(CNN) A tengerfenék felett 8336 méteres (több mint 27 000 láb) mélységben vitorlázva az apró csigahal lett a legmélyebb hal, amelyet a tudósok valaha is fényképeztek a Csendes-óceán északi szakadékának vizsgálata során.
A Nyugat-Ausztráliai Egyetem és a Tokiói Tengertudományi és Technológiai Egyetem tudósai vasárnap tettek közzé felvételeket egy csigahalról, amelyet tengeri robotok fogtak be Japán melletti mély árkokban.
A legmélyebb csigahal felvétele mellett a tudósok fizikailag befogtak két másik példányt is 8022 méteren, és újabb rekordot döntöttek a legmélyebb fogás tekintetében.
Korábban a valaha észlelt legmélyebb csigahal 7703 méternél volt 2008-ban, míg a tudósok nem tudták begyűjteni a halat 8000 méter alatti mélységből.
„Az a fontos, hogy megmutatja, milyen messzire jut el egy bizonyos típusú hal az óceánban” – mondta Alan Jamieson tengerbiológus, a Mindero Mélytengeri Kutatóközpont alapítója, az expedíció vezetője.
A tudósok a világ legmélyebb halpopulációit vizsgáló 10 éves kutatás részeként Japán melletti árkokban filmeztek. A csigahalak a Lipariidae család tagjai, mondta Jamieson, és bár a legtöbb csigahal sekély vizekben él, mások a valaha feljegyzett legnagyobb mélységekben élnek.
A tavalyi két hónapos felmérés során három „leszállót” – nagy felbontású kamerákkal felszerelt automatizált tengeri robotokat – három árokba – a Japán, az Izu-Ogasawara és a Ryukyu árokba – dobtak, különböző mélységben.
Az Izu-Ogasawara árokban a legmélyebb felvételek azt mutatják, hogy a csigák nyugodtan lebegnek más rákfélék mellett a tengerfenéken.
A halakat kicsinek minősítve Jamieson elmondta, hogy a fiatalabb mélytengeri csigahalak gyakran a lehető legmélyebben maradnak, nehogy megegyék őket a kisebb mélységben úszó nagyobb ragadozók.
Egy másik klip, amelyet 7500 és 8200 méter között forgattak ugyanabban az árokban, egy halak és rákfélék kolóniáját mutatta be, amelyek egy tenger alatti robothoz rögzített csalival táplálkoznak.
Kép két kifogott csigahalról – azonosították őket Pseudoliparis belyaevi Ritka bepillantást nyújt az egyedi jellemzőkbe, amelyek segítenek a mélytengeri fajoknak túlélni a zord környezetet.
Kicsi szemük, átlátszó testük és a többi hal lebegését segítő léghólyag hiánya a javukra szolgál, mondta Jamison.
A professzor elmondta, hogy a Csendes-óceán különösen kedvez az élénk tevékenységnek a meleg déli áramlás miatt, amely arra ösztönzi a tengeri élőlényeket, hogy mélyebbre menjenek, míg a bőséges tengeri élőlények jó táplálékforrást biztosítanak a fenéken táplálkozóknak.
A tudósok többet szeretnének megtudni a nagy mélységben élő lényekről, mondta Jamison, de a költség a korlát, hozzátéve, hogy minden leszállóegység összeszerelése és működtetése 200 000 dollárba kerül.
„A kihívás az, hogy a technológia nagyon drága volt, és a tudósoknak nem volt sok pénzük” – mondta.
More Stories
Japán: Shanshan tájfun: Emberek millióinak evakuálását kérték, miután az elmúlt évtizedek egyik legerősebb tájfun sújtotta Japánt
A brazil legfelsőbb bíróság az X vállalat tevékenységének felfüggesztésével fenyegetőzik egy folyamatban lévő vita legújabb fejlesztése miatt.
Namíbia elefántokat, zebrákat és vízilovakat öl meg, a húst pedig a szárazságtól sújtottaknak adja