A nap hossza változhat, mivel a Föld belső magja 2010 óta lelassul: tanulmány

A kutatók szerint a Föld belső magjának lassulása egyetlen nap hosszát is megváltoztathatja

New Delhi:

Egy új tanulmány „egyértelmű bizonyítékot” szolgáltatott arra, hogy a Föld belső magja 2010 óta lassítani kezdte a forgását a bolygó felszínéhez képest.

A kutatók szerint a lassulás a másodperc töredékével megváltoztathatja egy nap hosszát a Földön.

A Föld belső magja, egy vasból és nikkelből készült szilárd golyó, egy folyékony külső magban van felfüggesztve (olvadt fémekből), és a gravitáció tartja a helyén. A belső és a külső mag együttesen alkotja a bolygó három rétegének egyikét – a másik kettő a köpeny és a kéreg.

Mivel fizikailag hozzáférhetetlen, a kutatók általában a földrengések hullámairól készült felvételek – szeizmogramok – elemzésével vizsgálják a magot.

„Amikor először megláttam a változást jelző szeizmogramokat, értetlenül álltam” – mondta John Vidal, az Egyesült Államok Dél-Kaliforniai Egyetemének geotudományok professzora.

„De amikor húsz másik megfigyelést találtunk, amelyek ugyanerre a mintára utalnak, a következtetés elkerülhetetlen volt. A belső mag hosszú évtizedek óta először lelassult” – mondta Vidal, aki egyben a folyóiratban megjelent tanulmány szerzője is. Természet.

A belső mag lassulásáról heves vita folyik a tudományos közösségben, egyes tanulmányok szerint még a Föld felszínénél is gyorsabban forog.

Ismeretes, hogy a belső mag forgását befolyásolja a külső magban keletkező mágneses tér és a Föld köpenyén belüli gravitáció hatása.

A belső mag azonban úgy gondolja, hogy a felszínhez képest megfordul és visszahúzódik, mivel körülbelül 40 év után először lassabban forog, mint a köpeny.

„Más tudósok a közelmúltban tárgyaltak hasonló és eltérő modellekről, de a mi legújabb tanulmányunk nyújtja a legmeggyőzőbb megoldást” – mondta Vidal.

A Nature folyóiratban az év elején megjelent tanulmány szerint a Grönlandon és az Antarktiszon az éghajlatváltozás okozta olvadó jég a Föld forgásának lassítása révén befolyásolja a globális időmérést.

A szerző, Duncan Agnew, a University of California San Diego geofizikusa kimutatta, hogy a Föld folyékony magjának forgása lelassul. A hatások ellensúlyozására a szilárd Föld gyorsabban forgott, mondta Agnew.

Ez azonban csökkentette a szökőmásodpercek hozzáadásának szükségességét a koordinált világidőhöz (UTC) az elmúlt évtizedekben Agnew szerint.

1972 óta néhány évente egyszer szükséges egy „ugrómásodperc” hozzáadása a koordinált világidő (UTC) szabálytalanságai miatt, amelyek abból adódnak, hogy a Föld nem mindig forog azonos sebességgel.

A legújabb tanulmányban a kutatók 121 ismétlődő földrengés – több, ugyanazon a helyen előforduló földrengés – szeizmikus adatait vizsgálták 1991 és 2023 között a Déli-Sandwich-szigeteken, az Atlanti-óceán déli részének távoli szigetcsoportjában. A szigetek heves földrengéseknek vannak kitéve.

Az elemzésbe bekerültek az 1971 és 1974 közötti kettős szovjet nukleáris kísérletek adatai, valamint számos francia és amerikai nukleáris kísérlet, amelyek a belső magot vizsgálták más tanulmányokból.

(A főcím kivételével ezt a történetet nem az NDTV munkatársai szerkesztették, és egy szindikált hírfolyamból tették közzé.)