A pekingi székhelyű multilaterális hitelező felfüggeszti Oroszországgal kapcsolatos tevékenységét

Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank csütörtökön közölte, hogy döntéseiben geopolitikai tényezőkre hivatkozva felfüggesztette az összes műveletét Oroszországgal és Fehéroroszországgal, amelyek ritka példája a pekingi székhelyű multilaterális banknak.

A hitelezés leállása a jelek szerint az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank azon kijelentését tükrözi, hogy multilaterális intézmény, globális részvényesekkel, nem pedig a háborút elítélő nyilatkozatot. A kínai kormány a bankot a Nyugat által támogatott multilaterális hitelezők, például a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank alternatívájaként hozta létre. Egy kínai elnökkel rendelkező bank szavazati jogának körülbelül 27%-a Kína birtokában van.

A Világbank felfüggesztette oroszországi és fehéroroszországi programjait is. Kína legfőbb bankszabályozó hatósága a héten azt mondta, hogy Kína nem csatlakozik a Nyugat által vezetett Oroszország elleni szankciókhoz.

A hat éves Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank kijelentette, hogy „megvédi a bank pénzügyi stabilitását a fejlődő gazdasági és pénzügyi helyzet hátterében”. Nyilatkozat a bank honlapján.

A befektetési projektekről a bank honlapján közzétett közlemény szerint a bank két orosz projektet hagyott jóvá összesen 800 millió dollár értékben, az összesen 168 jóváhagyott AIIB-projekt közül, közel 34 milliárd dollár értékben. Fehéroroszország számára két projektet javasoltak.

Oroszország fontos szerepet játszik a bank irányításában. A szavazati jogok 6%-ával rendelkezik, és Kína és India után a harmadik legnagyobb részvényes. A bank 57 alapító tagjának egyikeként Oroszország helyet foglal el a bank igazgatótanácsában.

Az orosz bank öt alelnökének egyike, Konsztantyin Limitovszkij a banki hitelezésért felelős két alelnök egyike. Limitovszkij úr elérésére tett erőfeszítések nem jártak sikerrel.

Scott Morris, a washingtoni Globális Fejlesztési Központ vezető munkatársa és az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank tanácsadója csütörtökön azt mondta, hogy a döntés „az intézmény többoldalú jellegét tükrözi”, beleértve a NATO-tagok jelentős szavazati jogát. Morris úr szerint a NATO-tagok együttesen a bank szavazati jogának 23%-át teszik ki. Az Egyesült Államok és Kanada nem tagja az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Banknak. Japánt sem.

Jin Liqun, az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank alapító elnöke és a kínai kormány egykori pénzügyi politikai döntéshozója többször beszélt a bank többoldalú tulajdonjogáról, és többször is visszautasított minden olyan felvetést, amely szerint a bank pekingi központja a kínai politikai politikához kötné. .

„Az igazgatótanács felügyelete alatt dolgozunk. Kína csak egy tag” – mondta Jin úr a Wall Street Journalnak 2020-ban. Az Egyesült Államok és Japán Nem volt hajlandó csatlakozni a bankhoz Amikor aggodalomból létrehozták, aláásta volna a nyugati vezetésű intézményeket, például a Világbankot.

Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank csütörtöki közleménye szerint kész finanszírozást nyújtani a háború által érintett tagoknak.