances folyóiratban a múlt héten megjelent tanulmány azonban új magyarázatot adott erre a holdi rejtélyre.

A közlemény szerint a kutatók azt találták, hogy a vályút kialakító becsapódás hatalmas hőcsóvát hozott volna létre, amely szétterjedt volna a Hold belsejében. Ez a csóva az anyag egy részét a Hold közeli oldalára vitte volna, táplálva a vulkáni síkságokat létrehozó vulkánokat.

„Tudjuk, hogy az olyan nagy hatások, mint amilyen az SPA-t létrehozták, sok hőt fognak kelteni” – mondta Matt Jones, a Brown Egyetem doktorjelöltje és a tanulmány vezető szerzője. Sajtóközleményben.

„A kérdés az, hogy ez a hő hogyan befolyásolja a Hold belső dinamikáját. Megmutatjuk, hogy az SPA kialakulásakor bármilyen ésszerű körülmény között a hőtermelő elemeket a közeli oldalon koncentrálja.

„Spekulációink szerint ez hozzájárult a köpeny olvadásához, ami a felszínen látható piroklasztikus áramlásokhoz vezetett.”

A Hold közeli oldalán lévő vulkáni síkságok egy csoportnak adnak otthont Többek között olyan elemek, mint a kálium, a ritkaföldfémek és a foszfor – Procellarum KREEP terrane (PKT) néven ismertek, és a Holdon máshol is ritkák.

A kutatók számítógépes szimulációkat futtattak le arra vonatkozóan, hogy egy óriási becsapódásból származó hő hogyan változtatja meg a hőátadási mintákat a Hold belsejében, és ez hogyan oszthatja el újra a KREEP-et a holdköpenyben.

Ritka holdpor, amelyet Neil Armstrong gyűjtött össze az Apollo 11 küldetése során, árverésre bocsátják

Modelljük szerint a KREEP „szörfösként” szelte volna át a becsapódási területről kibocsátott hőhullámot, függetlenül attól, hogy a becsapódás közvetlen találat volt, vagy egyszerűen megsebesítette a Holdat. Ahogy a hősugár szétterjedt a hold kérge alatt, ez az anyag végül átkerült a közeli oldalra.

„A PKT kialakulása az egyetlen legfontosabb nyitott kérdés a holdtudományban” – mondta Jones a sajtóközleményben.

„A Déli-sark-Aitken effektus pedig az egyik legfontosabb esemény a Hold történetében. Ez a munka ezt a két dolgot egyesíti, és úgy gondolom, hogy eredményeink nagyon izgalmasak.”