Aggasztó Kína-tervek Orbán Magyarországán

Ez része Orbán Viktor miniszterelnök magatartásának, aki továbbra is elmélyíti a kapcsolatokat Pekinggel. Abban az időben, amikor az EU és az USA az egyre inkább tekintélyelvű Kínától való függőségre figyelmeztet, Orbán megkétszerezte elkötelezettségét amellett, hogy „keleti nyitást” teremtsen a magyar külpolitikában, és Peking legmegbízhatóbb partnerévé váljon az EU-n belül.

Októberben Orbán volt az egyetlen EU-elnök, aki részt vett a Kínai Övezet és Út Kezdeményezés (BRI) csúcstalálkozóján (Kína globális infrastrukturális beruházási terve), ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Vlagyimir Putyinnal tárgyalt. „Meggyőződésünk, hogy ez egy olyan kezdeményezés, amely megváltoztatja a világot, megváltoztatja a globális gazdaságot, és olyan hellyé teszi a világot, amely több ember javát szolgálja, mint valaha” – mondta Orbán. – mondták a kínai fővárosban. Hszi hivatali ideje alatt a két ország közötti kapcsolatok „minden idők csúcsát értek el” – mondta.

Nem szabad alábecsülni ezen együttműködések mélységét. Magyarország többször is blokkolta vagy késleltette a Kínával szemben kritikus uniós jelentéseket, különösen a hongkongi emberi jogokról. Orbán ugyanakkor azt akarta, hogy kínai cégek telepedjenek le Magyarországon.

A feltételezések szerint a Kínai Kommunista Párttal szoros kapcsolatban álló kínai technológia- és akkumulátorgyártó, a CATL 7,3 milliárd eurós akkumulátorgyár építését tervezi Magyarországon. Ezt jelentette be a kínai BYD elektromos autókat gyártó cég Magyarországon építi első európai autógyárát. A Huawei távközlési óriás Kínán kívüli legnagyobb logisztikai és gyártóbázisával rendelkezik Magyarországon.

Titkos Vasút

A BRI egyik zászlóshajója a Magyarországon áthaladó Budapest-Belgrád vasút. Egy sokat késett projektről van szó, amely a magas költsége és a magyar parlament döntése miatt váltott ki vitákat. Osztályozza a részleteket róla. A vasútépítést elsősorban kínai adósságból finanszírozzák.

Orbán Fogalmi törvények Euroszkeptikus retorikájába beletartozott Magyarország kapcsolata olyan autokráciákkal, mint Kína, Oroszország és a közép-ázsiai köztársaságok. Szerinte a Nyugat hanyatlását tekintve logikus, hogy Magyarország elmélyítse kapcsolatait ezekkel az országokkal.

A vasúti projekt azonban példája annak, hogy Orbán Kína-politikájának a kirívó korrupció az elsődleges mozgatórugója. A jelentések azt állítják A vasútprojekt egyik fő gazdasági haszonélvezője Magyarország leggazdagabb emberének, a miniszterelnök gyermekkori barátjának, Mészáros Lőrincnek a családja volt.

Olyan emberként, aki ismeri a helyzetet mondta nekem„A keleti nyitás ernyőkoncepciója ideológiai alapot adott… amit az uralkodó elit elsősorban a gazdagodás felgyorsítására szolgáló üzleti lehetőségnek látott.”

Az Orbánhoz köthető üzleti elitek is profitálhatnak a magyarországi kínai akkumulátorgyári beruházásokból. hírszerző állomás, A VSquare jelentette A kínai vállalatok 2,5 milliárd dolláros beruházás keretében napelemes erőművek építését tervezik energiaszükségleteik kielégítésére. [€2.3bn] Beruházás. A VSquare szerint ez a kormányhoz kötődő, alvállalkozóként dolgozó magyar cégek számára előnyös, mert ők uralják a napenergia-ipar egyes szegmenseit.

A fő kockázat az, hogy Magyarország Kínával ápolt kereskedelmi kapcsolatainak bővítése segítheti a politikai eliteket abban, hogy megszilárdítsák hatalmukat az állam és a társadalom felett, mivel túlterheli őket a finanszírozás és az átláthatóság hiánya. Ezek a tervek elmélyítik azt a klientelista hálózatot, amelyet Orbán az elmúlt másfél évtizedben kiépített, és tovább rontják a kormányzás minőségét és az ország demokratikus intézményeibe vetett bizalmat. Kína a „maró tőkét” – az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a piacorientáltság hiányát – használja fel arra, hogy befolyásolja a politikai döntéshozatalt Magyarországon és máshol, ezzel is hozzájárulva a demokrácia eróziójához Magyarországon.

Orbán Kínához fűződő kapcsolatait hirdeti, hogy globális szereplőként mutassa be magát. A kínai befektetések támogatják és legitimálják ügyfélhálózatát, Orbán pedig valószínűleg továbbra is a Kínához hasonló autokráciák befektetéseire támaszkodik, hogy hazai támogatást szerezzen. Magyarország Orbán kormánya alatt buktató lesz a Kína növekvő globális befolyásának ellensúlyozását célzó kollektív uniós döntéshozatalban.

Aggodalomra ad okot, hogy egyes beruházásokat miként használnak fel egy egyre inkább antidemokratikus kormányzat támogatására, miközben az EU „gúnyolódásra” és bizonyos esetekben „elhatárolódásra” buzdítja a tagállamokat Pekingtől.

Ez különösen igaz a tiszta technológiák biztosítására, a Kína dominál. Magyarországon és visegrádi partnerében, Lengyelországban verseny folyik Európa elektromos járművekre való átállásáért. Ez aláhúzza a lítium-ion akkumulátorok gyártásának növelésének szükségességét, és olyan környezetet teremtett, amelyben az érintett kormányok aktívan vonzzák a közvetlen külföldi befektetéseket. Ami Lengyelországot illeti, az ország PV paneleinek 70 százalékát Kínában gyártják, és bár ez kezd beszivárogni a nemzeti vitákba, kevés külső szakértői kört aggaszt a kettős játék. Peking szerepe Oroszország agressziójának elősegítésében Európa határain.

A valóság az, hogy megfelelő ellenintézkedések nélkül gyorsan közeledünk ahhoz a ponthoz, ahol Közép- és Kelet-Európa nagy részei Kínához kötődnek, és meghajolnak követeléseinek. Az ilyen torzítások következményeit nem szabad kizárólag helyi szemüvegen keresztül szemlélni. Ezek aláássák és hosszú távú kérdéseket vetnek fel az európai piac jövőbeli életképességével kapcsolatban, lerombolják Peking történelmét és táplálják a korrupciót a befektető országokban.

Magyarország – a már lefelé tartó demokratikus pályán haladó ország – és szomszédai jelenlegi magatartása figyelmeztetés lehet az EU vezetői számára a tagországok elfogultságának mértékére és a kínai döcögések Európát érő esetleges kárára.