A magyarországi külföldi cégek a hatósági nyomás fokozódására panaszkodnak

Soha még nem volt ennyire szókimondó egy Magyarországon működő külföldi cég főnöke. Hans K. Reisch, a SPAR áruházlánc osztrák fióktelepének örököse és tulajdonosa márciusban elítélte a magyar hatóságok által a közép-európai országban több mint 600 üzletet üzemeltető leányvállalata „üldözését”. A Lebensmittel Zeitung német kiskereskedelmi magazinnak adott interjújában azt mondta, Orbán Viktor miniszterelnök meg nem nevezett közeli szövetségese is megpróbál „beilleszkedni”. [his] vállalat.”

„Bátran kijelentettük, hogy ha az államnak részesedése lenne a cégünkben, akkor gördülékenyebben mennének a dolgok” – mondta egy osztrák lapnak. Die PressA szuperprofitok elleni harc jegyében 2022-ben elítélte a szuperprofit 4,5 százalékos eladási adóját Orbán Viktor nacionalista kormánya, amely meglepő módon csak a nem magyar áruházláncokat célozza meg. Számos adminisztratív intézkedést hoztak az árak és a készlet ellenőrzése érdekében, ami 2023-ra „gazdaságilag életképtelenné” tette leányvállalatát, ami több mint 46 millió eurós veszteséget okozott.

Válaszul a magyar kormányt súlyos támadások érték. „A SPAR inkább hazugságokat terjeszt, ahelyett, hogy versenyképességét helyreállítaná” – bírálta például Nagy Márton gazdasági miniszter, miközben Orbán személyi rágalmazás miatt pert indított minden olyan magyar média ellen, amely meg merte ismételni Reisch kijelentéseit. A magyar kormányfőnek ez a ritka bravúrja eddig nem hozott szerencsét: minden ellene indított eljárásban elbukott.

Megalázó bánásmód

Óvatos, Reisch egyelőre inkább hallgat, de a SPAR folytatja a küzdelmet az Európai Bizottság előtt, és azt kéri, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást. „Három évtizede fektetünk be ebben az országban, és most mínuszban vagyunk” – mondta a szóvivő. Le MondeKitart amellett, hogy cége „nem akarja elhagyni” az országot, ahol 14 ezer embert foglalkoztat. A SPAR szerint a hatóságok megalázó bánásmódja Reisch megjegyzései után tovább romlott. „Amikor az elmúlt években már több millió eurós bírságot kellett fizetnünk, húsvét előtt ismét időben adminisztratív ellenőrzéseknek vetették alá.”

Az osztrák áruházlánc esete nem elszigetelt Magyarországon. Az elmúlt két évben nőtt az elégedetlenség a németek és az osztrákok körében, akik az első, illetve a második legnagyobb külföldi befektetők a 10 millió lakosú országban, amelynek gazdasága nagymértékben függ a multinacionális vállalatoktól. Philip Hausmann, a Kelet-Európában Működő Vállalatok Német Szövetségének alelnöke panaszkodott Le Monde: „Van egy olyan rendszer, amely a hatóságokkal jól kapcsolatban álló cégeket szolgálja”. A stuttgarti tankönyvkiadó vezetője nem titkolta keserűségét Orbán sajátos protekcionizmusa miatt.

Ennek a cikknek a 63,53%-át kell elolvasnia. A többi csak az előfizetőknek szól.