A lengyel közvélemény-kutatások szerint Donald Tusk volt miniszterelnök visszatérhet a hatalomba

Nyissa meg az Editor’s Digest ingyenesen

Rula Khalaf, a Financial Times szerkesztője kedvenc történeteit válogatja ebben a heti hírlevélben.

Két exit poll szerint Donald Tusk biztosította a lengyel hatalomra való esélyes utat, így az Európai Tanács volt elnöke előnyben van jobboldali riválisával, a kormányzó Jog és Igazságosság párttal szemben.

A Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság Párt a jelek szerint annak ellenére veszítheti el hivatalát, hogy a legtöbb szavazatot szerezte meg a vasárnapi választáson, mert a közvélemény-kutatások szerint még szélsőjobboldali koalícióval sem lesz többsége. partner.

Ha megerősítik a szavazatszámlálás során, az Tusk elképesztő győzelmet jelentene Lengyelország egyik generációjának legfontosabb választásán. A volt miniszterelnök kijelentette az ellenzék győzelmét, mondván, „soha nem volt még boldogabb” a második helyen. Becslések szerint a PiS a szavazatok 36,6%-át szerezte meg, míg Tusk Polgári Pártja 31%-kal.

A lengyel deviza- és tőzsde nagyot emelkedett hétfőn Tusk potenciális hozamára reagálva. A varsói WIG index 3,5 százalékos emelkedést mutatott késő reggelre, míg a zloty 1,9 százalékot ugrott az euróval szemben, majd 1 százalékkal magasabban, 4,49 zlotyon az euróhoz rendeződött.

Tusk a választási kampány során ígéretet tett arra, hogy Varsót visszaállítja a határozott Európa-párti pályára, helyreállítja a bírák függetlenségét, és felszabadítja több milliárd eurós uniós támogatást, amelyet az Európai Bizottság a PiS-kormánnyal sorra visszatartott az igazságügyi reformok miatt.

A választást az idei év legfontosabb európai uniós választásának tekintik, amely potenciálisan újradefiniálja Brüsszel és Kelet-Közép-Európa legnagyobb tagállama közötti viszonyt az évek óta tartó nézeteltérések után.

„Ez a rossz idők vége. Itt a PiS uralma vége” – mondta Tusk vasárnap este ujjongó szurkolóinknak. „Valóban megcsináltuk. Lengyelország győzött, a demokrácia győzött.”

A Polgári Platform két másik párttal együtt jó úton halad, hogy megszerezze a 460 mandátumból 248-at a szejmben, a lengyel parlament alsóházában – derül ki az Ipsos legfrissebb, hétfőn délelőtt közzétett szavazói felméréséből, amely megerősítette Tusk pártrészesedését. ülések. A buli, mint előzetes exit poll vasárnap este.

A PiS központjában Kaczynski azt mondta támogatóinak, hogy még mindig van mód arra, hogy pártja visszatérjen a hatalomba. „Napokig tartó harcok és különféle feszültségek várnak ránk” – mondta a keményvonalas konzervatív vezető. Hozzátette: reménykednünk kell, és tudnunk kell, hogy függetlenül attól, hogy hatalmon vagy ellenzékben vagyunk, különböző módokon fogjuk megvalósítani ezt a projektet.

Ha a végeredmény megegyezik a közvélemény-kutatások eredményeivel, a PiS küzdeni fog a harmadik kormányzásért, mert lehetséges koalíciós partnere – a szélsőjobboldali CNT – várhatóan csak a szavazatok 6,4 százalékát szerzi meg, ami mindössze 14 mandátumnak felel meg.

A Jog és Igazságosság Párt várhatóan Andrzej Duda elnöktől kap majd először kormányalakítási lehetőséget, ha az eredmények megerősítik, hogy továbbra is a parlament legnagyobb pártja marad.

A heves választások végeredménye csak hétfőn későn, sőt kedden várható, mert a szavazatszámlálás folyamatát megnehezítette a népszavazás, amely két bevándorlási kérdést is tartalmazott, amelyeket a PiS konzervatív hívei felizgatására adott a szavazáshoz.

A Nemzeti Választási Bizottság hétfő reggel kezdte közzétenni a részeredményeket, amelyek szerint a PiS a szavazatok 40,2 százalékát kapta, szemben a Polgári Platform 26,6 százalékával, és a szavazatok valamivel több mint 10 százalékát számolták össze. Ám bár ez a kezdeti előny nagyobb volt, mint a közvélemény-kutatásokban, a PiS-nek nem lenne elég, hogy a CNT támogatásával megszerezze a többséget.

A választás enyhítheti a Varsó és Kijev között a közelmúltban kialakult feszültséget is, amelyet nagyrészt a PiS újraválasztási pályázata váltott ki. A PiS összetűzésbe került az EU-val, amely azt állította, hogy a kormány túl nagylelkű volt az ukrán menekültekkel szemben, és az év elején egyoldalúan betiltotta az ukrán gabonaimportot a mezőgazdasági szavazók megnyugtatására.

Az Ipsos előzetes adatai szerint a parlamenti választásokon a részvétel rekordot döntött Lengyelország demokráciához való visszatérése óta. A részvételi arányt mintegy 73 százalékra becsülték, ami 11 százalékponttal magasabb, mint az előző, 2019-es választásokon.

Elemzők arra figyelmeztettek, hogy a széttagolt és mérgező lengyel politika miatt a közvélemény-kutatások valószínűleg kevésbé megbízhatóak, mint az előző választásokon.

A két héttel ezelőtti, hasonló szlovákiai választások utáni közvélemény-kutatások a liberális ellenzék vezetőjének előrejutását várták, de a végeredmény a populista jelöltet, Robert Ficót és „Smir” pártját helyezte az élre. „Még mindig lehetséges, hogy itt szlovák helyzet lesz” – mondta Marcin Dumas, az Ipres közvélemény-kutató vezetője a vasárnapi szavazás előtt.

A kormány tisztviselői arra is figyelmeztettek, hogy a közvélemény-kutatók nem feltétlenül rögzítik pontosan pártjuk támogatottságát.

„Úgy gondoljuk, csendes többségünk van” – mondta Janusz Kowalski mezőgazdasági miniszterhelyettes a vasárnapi szavazás előtt. „Sok szavazót ismerek, akik nem akarják nyilvánosan bejelenteni, hogy a PiS-re szavaznak.”

A népszavazáson azonban az előzetes adatok szerint csak a választópolgárok 40 százaléka vett részt, ami nem elég a kötelező érvényűvé tételhez.

Tusk a népszavazás bojkottjára szólított fel, amely kérdéseket tett fel a választóknak a határbiztonság megerősítéséről, az illegális bevándorlás csökkentéséről, a jelenlegi nyugdíjkorhatár fenntartásáról, valamint az állami vállalatok külföldi befektetőknek történő eladásának megakadályozásáról.