A kutatók azt találták, hogy az ősi Marson hemzseg a mikrobiális élet

nagyon régi Mars Francia tudósok ma, hétfőn arról számoltak be, hogy a környezet képes befogadni a mikroszkopikus élőlényektől hemzsegő földalatti világot. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ha léteztek volna, ezek az egyszerű életformák olyan mélyen megváltoztatták volna a légkört, hogy felszabadították volna a marsi jégkorszakot és megsemmisítették volna magukat.

Az eredmények borús képet adnak az univerzum útjairól. Az élet – még az olyan egyszerű élet is, mint a mikrobák – „általában saját halálát okozhatja” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Boris Souteri, aki jelenleg a Sorbonne-i posztdoktori kutató.

Az eredmények „kicsit kilátástalanok, de szerintem nagyon motiválóak is” – mondta egy e-mailben. „Kihívnak bennünket, hogy gondoljuk át a bioszféra és bolygója kölcsönhatásait.”

A Nature Astronomy-ban megjelent tanulmányban Soteri és csapata azt mondta, hogy éghajlati és domborzati modelleket használtak a Mars kéregének lakhatóságának felmérésére 4 milliárd évvel ezelőtt, amikor a Vörös bolygót vízzel telinek és vendégszeretőbbnek hitték, mint ma.

Azt feltételezték, hogy a hidrogént felemésztő metántermelő mikrobák akkoriban a felszín alatt szaporodhattak, és néhány hüvelyk (néhány tíz centiméter) szennyeződés bőven elegendő ahhoz, hogy megvédje őket a bejövő durva sugárzástól. Souteri szerint a Marson minden jégmentes helyen hemzsegtek volna ezek a lények, akárcsak a korai Földön.

Soteri szerint a korai Mars állítólagos meleg, párás klímáját veszélyeztette volna, ha túl sok hidrogént vesz fel a vékony, szén-dioxidban gazdag légkörből. Ha a hőmérséklet közel -400 Fahrenheit-fokkal (-200 Celsius-fokkal) csökken, a felszínen vagy annak közelében lévő élőlények valószínűleg mélyre nyúltak volna a túlélés érdekében.

Ezzel szemben a kutatók szerint a Földön élő mikrobák segíthettek a mérsékelt éghajlat fenntartásában, tekintettel a nitrogén domináns légkörre.

Kaveh Pahelvan, a SETI munkatársa elmondta, hogy a francia kutatásnak tanulmányoznia kell a marsi éghajlat jövőbeli modelljeit.

Pahlivan egy külön nemrégiben végzett tanulmányt vezetett, amely azt sugallja, hogy a Mars nedvesen született, meleg óceánjai pedig több millió évig fennmaradtak. Csapata arra a következtetésre jutott, hogy az atmoszféra sűrű lett volna, és akkoriban nagyrészt hidrogénből állt, hővisszatartó üvegházhatású gázként működött, amely végül magasabbra szállították, és elveszett az űrbe.

Pahlifan elmondta, hogy a francia tanulmány a potenciális mikrobák éghajlati hatásait vizsgálta, amikor a szén-dioxid uralta a marsi légkört, és így a korábbi időkre nem alkalmazható.

„Tanulmányuk azt mutatja, hogy ha (ez) élet létezett volna a Marson” ebben a korábbi időszakban – tette hozzá egy e-mailben –, „az jelentős hatással lett volna az uralkodó klímára”.

A legjobb helyek az elmúlt élet nyomainak keresésére? Francia kutatók azt javasolják, hogy a Hellas Planet kráter vagy síkság feltáratlan és Jezero kráter található az Isidae Planetia északnyugati peremén, ahol a NASA Perseverance roverje kőzeteket gyűjt, hogy egy évtizeden belül visszahozza őket a Földre.

Következő a Sautere küldetéslistáján: a mikrobiális élet lehetőségének kutatása a Mars mélyén.

Lehetséges, hogy a Marson manapság élhetnek mikroorganizmusok, amelyek ebből a primitív bioszférából származnak? Ő mondta. – Ha igen hol?