A NATO-tag Svédország és az Egyesült Államok védelmi egyezményt írt alá, mondván, hogy az erősíti a regionális biztonságot

STOCKHOLM – A NATO-csatlakozás küszöbén álló Svédország védelmi együttműködési megállapodást írt alá Washingtonnal, amely lehetővé teszi az Egyesült Államok számára a skandináv ország összes katonai bázisának elérését, mondván, hogy a megállapodás erősíti a regionális biztonságot.

Pall Johnson svéd védelmi miniszter szerint a kedden Washingtonban aláírt megállapodás „jobb feltételeket teremt majd Svédország számára ahhoz, hogy háború vagy válság esetén támogatást kaphasson az Egyesült Államoktól”.

Johnson azt mondta az SVT svéd műsorszolgáltatónak, hogy ez nem azt jelenti, hogy „mind a 17 helyszínt használni fogják”, hanem „ahol katonailag fontos számukra, hogy például védelmi felszereléseket tárolhassanak”.

A megállapodást Johnson és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter írta alá a Pentagonban, aki szerint a svéd fegyveres erők NATO-hoz való hozzáadásával „erősebbek leszünk”.

Austin szerint a megállapodás „erős jelzést ad arról, hogy továbbra is elkötelezettek vagyunk a biztonsági kihívások közös kezelése mellett”.

Svédország számára stratégiailag fontos Gotland szigete a Balti-tengerben található, alig több mint 300 kilométerre (186 mérföldre) a balti-tengeri orosz Kalinyingrád enklávétól.

Az Egyesült Államok 2021-ben kötött hasonló megállapodást Svédország nyugati szomszédjával, a NATO-tag Norvégiával, jelenleg pedig a NATO-tag Finnországgal és Dániával, két másik északi országgal tárgyal egy ilyen megállapodásról.

Svédország és szomszédja, Finnország úgy döntött, hogy felhagy régóta fennálló el nem kötelezett politikájával, és NATO-tagságért folyamodik Oroszország tavalyi Ukrajna elleni nagyszabású inváziója nyomán. Finnország áprilisban csatlakozott a NATO-hoz.

Az új tagokat a szövetség összes jelenlegi tagjának jóvá kell hagynia. Törökország és Magyarország az egyetlen két ország a NATO-ban, amely hivatalosan nem hagyta jóvá Svédország csatlakozási kérelmét.

Törökország több mint egy éve halogatta a szerződés ratifikálását, azzal vádolva Svédországot, hogy nem veszi elég komolyan Törökország biztonsági aggályait, beleértve a kurd fegyveresek és más csoportok elleni háborút, amelyeket Ankara biztonsági fenyegetésnek tart.

Az állami tulajdonú Anadolu Ügynökség szerdán közzétett kommentárjaiban Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök a NATO-tagság Svédország ratifikálását azzal kapcsolta össze, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa jóváhagyta Törökország kérelmét 40 F-16-os vadászrepülőgép és felszerelés megvásárlására a meglévő flotta korszerűsítésére.

A kérelmet a Fehér Ház támogatta, de a Kongresszus ellenkezéssel szembesült.

„Megtettem a kötelességemet, de elvárok is valamit öntől” – mondta Erdogan újságírók egy csoportjának, amikor Katarból visszatért, ahol részt vett az Öböl-menti Együttműködési Tanács 44. csúcstalálkozóján. Hozzátette: „Önnek (az Egyesült Államoknak) egyszerre kell elfogadnia az (F-16-os repülőgépek) kérdését a Kongresszusban.”

A múlt héten Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, azt mondta a török ​​elnöknek, hogy „eljött az idő”, hogy Svédország a katonai szövetség tagjává váljon.