19 453
Tesztek Android Google Apple Microsoft Samsung Huawei Nokia Linux Biztonság Tudomány Facebook Videojáték Film
ga
/ContentUploads/A1100/gnome_desktop.jpg

Valami nagyon félrement a Linuxnál

2017.04.05. 13.46
A rendszeres olvasóim bizonyára már megszokták, hogy néhány évente írok egy véleménycikket a Linux-alapú asztali operációs rendszerek helyzetéről – nem keverve ide a szintén Linux rendszernek számító Androidot, aminek bár negatív tulajdonságai nyilvánvalóak, összességében mégis csak sikerült átvenni az uralmat egy egész szegmens felett, szóval felesleges és sokadik szócséplés lenne.

Nem sokkal a cikk publikálása után Mark Shuttleworth, a Canonical vezetője bejelentette, hogy leállítják az Ubuntu Unity kezelőfelület fejlesztését.

Elnézve a legfrissebb statisztikákat, ámulatba ejt, hogy még a Google meglehetősen korlátozott Chrome OS (szintén Linux) platformja is képes egyre jobb és mérhető eredményeket elérni, szemben az esetenként több évtizedes múltra visszatekintő Linux-disztribúciókkal. Persze, ahol van pénz és egy elfogadható fejlesztési irányelv, akár még sikerek is megjelenhetnek, de úgy gondolom, hogy ez már kicsit többről szól.



Elvégre a legnépszerűbb Linux-disztribúciók alapja már bőven versenyképes (értsd: esetenként már kevesebbet kell gányolni, mint egy Windowst), és köszönhetően a világ elfelhősödésének, teljesen mindegy, hogy egy Windowson, vagy egy Linuxon futtatjuk a Google Chrome-ot.

Akkor a platform mégis miért egyensúlyozik 1-2 százalék között az asztali szegmensben évtizedek óta?



A PC-piac zsugorodása



Az asztali és hordozható számítógépek piaca évek óta zsugorodik, az egész szegmensre pedig egyre inkább a elszakmásodás szakmaiság jellemző. A számítógép egy munkaeszköz lett, hiszen a legtöbb felhasználó tartalomfogyasztási igényeit egy okostelefon bőven kielégíti.

A probléma itt kezdődik, ugyanis a PC-felhasználók egyre nagyobb százaléka használja főként munkára, vagy Chrome OS-en tanulásra a gépét, miközben a legelterjedtebb produktív szoftverek (Adobe-termékek, Microsoft Office, stb.) nem érhetőek el Linuxra – a Microsoft linuxos törekvései még eléggé gyermekcipőben járnak és elsősorban az üzemeltetésre koncentrálnak.


Overdesign



Hiába tekinthetjük hozzávetőlegesen stabilnak, biztonságosnak és használhatónak az alapokat, a legnagyobb projektek fejlesztői annyira túltolják az innoválási szándékot, hogy a végeredmény egy vödör moslékra emlékeztet.



Ott tartunk, hogy a bizonytalan jövőjű forkok (eredeti fejlesztések mások általi továbbfejlesztései) gyakran bőven hatékonyabb, kényelmesebb és emészthetőbb megoldást nyújtanak, mint a kiindulási alapként szolgáló fejlesztések. Vegyük csak példaként a GNOME-ot, aminek komponensei tényleg kalapemelést érdemelnek, hiszen egyszerűek, letisztultak és fejlettek, ugyanakkor egy olyan asztali környezetbe vannak csomagolva, aminek fejlesztésekor vagy mindenki be volt LSD-zve, vagy nem volt szempont a használhatóság:


  • a system tray a bal alsó sarokban egy elrejtett blokkban

  • kurzorral ablakot váltani csak az erre szolgáló áttekintő nézetben lehet egy plusz kattintással

  • az ablakok két menüvel is rendelkezhetnek (a felső panelen és az ablakkeretben) teljesen logikátlanul használva



Kedves GNOME Project! Ha nincs jobb ötletetek a hagyományos (és mindenki által megszokott) megoldásoknál, ne fejlesszetek mondvacsinált irányokba! Ennél még a GNOME 2.x kétpaneles elrendezése is használhatóbb volt. Sokkal!



Szerencsére egy Dash to Panel és egy Topicons kiegészítővel már a GNOME is olyan formát ölt, ami a mindennapokban elfogadható mértékben segíti a munkát, függetlenül attól, hogy a tálca meglehetősen hasonlít a Windows 10 tálcájára.


Átgondolatlan fejlesztések



A KDE asztali környezet főbb verziói mire elérnek egy megbízható szinte, nulláról újraírják az egészet, hogy legyen mivel szívni. Cserébe meglehetősen zárt ökoszisztéma, legalábbis jóval kevesebben fejlesztenek Qt és KDE alapokra, mint az asztali környezetek között kifejezetten nagy népszerűségnek örvendő GTK-ra. Nem lepődnék meg, ha egyszer bejelentenék, hogy a következő kiadás érdeklődés hiányában már elmarad. Pedig az alapkoncepció nem lenne rossz. A hozzáállással van baj.



