A verseny fokozása, az államháztartás megerősítése és az oktatás reformja erőteljes növekedési pályára állíthatja Magyarországot

Magyarországon újra megindult a növekedés, de az országnak jelentős gazdasági kihívásokkal kell szembenéznie, amelyek reformok nélkül sem csillapodnak, különösen az oktatás területén.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb jelentése szerint Magyarország gazdasága erőteljesen kilábalt a Covid-19 világjárványból, mivel a magas infláció csökkentette a háztartások vásárlóerejét, és enyhe recesszióba süllyedt a magas kamatlábak és az alacsony bizalom mérséklődése miatt. Magyarország gazdasági felméréseMegjelent ezen a héten.

A növekedés most újra megindult, és a tavalyi -0,9 százalékról 2024-ben 2,4 százalékra, 2025-ben pedig 2,8 százalékra várható.

Az infláció jelentősen lassul a 2023-as 17,1 százalékról idén 3,9 százalékra, 2025-ben pedig 3,4 százalékra. Az infláció üteme, a jövőbeni energiaárak és az uniós források elosztása a jogszabályi reformoktól függ. , ami kockázatot jelent a kilátásokra.

A verseny erősödése, különösen a kiskereskedelem, az energia, a közlekedés és a távközlési szektorban, valamint a szakmai szolgáltatásokban, valamint a csődrendszer további reformjai a megbízhatatlan cégek kilépésének elősegítése érdekében, növelik Magyarország üzleti potenciálját.

A közelmúltban végrehajtott jelentős korrupcióellenes és köztisztasági reformokat maradéktalanul végre kell hajtani annak érdekében, hogy Magyarország közelebb kerüljön az OECD-normákhoz, erősítse a jogállamiságot és növelje a befektetői bizalmat.

Az oktatás reformja

A 12 százalékos magyarországi szegénység mellett a szociális transzferek alacsonyak más OECD-országokhoz képest, de ezeknek költséghatékonyabbá kell válniuk, megcélozva az alacsonyabb jövedelmű csoportokat.

A magyarok ugyanakkor nehézségekkel küzdenek a jövedelmi ranglétrán generációról a másikra való feljutásban. Az oktatásban az esélyegyenlőség biztosítását célzó reformok javíthatják a jövedelmi mobilitást azáltal, hogy több állami kiadást helyeznek át azokra az iskolákra, ahol a tanulók hátrányosabb társadalmi-gazdasági hátterűek. A minőségi gyermekgondozáshoz való hozzáférés javítása, például a három éven aluli gyermekek számára fenntartott gyermekgondozási létesítmények, valamint a rugalmasabb munkabeosztás segíthet a nőknek a meglévő bér- és foglalkoztatási különbségek megszüntetésében.

„Magyarországot súlyosan érintette az infláció, de a jegybank határozott fellépése hozzájárult az infláció mérsékléséhez és az árfolyam stabilizálásához. Célszerű folytatni a tavaly megkezdett fokozatos és mérsékelt leértékelési ütemet, miközben továbbra is éber az újbóli árnyomásokra” Mátyás Korman OECD-főtitkár, Magyarország pénzügyminisztere, a tanulmány társszerzője Varga Mihállyal.

„A költségvetési hiány és az államadósság csökkentése, a termelékenység és az üzleti szektor aktivitásának növelése jobb szabályozás és verseny révén, valamint a sérülékeny háztartások célzottabb támogatása szükséges intézkedések a növekedés fellendítéséhez és a népesség elöregedésével és az éghajlatváltozással kapcsolatos jövőbeli kihívásokra való felkészüléshez.”

Energia kihívás

A megújuló energiatermelés felgyorsítása csökkenti a kibocsátást és támogatja az energiabiztonságot. A zöld átállás előmozdítását célzó jelenlegi szabályozásokon és szabványokon túl a szén-dioxid-árazást fokozatosan ki kell terjeszteni az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének hatálya alá tartozó ágazatokon túl is, amelyek csak a kibocsátás 32 százalékát fedik le.

A kibocsátás csökkentését célzó átfogó klímastratégia magában foglalja az energiatámogatások szerkezetátalakítását, az árplafonról a célzott készpénzátutalásokra való áttérést a sérülékeny háztartások támogatására. Miközben megvédi a legkiszolgáltatottabbakat, fokozná az energiatakarékosságra és a lakossági energiahatékonyság javítására irányuló ösztönzőket, és csökkentené a közpénzek kitettségét a globális energiaárak ingadozásainak.

Míg az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia létrehozására irányuló jelenlegi tervek között szerepel az atomenergia és a napenergia bővítése, lehetőség nyílik a geotermikus és a szélenergia potenciáljának kiaknázására is, beleértve a szélturbina-létesítmények deregulációját.

Mivel Magyarország jelenleg energiaszükségletének 60 százalékát importálja, az energiabiztonság javításához a megújuló energiaforrások gyors fejlesztésére van szükség, ehhez azonban tömeges villamosenergia-beruházásokra lesz szükség állami és magánforrásokból.

Fotós Lubomir Sarkovic Azon a napon Unsplash.

Sok hír- és információs oldallal ellentétben Feltörekvő Európa Ingyenesen olvasható, mindig az lesz. Itt nincs fizetési fal. Függetlenek vagyunk, és nem állunk kapcsolatban semmilyen politikai párttal vagy kereskedelmi szervezettel, illetve nem képviselnek bennünket. A legjobbat akarjuk a növekvő Európának, nem többet, nem kevesebbet. Az Ön támogatása segíteni fog nekünk, hogy tovább terjesszék e csodálatos régió hírét.

Hozzájárulhatsz Itt. Kösz.