Hong Kong
CNN
—
Kína A Chang’e-6 holdmodul kedden visszatért a Földre, és sikeresen teljesítette történelmi küldetését, hogy a legelső mintákat gyűjtsön a Hold túlsó oldaláról, ami jelentős előrelépést jelent az ország ambiciózus űrprogramjában.
A CCTV állami műsorszolgáltató szerint a visszatérő modul sikeresen landolt az észak-kínai Belső-Mongólia régióban, helyi idő szerint 14 óra után. A CCTV élő adása azt mutatta, hogy az egység ejtőernyővel landolt hangos taps kíséretében a küldetés irányítótermében.
„A Chang’e-6 holdkutatási küldetés teljes sikert aratott” – mondta Zhang Kejian, a Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA) vezetője a vezérlőteremből.
A CCTV szerint a keresőcsapat percekkel a leszállás után megtalálta az egységet. Az élő adásban egy dolgozó ellenőrizte az egységet, amely füves területen, egy kínai zászló mellett található.
A sikeres küldetés mérföldkövet jelent Kína „örök álmában”. Artikulált Hszi Csin-ping kínai vezetőtől, hogy az országot meghatározó űrhatalommá váljon, és számos ország, köztük az Egyesült Államok is felpörgeti saját holdkutatási programját.
Hszi keddi gratulációjában méltatta a küldetést, mint „egy újabb történelmi eredményt egy erős ország felépítésében az űr, a tudomány és a technológia terén”.
Peking azt tervezi, hogy 2030-ra űrhajósokat küld a Holdra, és kutatóbázist épít a Hold déli pólusán – egy olyan területen, ahol a feltételezések szerint vízjég található, és ahol az Egyesült Államok is bázist kíván létrehozni.
A Reuters szerint a Chang’e-6 szonda várhatóan 2 kilogramm holdporral és sziklákkal tér vissza a Földre a Hold túlsó oldaláról, amelyet kínai kutatók elemezni fognak, mielőtt megnyitnák a nemzetközi tudósok előtt. CNSA.
Chang’e 6 Lunar Module/Weibo
A Chang’e-6 szondát június elején látták, amint robotkarral felemelték a kínai zászlót a Hold túlsó oldalán.
Szakértők szerint a mintaelemzés eredményei segíthetnek a tudósoknak abban, hogy újra áttekintsék a Hold, a Föld és a Naprendszer evolúcióját, ugyanakkor elősegíthetik Kína azon céljának elérését, hogy a Holdon lévő erőforrásokat aknázzák ki további ottani kutatások céljából.
A mintákat fúróval és robotkarral gyűjtötték a kiterjedt Déli-sark-Aitken-medencében, egy becsapódási kráterben, amely körülbelül 4 milliárd évvel ezelőtt alakult ki a Hold túlsó oldalán, és amely soha nem látható a Föld számára.
Ezután egy felszálló felemelte őket a Hold felszínéről, és a Hold körüli pályán a visszatérő járműhöz szállította őket, amely azután visszatért a Földre, miután levált a Holdról.
A Chang’e-6 – Kína eddigi technikailag legbonyolultabb küldetése – előrehaladását május 3-i indulása óta nagy érdeklődéssel követték az országban.
A hónap elején a kínai közösségi médiában a kínai zászlót viselő holdraszállóról készült fotók, amelyeken úgy tűnt, hogy a „Zhong” – rövidítése Kína – szerepel a kínai közösségi médiában, a Hold felszínén.
A holdmodul keddi visszatérése szintén külön törmelék gyanúja után következik be Kínai rakéta A Hszinhua hivatalos kínai hírügynökség szerint szombaton látták, ahogy a földre szállt Délnyugat-Kínában, és élénksárga füstöt hagyott maga után, és a falu lakóit menekülésre késztette. Videók a kínai közösségi médiában, és egy helyi szemtanú küldte el a CNN-nek.
A Hold túlsó oldala azóta vonzza a tudósokat, hogy először megpillantották Szemcsés, fekete-fehér fotók A Szovjetunió Luna 3 űrszondája 1959-ben rögzítette – és rájöttem, mennyire más, mint a Föld felőli oldala.
Nem volt holdmária, vagy a kihűlt láva nagy, sötét síksága, amely a Hold közeli oldalának nagy részét átlyukasztotta. Ehelyett a túlsó oldal becsapódási rekordot mutatott, amelyet különböző méretű és korú kráterek borítottak.
Évtizedekkel később, és közel öt évvel azóta, hogy a Chang’e-4 küldetés Kínát tette az első és egyetlen országgá, amely puha landolást hajtott végre a túlsó oldalon, a kínai és a világ tudósai nagy reményeket fűznek a begyűjthető információkhoz. mintákból.
„Ez egy aranybánya… egy kincsesláda” – mondta James Head, a Brown Egyetem bolygóföldtudományi professzora, aki európai tudósokkal együttműködve kínai tudósokkal elemezték a mintákat visszahozó Chang’e-5 küldetésből származó mintákat. a közeli oldalról. . „A nemzetközi tudósok teljesen szenvedélyesek ez a küldetés” – mondta.
Head megjegyezte, hogy az evolúciós történelem számos bizonyítékát megsemmisítette a Föld tektonikus lemezeinek eltolódása és az erózió, amely a bolygó korai éveinek több milliárd évét eltakarta, beleértve azt az időszakot is, amikor az élet megjelent.
