ÚJ DELHI – Japán és az Egyesült Államok azt tervezi, hogy a világ első fa műholdját, a LignoSat szondát idén nyáron az űrbe bocsátják.
Ez a szokatlan űrhajó magnóliafából készült, amelyről a kísérletek során kiderült, hogy különösen stabil és ellenáll a repedésnek. A The Guardian arról számolt be, hogy japán tudósok alkották meg a fából készült műholdat, és most az Egyesült Államok is része a küldetésüknek, amikor az utolsó simításokat végzik az amerikai rakétán felbocsátandó műholdon.
A kiotói egyetem kutatói a Sumitomo Forestry fakitermelő céggel együttműködve egy fából készült műholdat építettek az űrszemét egyre növekvő problémájának megoldására tett úttörő erőfeszítések során. Azzal az ötlettel álltak elő, hogy a fém alternatíváját, egy biológiailag lebomló anyagot használjanak.
Takao Doi, a Kiotói Egyetem japán űrhajósa és repülőgép-mérnöke a közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy „a Föld légkörébe belépő összes műhold kiég, és kis timföldrészecskéket termel, amelyek hosszú évekig lebegnek a felső légkörben”. „Végső soron ez hatással lesz a Föld környezetére.”
Ennek a problémának a megoldására a kiotói kutatók egy projektet hoztak létre a fafajták értékelésére, hogy meghatározzák, mennyire bírják az űrindítások és a Föld körüli pályán történő hosszú repülések keménységét. Az első teszteket olyan laboratóriumokban végezték, amelyek újrateremtették az űrben uralkodó viszonyokat, és azt találták, hogy a faminták nem tapasztaltak mérhető tömegváltozást, vagy pusztulás vagy károsodás jeleit.
„Lenyűgözött bennünket, hogy a fa képes ellenállni ezeknek a körülményeknek” – mondta Koji Murata, a projekt vezetője.
Miért fontos?
A legfontosabb, hogy biológiailag lebomló anyag, ami azt jelenti, hogy környezetbarát, és a legjobb alternatíva a biológiailag le nem bomló anyagokkal szemben, amelyek a következő 2000 évben kihalhatnak. Ez újra fellángolná a reményt, hogy a műholdak és más objektumok még a biológiailag le nem bomló anyagok kihalása után is működni fognak.
A kanadai British Columbia Egyetem kutatói a közelmúltban felfedték, hogy a műholdak visszatéréséből származó alumínium a Földet a nap ultraibolya sugaraitól védő ózonréteg komoly leépülését okozhatja, és befolyásolhatja a légkörön áthaladó napfény mennyiségét is. És a The Guardian szerint eléri a Földet.
Ez azonban nem jelenthet problémát a fából épített műholdakkal, mint például a LignoSat, amelyek a küldetésük befejezése után a légkörbe való visszatérés során elégetve csak finom ködöt termelnek biológiailag lebomló hamuból.
Ez a szokatlan űrhajó magnóliafából készült, amelyről a kísérletek során kiderült, hogy különösen stabil és ellenáll a repedésnek. A The Guardian arról számolt be, hogy japán tudósok alkották meg a fából készült műholdat, és most az Egyesült Államok is része a küldetésüknek, amikor az utolsó simításokat végzik az amerikai rakétán felbocsátandó műholdon.
A kiotói egyetem kutatói a Sumitomo Forestry fakitermelő céggel együttműködve egy fából készült műholdat építettek az űrszemét egyre növekvő problémájának megoldására tett úttörő erőfeszítések során. Azzal az ötlettel álltak elő, hogy a fém alternatíváját, egy biológiailag lebomló anyagot használjanak.
Takao Doi, a Kiotói Egyetem japán űrhajósa és repülőgép-mérnöke a közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy „a Föld légkörébe belépő összes műhold kiég, és kis timföldrészecskéket termel, amelyek hosszú évekig lebegnek a felső légkörben”. „Végső soron ez hatással lesz a Föld környezetére.”
Ennek a problémának a megoldására a kiotói kutatók egy projektet hoztak létre a fafajták értékelésére, hogy meghatározzák, mennyire bírják az űrindítások és a Föld körüli pályán történő hosszú repülések keménységét. Az első teszteket olyan laboratóriumokban végezték, amelyek újrateremtették az űrben uralkodó viszonyokat, és azt találták, hogy a faminták nem tapasztaltak mérhető tömegváltozást, vagy pusztulás vagy károsodás jeleit.
„Lenyűgözött bennünket, hogy a fa képes ellenállni ezeknek a körülményeknek” – mondta Koji Murata, a projekt vezetője.
Miért fontos?
A legfontosabb, hogy biológiailag lebomló anyag, ami azt jelenti, hogy környezetbarát, és a legjobb alternatíva a biológiailag le nem bomló anyagokkal szemben, amelyek a következő 2000 évben kihalhatnak. Ez újra fellángolná a reményt, hogy a műholdak és más objektumok még a biológiailag le nem bomló anyagok kihalása után is működni fognak.
kiszélesedik
A kanadai British Columbia Egyetem kutatói a közelmúltban felfedték, hogy a műholdak visszatéréséből származó alumínium a Földet a nap ultraibolya sugaraitól védő ózonréteg komoly leépülését okozhatja, és befolyásolhatja a légkörön áthaladó napfény mennyiségét is. És a The Guardian szerint eléri a Földet.
Ez azonban nem jelenthet problémát a fából épített műholdakkal, mint például a LignoSat, amelyek a küldetésük befejezése után a légkörbe való visszatérés során elégetve csak finom ködöt termelnek biológiailag lebomló hamuból.
More Stories
A SpaceX Polaris Dawn űrszondájának legénysége a valaha volt legveszélyesebb űrsétára készül
Egy őskori tengeri tehenet evett meg egy krokodil és egy cápa a kövületek szerint
Egyforma dinoszaurusz-lábnyomokat fedeztek fel két kontinensen