A James Webb Űrteleszkóp (JWST) által az univerzumról készített első mélymezős kép lehetővé tette a tudósok számára, hogy tanulmányozzák a galaxishalmazokban lévő intergalaktikus árva csillagok halvány, szellemszerű fényét.
Ezek a csillagok nincsenek gravitációsan kötve a galaxisokhoz, a halmazokban lévő galaxisok között generált hatalmas árapály-erők kivonják őket otthonukból, és az intergalaktikus térbe sodródnak. Az ezekből a csillagárvákból származó fényt klaszteren belüli fénynek nevezik, és annyira gyenge, hogy a legsötétebb égbolt fényességének csak egy százaléka látható. egy földet.
Az árva csillagok kísérteties fényének tanulmányozása nemcsak a galaxishalmazok kialakulását tárhatja fel, hanem tippeket adhat a tudósoknak a galaxishalmazok tulajdonságairól. sötét anyaga titokzatos anyag, amely az univerzum tömegének körülbelül 85%-át teszi ki.
A sötét anyag nem lép kölcsönhatásba a fénnyel, ami azt jelenti, hogy a tudósok tudják, hogy nem olyan, mint a mindennapi anyag, amelyből készült protonok És a neutronok. Létére jelenleg csak gravitációs kölcsönhatásaiból lehet következtetni, amelyek szó szerint megakadályozzák a galaxisok csillagainak és bolygóinak elrepülését.
A JWST infravörös fényben látja az univerzumot, az elektromágneses sugárzás frekvenciáiban, amelyek lehetővé teszik a csillagászok számára, hogy a galaxishalmazokat másképp lássák, mint a látható fényben.
A JWST infravörös képeinek élessége lehetővé tette az Instituto Astronomy Institute of the Kanári-szigetek (IAC) kutatóinak, Mireia Montesnek és Ignacio Trujillonak, hogy a SMACS-J0723.3-7327 galaxishalmazban lévő fényt soha nem látott részletességgel tanulmányozzák.
Ez az élesség abból adódik, hogy a Földtől körülbelül 4 milliárd fényévnyire, a Phulan csillagképben található SMACS-J0723.3-7327 JWST-képei kétszer olyan mélyek, mint az azonos csoport által korábban készített megfigyelések. Hubble Űrteleszkóp.
– mondta az első kutatás szerzője, Montes V nyilatkozat (Új lapon nyílik meg). „Ez lehetővé teszi számunkra, hogy sokkal távolabbi galaxishalmazokat, és sokkal részletesebben tanulmányozzuk.”
Ennek a halvány fénynek a klaszteren belüli tanulmányozásához többre van szükség, mint a JWST megfigyelő erejére, ami azt jelenti, hogy a csapatnak új képelemzési technikákat is ki kell dolgoznia. „Ebben a munkában további feldolgozást kellett végeznünk a JWST képeken, hogy tanulmányozhassuk a klaszteren belüli fényt, mivel ez egy halvány, megnyúlt szerkezet” – magyarázta Montes a közleményben. „Ez kulcsfontosságú volt a méréseink torzításának elkerüléséhez.”
A tudósok által megszerzett adatok megdöbbentő bizonyítékai annak, hogy a fény egy halmazban képes feltárni a galaxishalmazok szerkezetének kialakulásában rejlő folyamatokat.
„A szórt fény elemzésekor azt találtuk, hogy a halmaz belső részei nagy tömegű galaxisok összeolvadásával jönnek létre, míg a külső részeit a miénkhez hasonló galaxisok felhalmozódása okozza.” Tejút– mondta Montes.
Ezen túlmenően, mivel a halmazon belüli csillagok a halmaz egészének gravitációs hatását követik, nem pedig az egyes galaxisokét, az ezekből a csillagárvákból származó fény kiváló lehetőséget kínál a sötét anyag eloszlásának tanulmányozására ezekben a halmazokban.
„A JWST teszt lehetővé teszi számunkra, hogy példátlan pontossággal jellemezzük a sötét anyag eloszlását ezekben a hatalmas struktúrákban, és rávilágítson alapvető természetükre” – tette hozzá Trujillo, a tanulmány második szerzője.
A duó kutatása december 1-jén jelent meg Astrophysical Journal Letters (Új lapon nyílik meg).
Kövess minket a Twitteren @munkavállaló (Új lapon nyílik meg) vagy tovább Facebook (Új lapon nyílik meg).
More Stories
A SpaceX Polaris Dawn űrszondájának legénysége a valaha volt legveszélyesebb űrsétára készül
Egy őskori tengeri tehenet evett meg egy krokodil és egy cápa a kövületek szerint
Egyforma dinoszaurusz-lábnyomokat fedeztek fel két kontinensen