A szlovák parlament nem hajlandó megemlékezni a deportált magyarokról

A pozsonyi parlamentben a második világháború utáni demográfiai átalakulásban erőszakkal elhurcolt magyarok emlékére állított javaslat a szlovák politikusok ellenállásába ütközött.

Az első olvasatban Gyimesi György, az OLANO kormánypárti szlovák-magyar országgyűlési képviselő és három munkatársa (Grendel Gábor, Pleštinská Zita, Peter Polák) javasolta a törvény bevezetését a kitelepített magyarok évfordulóján. A pozsonyi parlament szerdán.

világháború után újjászervezett Csehszlovákia, a Népesség-átadási szerződés 1946-ban Magyarországgal. A szerződés értelmében a csehszlovák hatóságok erőszakkal Magyarországra toloncolhatták az önként szlovákként távozott magyarokat. Az első, kitelepített magyarokat szállító vonat 1947. április 12-én, az utolsó 1949. június 5-én indult, és e két időpont között szinte naponta szállították Magyarországra a kijelölt családokat és holmikat.

A május 7 A portál emlékezteti a tervezett emléknap készítőit, hogy megmozdulásuknak szimbolikus értéke van, a kitelepítések és kiutasítások áldozataira emlékeznek, és legalább erkölcsi bocsánatkérés az állam által okozott szenvedésekért. A projektek elfogadása esetén pénzügyi ellentételezés nem jár.

Jacob Krupa, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) párti képviselője elutasította ezt a javaslatot, mondván, hogy a kitelepítés áldozatait nem szabad egybe rakni a holokauszt áldozataival, mert a kitelepítetteket nem ölték meg, mint mondta. „Lehet, hogy jogsérelem érte” – cinikus hangon.

Kapcsolódó cikk

Új vízióra van szükségünk a hagyományainkat aláásó erőkkel szemben

Exkluzív interjú Milan Uhrig európai parlamenti képviselővel, a Republikánus Párt, a szlovák nemzeti konzervatív mozgalom vezetőjével. olvasson tovább

Kiemelt fotó a Pixabay-en keresztül