Tesztek Android Google Apple Microsoft Samsung Huawei Nokia Linux Biztonság Tudomány Facebook Film
ga
/ContentUploads/A1102/sniper_elite_4_wallpaper.jpg

Sniper Elite 4 játékteszt

2017.04.16. 14.26
Mindig is szerettem a katonai játékokat, különösképp a mesterlövészes gémeket. Ezek közé tartozik a Sniper Elite sorozat, ami roppantul érdekes franchise volt mindig is. Nagyon jó vele játszani, de félre értés ne essék, én közel sem sorolnám a kiváló játékok közé, bármennyire is szeretem a sorozatot.



Akik ismerik a szériát, azok sejtik, hogy a második világháborúba térünk vissza ismételten, ahol Karl Fairburne szerepében vadászhatjuk le a nácikat. A históriaszálat tekintve is ismerős lehet a történet, ugyanis a németek újfent egy szuperfegyver kidolgozásán törik a fejüket, ezzel jogosan gondolván azt, hogy ezzel megnyerhetik a második világháborút. Az amerikai barátunkra ezúttal Olaszország vár, ahol meg kell találnia azt az egyént, aki fejleszti a nácik csoda fegyverét. Elit mesterlövészünknek most sem lesz könnyű dolga a nyolc küldetésen át tartó sniperkedésben.



Ahogy elkezdjük a missziókat, egy viszonylag nyílt világot kapunk, ami újításként hozható fel a Rebellion tárházából, de a mesterséges intelligencia továbbra is egyes helyzetekben nagyon buta, még hardcore nehézségi szinten is – viszont az elődökhöz képest ez is javult. Egy rakás mellékküldetés mellett nyolc főküldetést kapunk. Mi dönthetjük el, mi élvez kiemelt prioritást, mivel és hogyan likvidáljuk az ellenséget.

Aki viszont azért szeretné megvásárolni a játékot, mert jó sztorit vár cserébe, azt el kell keserítenünk. Ez ugyanis elsősorban egy mesterlövész-szimulátor. Érdemes megemlíteni még, hogy a killcam továbbra is brutálisan jó, és ebben rejlik a Sniper Elite sikerének egyik kulcsa.



Lopakodós játék révén a türelem nagyúr, de én normál nehézségi fokozaton 7,5 órás játékidővel végeztem a játékkal úgy, hogy jó pár mellékküldetés is belefért. A hardcore játékmódban kicsivel kevesebb, mint 10 óra alatt végeztem, mindent összevetve tehát nem lehet panasz a játékidőre sem.

A grafika nem sok mindenben változott a harmadik részhez képest, bár ott sem volt nagyon panasz rá, viszont egyes szereplők arca elég érdekesen néznek ki, illetve alig-alig vannak kidolgozva. A ragdoll fizika még mindig jól működik a gémben, erre nem tudok rosszat mondani.

Továbbra is fejlődhetünk a játékban, illetve a fegyvereket is fejleszthetjük egy picit. Nem hiányozhat továbbra sem a kooperatív, valamint a multiplayer játékmód sem. Viszont jó szinkronhangok borzasztóan kellenének, ugyanis rettentően unalmas és egysíkú az egész.



Őszintén megvallva nem tudom, hogy ki tudnak-e hozni egy újabb második világháborús játékot, ami az elődöket idézi – szerintem ezt már így is túltolták. Összességében a Sniper Elite 4 egy nagyon jó kis játék – számos lehetőséggel, nyitottabb világgal és a tőle megszokott hatalmas játékélménnyel várja a mesterlövész-tanoncokat. A játékért nagyon nagy köszönet a G2A-nak!
A G2A saját tesztjét pedig ezen a linken találhatjátok.