Balkowicz László technológiai és ipari miniszter kedden elmondta, hogy a bolgár-magyar-szerb-török közlekedési munkacsoport isztambuli alakuló ülésén a vasúti árufuvarozás lehetőségéről tárgyaltak a tengeri hajózás alternatívájaként.
Az Oroszország és Ukrajna közötti háború megmutatta, hogy a korábban reálisnak tűnő exportmódszerek „ma már kevésbé választhatók”, Ukrajnát pedig figyelmen kívül kell hagyni – mondta Balkovics az MTI-nek telefonon a találkozó margójára.
Palkovics elmondta, hogy legutóbbi, fél évvel ezelőtti találkozóján török kormányfővel több témáról is tárgyaltak, köztük a Budapest-Belgrád vasútvonal egyeztetéséről.
Megjegyezte: Törökország konzorciumot hozott létre annak meghatározására, hogy Törökország és Bulgária-Szerbia-Magyarország hogyan tudja a legjobban használni a vasútvonalat.
Az EU jelenleg az áruk 20 százalékát szállítja vasúton, és a cél az, hogy 2050-re ez az arány legalább 50 százalék legyen – mondta a miniszter.
Balkowicz a karbantartás fontosságára utalva elmondta, hogy a munkacsoport ülésén a négy ország által fejlesztendő infrastruktúra állt a középpontban.
A munkacsoport résztvevői megállapodtak abban, hogy megkezdik a szükséges szerelvények építését, és Balkovics elmondta, Magyarország már elkezdte kivenni a részét.
A miniszter elmondta, hogy a négy ország megállapodott abban, hogy megvizsgálják a személyszállítás lehetséges fejlesztéseit.
Az Európából Kínába tartó rakomány tengeri úton 45 napig tart, míg a vasúti szállítás csak 12 napig tart – mondta Balkowicz. A keddi találkozó lehetőséget teremtett az alternatív szállítás megfontolására – mondta.
A munkacsoport jövő októberben ülésezik – mondta.
Mint azt januárban megírtuk, Oroszország készen áll hozzájárulni a Budapestet elkerülő vasútvonal megépítéséhez, íme a részletek.
„A popkultúra rajongója. Nem tud bokszkesztyűben gépelni. Elemző. Diák. Felfedező.”
More Stories
Hogyan jelentkezz be a Bet Match játékba: nyerőgép kiválasztása és nyerő stratégiák
Játékgépek Áttekintése És Sajátosságaik
Hajléktalansággal néznek szembe az ukrán menekültek a magyar menekültügyi szabályváltozás után