2023-ban egy főre jutó átlag magyar kevesebbet fogyasztott, mint más EU-országokban. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői arra figyelmeztetnek, hogy a jövő kilátástalannak tűnik, hacsak nem történik gyökeres változás a kormány fiskális politikájában.
Az alacsonyabb bérek csökkentik a kiadásokat
A magyar gazdaság jelentősen visszaesett 2023-ban, ami a kiadások csökkenéséhez vezetett. Nemcsak az árak emelkedtek tavaly az országban az infláció emelkedése miatt, de a reáljövedelmek is elmaradtak az uniós átlagtól, ami megdrágította a magyar lakosok mindennapjait. Nepsava.
Míg az áruk, például a ruházati cikkek és a szolgáltatások árai az országban viszonylag stabilak maradtak az uniós trendekhez képest, az élelmiszerárak jelentősen emelkedtek az elmúlt 20 évben. 2004-ben a magyar árak az uniós átlag 60 százaléka körül voltak; 2023-ra a magyarok több mint 95 százalékát fizetik annak, amit egy átlagos uniós polgár a pénztárnál fizet. Eközben a magyar jövedelmek az uniós szint felét, esetenként harmadát is elérték.
A magyarok kevesebbet kerestek, de többet kaptak, mint a környező országokban élő társaik 2023-ban.
Amint arról korábban beszámoltunk, az ukrajnai háború, a Covid-korlátozások miatti megnövekedett igények és a 2022-es választások előtti kormányátalakítások áremelkedésekhez vezettek a szolgáltatási szektorban. Emiatt kevesebben étkezhettek rendszeresen, ami nem csak az éttermeket érinti negatívan, de nyáron a fagylaltok árát is feldobhatja.
Magyarország kontra Európai Unió
Más európai országokhoz képest a negatív tendenciák a háztartások jövedelmének közelmúltbeli növekedése ellenére továbbra is fennállnak. A vásárlóerő-paritás mindössze 64 százaléka az uniós átlagnak, miközben a hazai bruttó átlagjövedelem kevesebb, mint fele az uniós rátáknak.
Az infláció továbbra is központi kérdés az országban, ez magyarázza, hogy az egyének relatív jövedelme miért alacsony. 2004 és 2024 között az Európai Unióban átlagosan 140 százalékkal emelkedtek az árak, míg a magyar fogyasztók 240 százalékos költségnövekedést tapasztaltak ugyanebben az időszakban.
A gazdaság is viszonylag kicsi a többi visegrádi országhoz képest. Az árinfláció Magyarországon magasabb, mint Csehországban, Szlovákiában vagy Lengyelországban. 2023-ban a magyar gazdaság rosszabbul állt Romániánál, a tavalyi 17 százalékos infláció pedig biztosította, hogy a bolgárok immár többet költhessenek árukra, mint a magyarok.
A fiskális politika lehetséges útjai
A Magyar Nemzeti Bank szakértői amellett érvelnek, hogy a kormánynak változtatnia kellene a gazdasági modelljén, hogy megfékezhesse a tőkekiáramlást az országból, és biztosítsa a bruttó nemzeti jövedelemhez (GNI) hozzájáruló ágazatok növekedését.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által szervezett éves gazdaságpolitikai fórumon azt mondta, hogy a költségvetési hiány csökkentését célzó kormányzati intézkedések a bérek növekedéséhez és a fogyasztói árindex erősödéséhez vezetnek.
Ugyanazon az eseményen számoljon be indexOrbán Viktor miniszterelnök kiemelte annak fontosságát, hogy a magyar gazdaság többet hitelezzen, mint másoktól.
Olvass tovább: Árparadoxon: külföldön kevesebbe kerül a magyar élelmiszer – itt van miért – itt olvasható
Egy új felmérés szerint a magyarok ijesztően szegények más uniós polgárokhoz képest – olvasható itt
Forrás: Nepsava
More Stories
Hajóátjárók: Biztonságos és stabil hozzáférés a ForBoat-tól
Hogyan jelentkezz be a Bet Match játékba: nyerőgép kiválasztása és nyerő stratégiák
Játékgépek Áttekintése És Sajátosságaik