Az Ubuntu Unity szintén jómadár a témában. Tulajdonképpen egy rosszul forkolt GNOME, amit a Cannonical most teljesen újraír (Unity 8), hogy az okostelefonok piacán is megállja a helyét – azon a piacon, ahol az Android mellett még az iOS is csak alig tud labdába rúgni, ha a számokat nézzük. 2013 óta fejlesztik és jelenleg még mindig ott tart, hogy teljességgel használhatatlan, az alkalmazások nem indulnak el, a legalapvetőbb szolgáltatások is hiányoznak, annyira instabil, mint egy Jenga-torony, és egy centivel sem nyújt többet, mint az évek óta stagnáló Unity 7. Tehát 4 éven át dolgoztak azért, hogy egy instabil Android szintjére jussanak a 2000-es évekből. Ha így haladnak, 10 év múlva sem jutnak el egy Android 5-6 technológiai szintjére – népszerűségben pedig soha.



A LibreOffice pedig már-már mumusnak tekinthető, hiszen örök vita tárgyát képzi, hogy a nyílt forráskódú irodai csomag felveszi-e a versenyt a Microsoft Office-szal. Van szerencsém párhuzamosan használni mindkét szoftvert, és azt kell mondjam, hogy nem. Nagyon nem. A LibreOffice milliónyi olyan szolgáltatást tartalmaz, amit a kutya sem használ, viszont alapvető megoldások hiányoznak, két, funkcióját tekintve teljesen egyező eszköztár foglalja a helyet, a Microsoft Office-szal való kompatibilitás pedig egyenesen siralmas. Teljesen mindegy, hogy mi a szabvány és hogy mennyire rossz a Microsoft Office implementációja, a LibreOffice a kisebb (konkrétan porszem), neki kell a piaci igényekhez igazodni, ha versenyképes szeretne lenni. Nem szép, de ez van, pont.


Bénázás



A nyílt forráskódú rendszereknek lenne helyük a piacon, viszont a projekteket jellemzően olyanok vezetik, akik nem rendelkeznek sem üzleti, sem marketing érzékkel. Minden projekt megy a saját feje után, abban a hitben, hogy amit csinál, az tökéletes, megkérdőjelezhetetlen és a felhasználók imádni fogják. A felhasználók és úgy egyáltalán mások véleménye nem számít.

Ha valaki tanácsot szeretne adni egy-egy fejlesztéshez, semmi esélye nincs, ugyanis ha véletlenül sikerül is bejutnia a hivatalos fejlesztői fórumba, vagy feladni egy ticketet, a véleménye kapásból a kukában landol.


Pénzhiány



Anyagi érdekek nélkül termékké fejleszteni egy elképzelést nem könnyű, rendkívüli elkötelezettség szükséges. Ha nincs (anyagi) motiváció, a fejlesztő bármikor bejelentheti, hogy viszont látásra, holnaptól 10 órában dolgozik a Microsoftnál, semmi ideje nem lesz a hobbira.

Ugyanakkor pofátlanság pénzt kérni egy olyan fejlesztésért, ami mindig is ingyenes volt, vannak sokkal jobb alternatívái és semmi garancia nincs rá, hogy a befolyt összeget fejlesztésre/szupportra fordítják.

Már eleve úgy kellene indítani, hogy van egy jelentősebb befektetői alap, amiből megpróbálják a legtöbbet kihozni, a termékért pedig egy további (versenyképes és reális) összeget kérnek – vagy legalább kiadnak egy fizetős verziót is, ami vonzó extrákkal szolgál. Nonszensz? A szoftveróriások is többek között így lettek óriások, mérhetetlenül gazdatok és népszerűek.


Összegzés



Túlzás lenne azt állítani, hogy a Linux-platform halálra van ítélve az asztali szegmensben, de több mint másfél évtizednyi aktív, megszakítás nélküli használat után számomra egyértelmű, hogy ebből az egészből nem lehet többet kisajtolni ezzel a mentalitással.

Amíg a nyílt forráskódú projektek hülyeségekre pocsékolják az erőforrásokat, olyan irányokba mennek, ahol semmi sem várja őket és az üzleti filozófia helyett egy hippi-garázskultúrát képviselnek, addig az 1-2 százalék annyi is marad, az értelmesebb vállalatok által fejlesztett (tulajdonképpen fizetős) Linux-rendszerek pedig elhúznak.

A Samsung Galaxy S8 Home gombja mindig máshol jelenik meg
Pálinkáscég forradalmasítja a fővárosi áruszállítást
Április 25 – A DNS világnapja
A Budai Arborétumban jártunk
Már a Google Playből is telepíthetjük a Messenger Lite appot
300 dollárba kerül egy Samsung Galaxy S8 legyártása
Felkapott témák
A Samsung Galaxy S8 Home gombja mindig máshol jelenik meg
300 dollárba kerül egy Samsung Galaxy S8 legyártása
Elon Musk bemutatta a közlekedés jövőjét
Az Apple mellett a Google is három készüléket mutat be
Már a Google Playből is telepíthetjük a Messenger Lite appot
Nem biztos, hogy a Foxconn gyártja a jubileumi iPhone-t
Állásajánlatok
Energetikai szakreferens
Programozó mérnök
Teljesítményelemző mérnök
Cognizant Graduate Program / Cognizant Pályakezdő Program
Minőségbiztosítási mérnök
JAVA software architect JGYK
Tervező