Aggasztó a pedagógushiány Lengyelországban és Magyarországon

Jaworska Éva 2008 óta tanár, és nagyon szeret fiatalokkal foglalkozni. De az alacsony fizetés nyomasztóvá teszi. Időnként meg kell vásárolnia a saját tananyagait, és csalódott, hogy az iskolákat arra használják fel, hogy konzervatív elképzeléseket támogassanak, amelyeket elmaradottnak tart.

Sok lengyel tanárhoz hasonlóan ő is pályaváltáson gondolkodik.

„Úgy gondolom, hogy a helyzet még változhat” – mondta a 44 éves férfi, aki egy varsói középiskolában tanít. „De sajnos ez egyre rosszabbra fordul, így csak az idő fogja eldönteni, hogy ez az év lesz-e az utolsó.”

Egyre nőnek a problémák a lengyel iskolákban, a tanárhiány súlyosbodik, és sok oktató és szülő attól tart, hogy az oktatási rendszert arra használják fel, hogy a fiatalokat a kormánypárt konzervatív és nacionalista nézeteibe neveljék.

Magyarországon is hasonló a helyzet. Fekete esernyőkkel tiltakoztak a stagnáló bérek és a nagy munkaterhelés miatt a fekete ruhás budapesti tanárok csütörtökön az első tanítási napon. A pedagógusok szakszervezete, a PSZ szerint a fiatal tanárok „szégyenteljes” adózás utáni havi mindössze 500 eurós (dollár) fizetése sokakat késztetett a távozásra.

Több ezren tüntettek pénteken Budapesten a pedagógusok mellett, kifejezve azt az álláspontot, hogy a tanárok alacsony bére összefügg Orbán Viktor miniszterelnök kormányának tekintélyelvű uralmával.

„Szabad ország, szabad oktatás!” Kiabáltak.

A tanárhiány nem is jöhetne rosszabbkor, hiszen mindkét ország igyekszik integrálni az ukrán menekülteket. Ez különösen nagy kihívást jelent Lengyelország számára, ahol jelenleg több százezer iskoláskorú ukrán menekült él.

A háború február 24-i kezdete óta már csaknem 200 000 ukrán diák – többségük lengyelül nem beszélő – lépett be lengyel iskolákba. Az oktatási miniszter szerint az ukrán diákok összlétszáma a következő tanévben megháromszorozódhat, attól függően, hogy a háború hogyan alakul.

Andrzej Wyrosemski, a varsói Jolyborz kerületben lévő középiskola igazgatója, ahol Jaworska dolgozik, iskolájában két 50 fős ukrán osztály tanul. Elmondása szerint tavasszal érkezett ukrán diákjai gyorsan megtanulták a lengyelt, a rokon szláv nyelvet. Az igazi nehézséget elsősorban a fizika, a kémia, a számítástechnika és a lengyelországi tanárok keresése jelenti.

Közép-Európában az állami bérek nincsenek egyenrangú a magánszektorral, így a tanárok, nővérek és mások vásárlóereje csökken.

A helyzet várhatóan tovább romlik, mivel egyre több tanár közeledik a nyugdíjhoz, és kevesebb fiatal választ alacsonyabb fizetésű állást, különösen mivel az infláció Lengyelországban 16%-ra, Magyarországon pedig közel 14%-ra nőtt.

A Lengyel Pedagógusszövetség szerint az ország iskoláiban 20 ezer tanár hiányzik. A nagyon kis lélekszámú Magyarországon 16 ezres tanárhiány van.

„Nincsenek fiatal tanáraink” – mondta Sławomir Broniars, a Lengyel Pedagógusok Szakszervezetének (ZNP) vezetője, fő okként a 3400 zlotys (720 dollár) kezdő fizetést említve.

Przemyslaw Czarnek lengyel oktatási miniszter vitatta a számokat, mondván, hogy a tanári állások száma megközelíti a 13 ezret, ami szerinte nem nagy szám az ország 700 ezer tanárához képest. A probléma eltúlzásával vádolja a szakszervezeteket és a politikai ellenzéket.

Sok akadémikus határozottan ellenzi a nacionalista kormány konzervatív ideológiáját, és magát Jarnecket katolikus fundamentalistának tekinti. 2020-as jelölése tiltakozást váltott ki, mert azt mondta, hogy az LMBTQ-emberek nem egyenlők a „normális emberekkel”, és hogy a nők fő feladata a gyermekvállalás.

A kritikák a közelmúltban egy új kortörténeti iskolai tankönyvre irányultak. Van egy szakasza a liberalizmus és a feminizmus, valamint a nácizmus előtti ideológiákról. Az in vitro megtermékenyítést elítélő rész olyannyira ellentmondásos volt, hogy eltávolították.

Magyarországon Nagy Ercebet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökségi tagja azt mondta, hogy a pedagógusok „tömegesen” hagyják el a szakmát.

– Fiatalok nem jönnek ebbe a szakmába, a középiskolai vagy egyetemi tanári bizonyítványt szerzők közül pedig nagyon kevesen tanítanak – mondta Nagy. – Még ha meg is teszik, a legtöbben két éven belül lemorzsolódnak.

A magyar szakszervezetek is kifogásolták az ország oktatási rendszerének központosítását. A tanterveket, a tankönyveket és a döntéshozatalt a magyar nacionalista kormány által 2012-ben létrehozott központi szerv irányítja.

„Szakmai autonómiánk továbbra is erodálódik” – mondta Nagy. „Nincs szabadságunk a tankönyvválasztásban. Minden tantárgyból csak kettő közül lehet választani, mindkettő borzasztó minőségű. Elzárták a szabad szellemi élet lehetőségét.

A gyermekeik jövőjéért aggódó családok elutasítják az állami iskolákat. Új magániskolák nyílnak, de továbbra sem tudják kielégíteni az igényeket.

Piotr Polatynski lengyel építész hajlandó volt másodállásban dolgozni, hogy kifizesse negyedik osztályos lánya magániskolai tandíját. Ám a héten kezdődik az új tanév, feleségével kénytelenek visszaküldeni egy állami iskolába, mert nincs férőhely a magániskolákban, ami szerintük nem adja meg a lányának azt az oktatást, amit megérdemel.

Miközben az oktatási rendszer helyzetéről beszél, még mindig úgy véli, valahol megnyílhat egy hely.

„Nem hisszük, hogy a jelenlegi kormány képes arra, hogy ösztönözze a fiatalokat a tanári pályára, és olyan változtatásokat hajtson végre, amelyek bármiféle értelmes energiát hoznak az egész rendszerbe” – mondta.