„A Hold valóban a sarokköve ennek megértéséhez, mivel a felszínén nincsenek tektonikus lemezek – ez valójában egy fagyott feljegyzés arról, hogy milyen volt korai naprendszerünkben” – mondta, hozzátéve, hogy a Hold összetételének megértése nem csak a segítségünkre lehet. . A Naprendszer múltjának, de jövőbeli feltárásának megértése.
Míg a Chang’e-6 küldetésének középpontjában ezek a szélesebb körű tudományos kérdések állnak, a szakértők szerint a minták összetételének és fizikai tulajdonságainak elemzése elősegítheti a Holdon található erőforrások jövőbeli hold- és űrkutatási célú felhasználásának kiderítésére irányuló erőfeszítéseket is. .
„A (Chang’e-6) küldetés konkrét tudományos kérdések megválaszolására összpontosít, de a küldetés során összegyűjtött holdtalaj támogathatja az erőforrások felhasználását a jövőben” – mondta Yuki Qian, a Hongkongi Egyetem bolygógeológusa. .
A Hold talaját 3D-nyomtatásra lehetne felhasználni, hogy téglákat állítsanak elő kutatóbázisok felépítéséhez a Holdon, miközben egyes tudósok már azon dolgoznak, hogy gazdaságosabb és praktikusabb technikákat találjanak olyan gázok kivonására, mint a hélium-3, oxigén és hidrogén a talajból. Azt mondta, hogy ez támogathatja a további holdkutatást.
A CNSA tisztségviselőinek nyilatkozatai szerint a minták kézhezvétele után a kínai tudósoknak meg kell osztaniuk az adatokat és közös kutatást kell végezniük nemzetközi partnerekkel, mielőtt Peking később megnyitja a mintákat nemzetközi csapatok számára.
A nemzetközi csapatoknak körülbelül három évet kellett várniuk, hogy a Chang’e-5 küldetésből származó mintákat kérjenek, de az ezeken a mintákon korán publikált kutatások egy része kínai és nemzetközi tudósok csoportjaitól származott.
02:42- Forrás: CNN
Az Egyesült Államok és Kína nagy lépéseket tesz az űrkutatás terén
A Chang’e-6-ot – a hatodik a Chang’e sorozat nyolc tervezett küldetése közül – széles körben úgy tekintik, mint egy fontos előrelépést Kína azon céljának elérésében, hogy az elkövetkező években űrhajósokat küldjön a Holdra.
„A minta-visszaküldési küldetés folyamatának minden lépése pontosan az, amit meg kell tennie ahhoz, hogy embereket landoljon a Holdon és vissza” – mondta Head. „Senkinek nem szabad elvesznie, hogy bár ez egy tudományos küldetés, a vezetési és irányítási szempontok (azok) pontosan azok, amelyekre szükség van az emberi holdkutatáshoz, valamint olyan dolgokhoz, mint például a Mars-minta visszatérése.”
Kína asztronautákat a Holdra küldésére törekszik, mivel az Egyesült Államok már 2026-ban egy emberes Artemis-missziót kíván indítani – ez lehet az első ilyen amerikai kísérlet több mint 50 év után.
A NASA vezetője, Bill Nelson a jelek szerint Kína tempójára utalt az amerikai haladás motorjaként, és áprilisban azt mondta a törvényhozóknak, hogy a két ország „valójában… versenyfutásban áll”.
„Az aggaszt, hogy először (elérnek a Déli-sarkra), majd azt mondják: „Ez a mi területünk, maradj kint!”, mert a Hold déli sarka fontos része… Szerintünk ott víz van, és ha van víz, akkor van rakéta-üzemanyag” – mondta Nelson.
Kína igyekezett eloszlatni ambícióival kapcsolatos aggodalmait, megismételve álláspontját, miszerint az űrkutatásnak „az egész emberiség javára kell válnia”, és aktív nemzetközi partnereket bevonni tervezett nemzetközi holdkutató állomásába.
Kína és az Egyesült Államok nem egyedül törekszik a nemzeti presztízsre, a lehetséges tudományos előnyökre, az erőforrásokhoz való hozzáférésre és a további mélyűrkutatásra, amelyet a sikeres holdmissziók hozhatnak.
India tavaly tette le első űrszondáját a Holdon, míg Oroszország évtizedek óta első Hold-küldetése kudarccal végződött, amikor a Luna 25 szondája ütközött a Hold felszínével.
Januárban Japán lett az ötödik ország, amely űrszondát tett le a Holdra, bár a Moon Sniper leszállóegység hibás leszállási szög miatt energiaproblémákba ütközött. A következő hónapban az IM-1, a NASA által finanszírozott küldetés, amelyet a texasi székhelyű Intuitive Machines magáncég tervezett, elérte a Hold déli sarkát.
Kína a tervek szerint 2026-ban indítja el Chang’e-7 küldetését a Hold déli sarkvidékére, míg a Chang’e-8-at 2028-ban, hogy a Hold erőforrásainak hasznosítását célzó teszteket végezzenek egy holdkutató állomás előkészítése során. – közölték a kínai űrkutatási hatóságok az év elején.
Ezt a történetet további fejlesztésekkel frissítettük.
More Stories
A SpaceX Polaris Dawn űrszondájának legénysége a valaha volt legveszélyesebb űrsétára készül
Egy őskori tengeri tehenet evett meg egy krokodil és egy cápa a kövületek szerint
Egyforma dinoszaurusz-lábnyomokat fedeztek fel két kontinensen