december 23, 2024

Androbit techmagazin

Az Androbit tényeken alapuló híreivel, exkluzív videofelvételeivel, fotóival és frissített térképeivel maradjon naprakész Magyarország legfrissebb fejleményein.

A tudósok felviszik a kolibrieket egy hegyre, hogy megnézzék, milyen hatással lesz rájuk a klímaváltozás

A tudósok felviszik a kolibrieket egy hegyre, hogy megnézzék, milyen hatással lesz rájuk a klímaváltozás

Mivel a világ hőmérséklete drámaian változik, a vadon élő állatok gyakran kénytelenek áttelepülni, hogy megfelelő élőhelyet találjanak – a tudósok pedig keményen dolgoznak azon, hogy megértsék, hány fajnak lehet nehézségei az új otthon megtalálása során.

A magasabban fekvő állatoknak két problémával kell szembenézniük: a hidegebb hőmérséklettel és a vékonyabb, kevésbé oxigéndús levegővel (tehát nehezebb lélegezni). Egy új tanulmányban Anna kolibri csoportja (Caleb Anna) repülés közben 1200 méter (4000 láb) magasságban a természetes környezetük felett.

Furcsa módon a kolibri anyagcsere sebessége ténylegesen csökkent repülés közben. Rövidebb ideig is repülnek kisebb hatékonysággal, valószínűleg oxigénhiány miatt.

Míg a hőmérséklet a jövőben melegebb lehet, a hűvösebb tengerszint feletti magasságok hidegrázó hatással vannak a kolibri alvási szokásaira. Amikor a madarak aludtak, gyakrabban kerültek egyfajta mini-hibernációba, ami átlagosan 37 százalékkal csökkentette az anyagcseréjüket is.

A tanulmány mögött álló csapat azt állítja, hogy legalábbis a kolibri esetében komoly kihívást jelent majd a magasabbra jutás.

Jelentésükben a kutatók azt írták: „Eredményeink azt sugallják, hogy az alacsony oxigénellátottság és az alacsony légnyomás nehezen leküzdhető kihívást jelenthet az emelkedő hőmérséklet hatására felülről lefelé haladó kolibri madarak számára, különösen, ha kevés a hosszú távú akklimatizáció. .” megjelent lap.

Ezek a madarak már kénytelenek otthonaikat az emelkedő hőmérséklet hatására átköltöztetni, és jelenleg 10 és 2800 méter (33-9186 láb) közötti magasságban találhatók meg. Ez egy távolságot és hőmérséklet-tartományt fed le, de a kutatócsoport érdeklődött, hogy van-e felső határ.

Ebben a tanulmányban 26 kolibrit repítettek a jelenlegi magassági tartományból, és mindegyikük egyformán küzdött az alkalmazkodásért. A tanulmány azonban azt találta, hogy a magasabban fekvő személyek szíve nagyobb volt, hogy javítsa az oxigéneloszlást a testben.

A kutatók számos módszert alkalmaztak a kolibrik alvásszintjének és anyagcsere-folyamatainak mérésére, köztük egy sziruppal töltött tölcsért, amellyel a madarak enni akartak, miközben figyelték oxigénfogyasztásukat.

Feljegyezték az alvás közbeni szén-dioxid-termelést is, amely az anyagcsere sebességének másik mutatója. A kolibri az éjszakának legalább 87,5 százalékát kis, energiahatékony hibernált állapotban töltötte, szemben az átlagos 70 százalékos arányukkal. Ez ismételten következetes volt, függetlenül attól, hogy milyen magasságból vették a kolibrit.

„Ez azt jelenti, hogy még akkor is, ha meleg vagy hideg helyről származnak, hibernálják, ha nagyon hideg van és hideg van.” Austin Spence ökológus szerint: a Connecticuti Egyetemről.

A kolibri nagy energiájú életmódjuk miatt ebben az esetben remek tanulmányi alanyok. Sokféle időjárási körülményt képesek megbirkózni, de úgy tűnik, hogy a magasabbra költözés távol áll tőlük – hacsak nem teszik ezt elég lassan ahhoz, hogy testük alkalmazkodjon.

A fajoknak azonban nem feltétlenül kell magasabbra menniük ahhoz, hogy hűvösebb hőmérsékletet találjanak, mert megváltoztathatják szélességüket is – és a kutatók úgy vélik, hogy ezeknek a kolibrieknek végül észak felé kell merészkedniük.

A tanulmány szerzői azt is javasolják, hogy a jövőbeni tanulmányok és modellek ne egyszerűen a hőmérsékletet tekintsék a fajok elhelyezkedésének megváltoztatását kiváltó tényezőnek. Más tényezőket is figyelembe kell venni, beleértve a víz és az oxigén rendelkezésre állását.

„Ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük egy faj azon képességét, hogy a globális felmelegedés hatására megváltozik, fel kell mérni fiziológiai teljesítményét a jelenlegi tartományon belül, és össze kell hasonlítani a jelenlegi elterjedésén túli teljesítménnyel.” írnak kutatók.

A keresést ben tették közzé Journal of Experimental Biology.