A koszovói miniszter úgy látja, az orosz befolyás fokozza a feszültséget Szerbiában | konfliktusos hírek

Djelal Svekla belügyminiszter azzal vádolta Belgrádot, hogy támogatja a szerb tüntetőket Koszovó destabilizálására.

Khilal Svekla koszovói belügyminiszter azzal vádolta meg Szerbiát az orosz befolyás alatt, hogy megpróbálja destabilizálni országát az észak-koszovói kisebbségi szerbek támogatásával, akik a hetek óta tartó tiltakozások eszkalációjában utakat zártak el.

Új barikádokat emeltek kedden a szerbek az észak-koszovói Mitrovica városában, néhány órával azután, hogy Szerbia bejelentette, hogy a Belgrád és Pristina között a tiltakozások miatt hetek óta tartó feszültséget követően a legmagasabb szintű harcra helyezte hadseregét.

A teherautó rakományokból készült új sorompókat egyik napról a másikra állították fel Mitrovicában, és a legutóbbi válság kezdete óta ez az első alkalom, hogy szerbek blokkolták az utcákat Koszovó egyik fő városában. Eddig sorompókat helyeztek el a Koszovó és Szerbia határáig vezető utakon.

A kamionokat leállították, hogy eltorlaszolják a szerb többségű városrészt az albán többségű városrésszel összekötő utat.

„Éppen az Oroszország által befolyásolt Szerbia az, amely megemelte a katonai készültséget, és új sorompók felállítását rendeli el, hogy igazolja és megvédje a bűnözői csoportokat” – áll Svekla keddi közleményében.

Szerbia tagadja, hogy destabilizálni próbálná a szomszédos Koszovót, és azt állítja, hogy csak azt a szerb kisebbséget akarja megvédeni, amely a mai Koszovó területén él, de Belgrád nem ismerte el.

Belgrád fokozott készültségbe helyezte hadseregét és rendőrségét, mondván, hogy erre azért van szükség, mert úgy véli, Koszovó szerbek megtámadására és az útlezárások erőszakos megszüntetésére készül.

December 10. óta az észak-koszovói szerbek számos úttorlaszt emeltek Mitrovicában és környékén, és időszakosan tüzet cseréltek a koszovói rendőrséggel, miután letartóztatták a KFOR egykori szerb rendőrtisztjét.

A szerb származású tüntetők a letartóztatott tiszt szabadon bocsátását követelik, és egyéb követeléseik is vannak. Tiltakozásaik az autók rendszáma miatti korábbi nyugtalanságokat követik. Évekkel ezelőtt Koszovó azt akarta, hogy az északi szerbek cseréljék le szerb rendszámukat Pristina által kibocsátott rendszámra, mivel a kormány meg akarja erősíteni hatalmát a terület felett. A szerbek elutasították.

Körülbelül 50 000 szerb él Koszovó északi részén, és nem hajlandó elismerni Pristina vagy Koszovó kormányát független államként. Belgrádot tekintik fővárosuknak, és szeretnék megtartani a szerb rendszámukat.

Koszovói tisztviselők azzal vádolták Aleksandar Vučić szerb elnököt, hogy a szerb állami médiát nyugtalanságok szítására és olyan incidensek kiprovokálására használja, amelyek ürügyül szolgálhatnak a volt szerb tartomány fegyveres beavatkozására.

Skender Bertici, a Koszovói Biztonsági Tanulmányok Központjának akadémikusa azzal vádolta Szerbiát és Oroszországot, hogy szándékos kísérleteket tesznek a térség megzavarására.

Azt javasolta, hogy „Szerbia és Oroszország közös ötlete az, hogy megpróbáljanak konfliktusokat és válságokat szítani mindenütt, ahol a Nyugatnak szerepe van, és növelni kell ezt a fajta instabilitást a régióban, hogy növelje Oroszország és Szerbia befolyását a térségben. .”

Melisa Hardinaj volt koszovói külügyminiszter szerdán a Twitteren is azt írta, hogy az ország északi részén zajló blokádokat nem a szerb közösség jogainak „hiánya” motiválta, hanem Szerbia és Oroszország „közvetlen parancsa” volt a konfliktus kirobbantására.

tény, hogy #VucicBűnbandáik betiltották a Merdare KKP-hoz tartozó részét a Köztársasággal #Koszovó Élesen bizonyítja, hogy az északon illegálisan felállított barikádok nem tiltakozás a nemlétük ellen #szerb közösségi jogok, hanem közvetlen elrendelés # Szerbia/#Oroszország Konfliktust szítani!

Melisa Haradinaj 2022. december 28

A koszovói kormány közölte, hogy a rendőrségnek megvan a kapacitása Szerbia barikádjainak eltávolítására, de arra vár, hogy a NATO Koszovói Békefenntartó Erői (KFOR) válaszoljanak arra a kérésükre, hogy békefenntartók távolítsák el a barikádokat.

Ukrajna orosz inváziója arra késztette az uniós országokat, hogy több energiát fordítsanak a hat balkáni országgal, Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Koszovóval, Montenegróval, Észak-Macedóniával és Szerbiával fenntartott kapcsolatok javítására, bár továbbra is vonakodnak az EU további bővítésétől.

Az albán többségű Koszovó 2008-ban nyugati támogatással kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától az 1998–1999-es háborút követően, amelybe a NATO beavatkozott az albán állampolgárok védelmében.

Koszovó nem tagja az ENSZ-nek, és öt uniós ország – Spanyolország, Görögország, Románia, Szlovákia és Ciprus – nem hajlandó elismerni Koszovót.

Oroszország, Szerbia történelmi szövetségese, szintén megtiltja Koszovót az ENSZ-tagságtól.