18 958
Tesztek Android Google Apple Microsoft Samsung Huawei Nokia Linux Biztonság Tudomány Facebook Videojáték Film
ga
/ContentUploads/A1034/war_dogs_poster.jpg
Kattints ide  ➜

Online Filmek ‑ Ingyen és legálisan?

Makay József2016.08.28. 18.24
Bár (nagyon) apránként Magyarország is megismerkedik a modern film- és sorozatfogyasztási megoldásokkal, még mindig nagyon távol állunk a nyugati világ jelenlegi helyzetétől. Nálunk a legtöbben még mindig a kényelmes, de kritikán aluli minőséget képviselő televíziózást választják. Vannak, akik már nem elégednek meg ennyivel, és bár illegális (torrent) forrásból, de jó minőségű és viszonylag új tartalmakat fogyasztanak. Természetesen a legális, online videotékák piaca is nő, de még mindig eltörpül az online nézhető, illegális felvételeket kínáló weboldalak népszerűségéhez képest.

De mik is ezek az „online filmeket” kínáló weboldalak?



Bizonyára mindenki emlékszik még a 2000-es évek másolatokról másolt CD és DVD lemezeire, amiken a rosszabbnál rosszabb mozis felvételek próbálták kiszolgálni az azonnali igényeket. A technológia világának fejlődésével ezek végül teljesen eltűntek, de a probléma továbbra is megmaradt: nem mindenki akar (tud) minden filmre beülni a moziba, de várni sem akar addig, amíg megjelenik egy elfogadhatóbb minőségben.



Az „online filmek” a mozis kalózfelvételeket ötvözik az internet kényelmével. Nem kell megvenni, nem kell letölteni, nem kell visszatölteni. Persze ennek a kényelemnek ára van. A legtöbb felvétel ugyanis annyira rossz minőségű, hogy a teljes nézhetetlenség határát súrolja. Ugyanakkor a nézettségi statisztikái alapján kijelenthető, hogy rengeteg néző inkább elviseli ezt a negatívumot, a népszerűbb filmek pedig akár 100 ezres nagyságú megtekintést is elérhetnek. – Alig hagytuk magunk mögött, máris visszatértek a 2000-es évek.


Legális vagy illegális?



Nem egyszerű a dolog jogi megítélése. Egyfelől ott van az, hogy egy termékhez a fogyasztók ellenszolgáltatás nélkül jutottak hozzá, másfelől viszont felmerül a kérdés, hogy elmentek-e volna a moziba, ha nem áll rendelkezésükre a kalózkópia. A törvény nem ismeri a „mi lett volna, ha” kifejezést, szóval mégis csak az első érvényesül. Vagyis érvényesülne, ha nem lenne fejetlenség a témában. Ugyanis nem töltötték le a filmet egyben, és vissza sem töltötték, tehát terjesztővé sem váltak. A magyar törvények értelmében tehát elvileg nem követettek el bűncselekményt.

Minimum 200 millió forintos bevételkiesés filmenként



Ha „csak” 100 ezer megtekintéssel és 2000 forintos jegyárakkal számolunk, akkor is 200 millió forintos bevételkiesés születik a mozik és a forgalmazók oldalán, méghozzá filmenként. Az adott filmet plusz 100 ezren megtekintették, a bevétel viszont sehol nincs.

A helyzet ellen ráadásul senki sem tehet, ugyanis a kópiák 30-40 különböző fájlmegosztónál is fent lehetnek egyszerre, a magyar gyűjtőoldalak pedig összesített listában teszik elérhetővé ezeket. Mindenhonnan eltüntetni tehát lehetetlen feladat.


2000 forintos mozijegy vs. ingyenes kalózfelvétel



A filmek piacának jelenlegi helyzetét több szemszögből vizsgálhatjuk. Egy átlagos fogyasztási cikk esetében rendelkezésünkre áll a visszavásárlás és a levásárlás lehetősége. A mozi viszont leginkább egy étteremhez hasonlít: ha megettük az ételt az utolsó falatig, fizessük is ki!

A nagy hollywoodi kasszasikerek persze sokszor okoznak hatalmas csalódást, de legalább egy olyan környezetben élhetjük át a megtekintésüket, amit egy átlagos nappali nem képes biztosítani. 3D-s látvány egy hatalmas vásznon, tökéletes hangzás és langyos sajtszósz a nachoshoz. Ha a történet nem is volt valami jó, a látvány és az élmény még kárpótolhat minket.



Az online filmek által nyújtott szórakozás minősége viszont bőven a bányászbéka feneke alatt van. Legalább nyolc reklámon kell magunkat átverekednünk, hogy végül egy ferdén, homályosan kamerázott, visszhangzó felvételen próbáljuk meg kitalálni, hogy melyik szereplőt látjuk éppen – csak azért, hogy a mozis vetítéssel egy időben tekinthessük meg nulla forintért.

A moziban tehát kénytelenek vagyunk lenyelni a békát egy rossz (de jó körülmények között megtekintett) filmnél, az online filmeknél pedig bár nincs pénzügyi bukás, az élménybeli katasztrófa garantált. Az, hogy melyik éri meg jobban, nézőpont kérdése.



Érdemes hozzátenni, hogy a 2000 forintos mozijegy árak sem éppen valami barátságosak. Havi 3-4 mozifilm esetén már 30-40 ezer forintot is otthagyhatnánk a moziban a családdal, ha semmiről sem akarunk lemaradni. Ráadásul ugyanannyit fizetünk egy rossz, egy közepes és egy kiváló filmért.

A mozijegy árak drasztikus csökkentésével, esetleg a gyártás költségével arányossá tételével sokkal több nézőt be lehetne csalogatni a moziba, akár havonta több filmre is. Csakhogy ez annyira kockázatos lépés lenne, amit sem a mozik, sem a forgalmazók nem mernének kipróbálni.

A jegyek tehát ugyanolyan drágák lesznek, az embereknek ugyanúgy nem lesz pénzük rendszeres mozilátogatásra, a türelmetlenek ugyanúgy fogják nézni a mozis kalózmásolatokat, az igényesebbek pedig várnak egy hónapot, hogy FullHD minőségben elérhető legyen valamelyik torrentoldalon.
Kattints ide  ➜

Újabb Android 8.0 újdonságok szivárogtak ki
iPhone‑on sem elképzelhetetlen a „gyárilag telepített” kémszoftver
Snapdragon vs. Exynos – Kiderült, hogy melyik Galaxy S8 változat lesz az erősebb
Osszad meg, és adunk egy iPhone‑t!
Caseable – Egyedi tokok szemétből
Mintha a Google kicsit túltolná a megfigyelést
Felkapott témák
Elképesztően drága az Apple iPhone 7+ Retro
Osszad meg, és adunk egy iPhone-t!
Megérkezett és letölthető az Android 8.0
Mintha a Google kicsit túltolná a megfigyelést
Újabb Android 8.0 újdonságok szivárogtak ki
Ez volt 2016 legnépszerűbb okostelefonja
Állásajánlatok
R&D Projektvezető
Folyamatmérnök / automatizált gyártás autóipar
DevOps Linux Operation&Development Budapest/Debrecen/Szeged/Pécs
Tesztmérnök
Senior Java fejlesztő Ref: SJDE_0317_PSE_Bp_Sz
Regional Dealer Integration and Content Manager
Hálózati rendszermérnök