november 25, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

A James Webb teleszkóp második évfordulóját ünnepli a Pingvin és Tojás galaxisok felvételével

A James Webb teleszkóp második évfordulóját ünnepli a Pingvin és Tojás galaxisok felvételével

A NASA és partnerei, az európai és kanadai űrügynökségek két éve ünneplik, hogy a James Webb teleszkóp elkezdte küldeni az univerzum képeit a… Kép egy pingvinről és egy tojásról Galaxisok. Ezek a Földtől 326 millió fényévre található, kölcsönhatásban álló galaxisok, amelyeket közös néven Arp 142-nek neveznek, és James Webb interaktív fényben rögzítette.

A két galaxis 25 és 75 millió évvel ezelőtt lépett először kölcsönhatásba, aminek következtében új csillagok jöttek létre. Korábbi kutatások alapján a Pingvin-galaxisban évente 100-200 csillag keletkezik – igen, ez a kép közepén lévő galaxis, amely úgy néz ki, mint egy madárfej –, míg a Tejútrendszer hat-hét új csillagot termel évente. James Webb ezen a képén a két galaxis közötti kölcsönhatást egy fordított U halvány fénye jelzi. Vegye figyelembe, hogy bár a Pingvin-galaxis nagyobbnak tűnik, mint a bal oldali Tojás-galaxis, tömegük nagyjából azonos. Ha bármelyik galaxis kisebb lenne, már összeolvadtak volna.

A képen látható kiemelkedő galaxisok mellett a háttérben távolabbi galaxisok is láthatók. Az űrügynökségek szerint ez „a James Webb Obszervatórium infravörös kameráinak érzékenységének és pontosságának bizonyítéka”. A NASA és partnerei 2021 végén indították útjára a James Webb teleszkópot, miután több mint egy évtizedes késéseket tapasztaltak a növekvő költségek és építési problémák miatt. Az ügynökségek 2022 júliusában adták ki első képüket, a távoli univerzum legmélyebb képét. Tavaly egy közeli csillagóvoda képével is megemlékeztek az első évfordulójukról.

Galaxisok csoportja fekete alapon.

NASA, Európai Űrügynökség, Kanadai Űrügynökség, Űrtudományi Intézet

READ  A gravitációs hullámok egész bolygókat tépnek szét?