A tudósok felfedezték az „elveszett világot” egy milliárd éves ausztrál kőzetben | Tudományos és technológiai hírek

A tanulmány szerint a mikroszkopikus lények felfedezése az emberi faj „legrégebbi maradványai” lehet.

A tudósok ősi organizmusok „elveszett világát” fedezték fel Észak-Ausztráliából származó milliárd éves kőzetekben, és azt állítják, hogy ez megváltoztathatja a világ korai emberi őseiről alkotott képét.

A kutatók szerint a mikroszkopikus méretű organizmusok, amelyeket Protosterol Biota néven ismernek, az eukariótáknak nevezett organizmusok családjába tartoznak, és körülbelül 1,6 milliárd évvel ezelőtt éltek a Föld vizeiben.

Az eukarióták összetett sejtarchitektúrával rendelkeznek, amely magában foglalja a mitokondriumokat, a sejt „erőközpontját” és a sejtmagot, az „irányítási és információs központot”.

Az eukarióták modern formái közé tartoznak a gombák, növények, állatok és egysejtű szervezetek, például az amőbák.

Az emberek és az összes többi lény az utolsó eukarióta közös ősre (LECA) vezethető vissza, amely több mint 1,2 milliárd évvel ezelőtt élt.

Benjamin Nettersheim, aki az Ausztrál Nemzeti Egyetemen (ANU) szerezte meg doktori fokozatát, és jelenleg a németországi Brémai Egyetemen dolgozik, azt mondta, hogy az új leletek „úgy tűnik, hogy származásunk legrégebbi maradványai – még a LECA előtt is éltek”.

„Ezek az ősi lények a világ tengeri ökoszisztémáiban bővelkedtek, és a Föld történelmének nagy részében ökoszisztémákat alakíthattak ki.”

A Protosterol Biota felfedezése az ANU kutatóinak 10 éves munkájának eredménye, és a Nature csütörtökön jelent meg.

Jochen Brocks, az ANU munkatársa, aki felfedezte a Nettersheim-mel, azt mondta, hogy a protoszterol-bióta összetettebb, mint a baktériumok, és feltehetően nagyobb is, bár nem ismert, hogy néztek ki.

„Úgy gondoljuk, hogy ők lehettek az első ragadozók a Földön, akik baktériumokat vadásztak és felfaltak” – áll a professzor közleményében.

Az ausztrál, francia, német és egyesült államokbeli kutatók az óceán fenekén, Ausztrália északi területéhez közeli kőzet belsejében talált fosszilis zsírrészecskéket vizsgálták.

Észak-Ausztrália a Föld középkorából (a neandervölgyi időszak közepéből) származó, legjobban megőrzött üledékes kőzetekről ismert, beleértve a Föld legrégebbi biomarkereket hordozó kőzeteit.

„Az ezekben az ősi üledékekben rejlő molekuláris kövületek egyedülálló betekintést engednek a korai életbe és a környezetbe” – mondta Nettersheim.

A kutatók azt találták, hogy a molekulák primitív kémiai szerkezete a LECA előtt kialakult, és azóta kihalt korai összetett organizmusok jelenlétére utal.

„E molekulák nélkül soha nem tudtuk volna, hogy a Protosterol Biota létezik. Úgy tűnik, hogy a korai óceánok nagyrészt bakteriális világ voltak, de új felfedezésünk azt mutatja, hogy ez nem biztos, hogy így történt” – mondta Nettersheim.

Brooks szerint a lények valószínűleg 1,6 milliárd évvel ezelőttről 800 millió évvel ezelőttig virágoztak.

A Föld evolúciós idővonalában ennek az időszaknak a végét tóni átalakulásnak nevezik, amikor a fejlettebb szervezetek, például gombák és algák virágzásnak indultak. De nem ismert, hogy pontosan mikor halt ki a Protosterol Biota.

„A tóniai átalakulás bolygónk történetének egyik legmélyebb környezeti fordulópontja” – mondta Brooks.

„Ahogyan a dinoszauruszoknak ki kellett pusztulniuk ahhoz, hogy emlős őseink nagyokká és bőségessé váljanak, a Protosterol Biotának valószínűleg egy milliárd évvel ezelőtt el kellett tűnnie, hogy helyet adjon a modern eukariótáknak.”