Váratlan X- és C-alakú struktúrákat fedezett fel a NASA egyik műholdja a Föld ionoszférájában, a bolygó légkörének villamosított gázrétegében, amely lehetővé teszi a rádiójelek nagy távolságok továbbítását.
a Ionoszféra Ez a Föld légkörének elektromosan töltött területe, amely a belőle érkező sugárzás miatt létezik a nap Az ionoszféra eléri a légkört, és a nap folyamán egyre sűrűbbé válik, ahogy molekulái elektromosan feltöltődnek. Ennek az az oka, hogy a napfény hatására az elektronok elválnak az atomoktól és molekuláktól, így plazma jön létre, amely lehetővé teszi a rádiójelek nagy távolságok megtételét. Aztán éjszaka csökken az ionoszféra sűrűsége – itt jön szóba az arany.
A NASA Global Limb and Disk Observation (GOLD) küldetése egy geostacionárius műhold, amely a Föld ionoszférájának sűrűségét és hőmérsékletét méri 2018 októberi felbocsátása óta. A nyugati félteke feletti geostacionárius pályájáról a GOLD a közelmúltban két sűrű részecskecsúcsot tanulmányozott. az ionoszférában, az Egyenlítőtől északra és délre található. Az éjszaka leszálltával kis sűrűségű buborékok jelennek meg ezeken a csúcsokon, amelyek zavarhatják a rádió- és GPS-jeleket. Az ionoszférára azonban nem csak a napsugarak viasza és gyengesége van hatással – a légkör érzékeny a napviharokra és a hatalmas vulkánkitörésekre is, amelyek után a csúcsok összeolvadhatnak és X-alakot alkothatnak.
Új megfigyelései során GOLD néhány ismerős X-alakot talált az ionoszférában – bár semmiféle nap- vagy vulkáni zavar nem okozta ezeket.
Összefüggő: Sajnálom! Lehet, hogy az amerikai űrhaderő véletlenül lyukat ütött a felső légkörbe
„Az összeolvadásról szóló korábbi jelentések csak geomágneses zavaros körülmények között fordultak elő” Köszönet ScarnakA Colorado Egyetem Légkör- és Űrfizikai Laboratóriumának (LASP) kutatója elmondta: nyilatkozat. Laskar egy áprilisban megjelent cikk vezető szerzője Journal of Geophysical Research: Space Physics Ami leírta ezeket a váratlan megfigyeléseket.
„Ez egy váratlan előny nyugodt geomágneses körülmények között” – mondta.
Ez arra utal, hogy ami az alsó légkörben történik, az valójában jobban befolyásolja az ionoszférát, mint a szélsőséges nap- vagy vulkáni események.
A GOLD a furcsa X-alakokon kívül ívelt, C-alakú buborékokat is megfigyelt, amelyek meglepően közel egymáshoz jelennek meg a plazmában. A tudósok úgy vélik, hogy ezek a buborékok a szél irányától függően veszik fel alakjukat és irányukat, de a GOLD űrszonda C-alakú és fordított C-alakú buborékokat készített körülbelül 400 mérföld (643 kilométer) távolságból. A kutatók szerint a szélmintázatok ilyen drámai változása ilyen rövid távolságokon meglehetősen szokatlan.
„Nagyon fontos kideríteni, miért történik ez” – mondta a Los Angeles-i Astrophysical Laboratory kutatója. Deepak Karana novemberben megjelent külön tanulmány vezető szerzője Journal of Geophysical Research: Space Physics„Ha nagyon erős örvény vagy nyírás lép fel a plazmában, az teljesen eltorzítja a plazmát azon a területen. A jelek teljesen elvesznének egy ilyen erős zavarás esetén” – áll a közleményben.
Nem ez az első alkalom, hogy a NASA többet igyekszik megérteni az ionoszféráról. Nemrég egy projekt ún Légköri zavarok a napfogyatkozási útvonal körül Az APEP azt vizsgálta, hogy a csökkenő napfény és hőmérséklet hogyan befolyásolja a Föld felső légkörét. Az október 14-i gyűrű alakú napfogyatkozás során az Egyesült Államok délnyugati részén, majd ismét Teljes napfogyatkozás április 8-án Észak-Amerikában a NASA három szuborbitális felderítő rakétát indított a napfogyatkozás útjába, hogy mérje az elektromos és mágneses mezők változásait, a sűrűséget és a hőmérsékletet az ionoszférán belül. A küldetés eredménye még várat magára.
More Stories
A SpaceX Polaris Dawn űrszondájának legénysége a valaha volt legveszélyesebb űrsétára készül
Egy őskori tengeri tehenet evett meg egy krokodil és egy cápa a kövületek szerint
Egyforma dinoszaurusz-lábnyomokat fedeztek fel két kontinensen