A régió valutái közül 20 év óta a magyar forint veszített a legtöbbet

A magyar forint 2004 óta a felét veszítette az euróval szemben, miközben a lengyel zloty stabil maradt, a cseh korona pedig még erősödött is.

A magyar forint és az euró árfolyama az elmúlt két évtizedben általában a Magyarország és az eurózóna közötti inflációs különbségekkel összhangban mozgott – derül ki a GKI Gazdaságkutató Intézetéből.

A minta 2023-ban tört meg, amikor az infláció Magyarországon lényegesen magasabb volt, mint az euróövezetben, de a forintnak így is sikerült erősödnie. Ennek fő oka a GKI szerint, hogy a jegybank magas kamatokat határozott meg az infláció ellensúlyozására és a kedvező hozamok vonzották a befektetőket, erősítették a devizát, Telex jelentéseket. Ez a tendencia a hazai exportőrök számára káros, ami az exportorientált ipari termelést is gyengítheti.

Az euró-forint árfolyam változása az elmúlt 20 évben

A GKI az euró-forint árfolyamot történelmi szemszögből vizsgáló elemzést közölt. Azt írták, hogy Magyarország uniós csatlakozásának első négy évében 2008-ig az árfolyam viszonylag stabil maradt, mígnem a pénzügyi válság megváltoztatta a helyzetet, és a valuta erőteljes leértékelődését nem hozta. A forint egy év alatt 12 százalékkal gyengült az euróval szemben, a jegybank pedig elkezdte a valuta leértékelését.

Célja a tőkebefektetések vonzása, ugyanakkor a külföldi munkavállalás, a turisták számára a magyarországi nyaralás vonzerejének növelése volt a magyarok számára. A magyaroknak viszont drágább külföldre nyaralni, a lakosságnak és a vállalati szférának pedig drágább az importáruk vásárlása.

A covid-ciklus vége 8 százalékos csökkenést jelent 2020-ban, amikor az államadósság is emelkedik a kormányzati kiadások miatt. 2021-ben stabil volt az árfolyam, majd 2022-ben újabb esés következett, ami után közel 9 százalékkal került többe az euró, amikor elérte a 430 forintot. A csökkenés fő oka az orosz-ukrán háború és az ebből eredő energiaválság volt, de a választások alatti kormányzati kiadások sem segítették az államháztartás hiányát.

2023-ban végre erősödni kezdett a forint, a hazai fizetőeszköz értéke átlagosan 2,4 százalékkal haladta meg az energiaválság évét. 2024-ben ismét gyengült a forint, az első félévben 3,7 százalékot veszített.

A csökkenés jelentősebb a régiós devizákhoz képest. Románia leértékelődése hasonló volt, mint Magyarországé, a forint 52 százalékot, a román lej pedig 23 százalékot veszített 2004-ben. A lengyel zloty a 20 évvel ezelőtti szinten maradt, a cseh korona 24 százalékponttal erősödött. A GKI szerint a lengyelek és a románok nagy arányban dolgoznak külföldön, így pénzük erősíti a valutát. Azt is mondják, hogy „az uniós támogatások forintosítását a jegybank végzi”, amely ellenzi a forint erősödését.

Olvass tovább:

• Az EU nyilvánosságra hozta, hogy Magyarország mikor csatlakozhat az eurózónához – olvasható itt
• Ünnep: Itt mennyit ér az „osztrák euró” Magyarországon – itt olvasható