Tesztek Android Google Apple Microsoft Samsung Huawei Nokia Linux Biztonság Tudomány Facebook Videojáték Film
ga
/ContentUploads/A1110/150319114428_mga_widc_ext9_emapeter_1000x662_exlarge_169.jpg

Fa felhőkarcolók a globális felmelegedés ellen

2017.06.22. 09.46
A kanadai University of Northern British Columbia (UNBC) Fa Innováció és Dizájn Központja által 2014-ben készített felhőkarcoló kitűnik a többi közül és nem a mérete miatt. A 8 emeletes, 30 méter magas épület egy fából készült vázra épül – ezek a fa felhőkarcolók jelenthetik a megoldást a klímaváltozásra.


A projekt



A 2014-ben elindított projekt során olyan épületet hoztak létre, ami összeragasztott fagerendákból áll. Megközelítőleg 1100 tonna szén-dioxidot köt meg a fa szerkezet. Ez azt jelenti, hogy 1100 tonna üvegházhatárú gáz került ki a körforgásból épület formájában. Ez nagyjából megegyezik 160 háztartás éves ökológiai lábnyomával (carbon footprint).


Fa Innováció és Dizájn Központ épülete – Ed White


Az akció hatására elkezdődött több országban is az aktív versengés. Norvégia 2015-ben egy 53 méteres toronyházat mutatott fel. Amerika is tervezget hasonló építményeket, Ausztráliában pedig 2017-ben építenek egy 84 méter magas épületet.


A technológia



A tényt, hogy [a fa] jobban ellenáll a tűznek mint a vas hosszú időbe telt, míg az emberek felismerték” – Guido Wimmers, famérnök a UNBC-n.

Sokan feltételezhetjük, hogy a fa korántsem egy erős szerkezeti anyag. Csak dísznek és esetleg egy-egy könnyebb szerkezet építéséhez használjuk manapság. Emellett az elmúlt évszázadok tűzesetei (például a Nagy londoni tűzvész 1666-ban) arra adtak bizonyosságot, hogy igenis rengeteg balesettel járhat ezen anyag használata. Ezért is kezdett el az ipar a beton- és vasszerkezetes megoldások felé fordulni, amitől azt a reményt várhatták, hogy sokkal strapabíróbb és tűz állóbbak lesznek.

Tehát mégis miért akarnak újra fát használni? – merülhet fel a kérdés. A faalapú építkezés rossz hírneve nem feltétlenül jogos. A mai napig megannyi épületet tudunk, amik faszerkezettel épültek (például a falusi vályog/fa házak, az amerikai könnyűszerkezetes házak és a Buddhista szerzetesek pagodája Japánban) és kiállták az idő vasfogát. Továbbá azt is ki kell emelni, hogy a fa a tűzzel szemben kiszámíthatóbb adottságokkal rendelkezik: a belső szerkezetét jobban megtartja, kiszámítható az égési sebessége és nem olvad meg, mint a „modern alapanyagok”.


18 emeletes épület oldal panel behelyezése – KK Law / Naturallywood.com


20 évvel ezelőtt, amikor felfedezték, hogy a fadeszkák merőleges összeragasztása egy sokkal strapabíróbb megoldást hoz létre, elindult a modern faépületek pályafutása. Ezek a kereszt-laminált (cross-laminated) fadeszkák könnyűek, erősek és egyszerűen lehet méretre alakítani milliméteres pontossággal – ami nem egy rossz pont az építészetben.

E kiváló attribútumok lehetőséget adnak hatalmas felhőkarcolók felépítéséhez is. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a biztonságra is odafigyeljenek. A biztonsági protokollok alapján azt határozták meg, hogy egy szintnek (bármilyen szintnek) minimum 1 órát ki kell bírnia tűz esetén. Ennek megfelelően alakítják ki az épületek, így biztosítva a biztonságot.

Már az új-zélandi Christchurchben is felismerték a fa adottságait és alkalmazni is kezdték a 2011 földrengések óta. Az új épületek faszerkezettel készülnek, mert így sokkal ellenállóbak a földrengések ellen.


Az épület szerkezete és a kereszt-laminált fadeszka képe – University of British Columbia and Acton Ostry Architects Inc.


A gazdasági és hosszútávú teljesítménnyel foglalkozó kérdések még válaszra várnak. Még számos (például a víz által okozott) problémára igen érzékeny a technológia, de ezek fejlesztése folyamatosan zajlik és feltehetően a jövőben megoldásra kerülnek.


A CO₂ szennyezés ellen



Mint a cikk címe is szemlélteti, a faépületeknek van egy igen kedvező oldala is. Egy lehetséges opciónak tekinthetőek a szén-dioxid (CO₂) szennyezés elleni harcban. A fák, amiből az épületek készülnek, növekedésük során jelentős mennyiségű CO₂-t abszorbeáltak.

Ez természetesen a légkörből származó CO₂. Mivel ezek a fák nem kerülnek elégetésre, hanem építőanyag lesz belőlük, a levegő CO₂ tartalmának egy nem elhanyagolható része kerül megkötésre az épületekben. Ha nő a faépületek mennyisége, tehát több faipari anyag kerül ily módon felhasználásra, akkor akár hatalmas mértékben csökkenthetjük a levegő CO₂ terhelését hosszabb távon.

Ezzel az opcióval akár Donald J. Trump amerikai elnök, korábbi befektető szívét is meg lehet dobogtatni, hiszen Ő is a felhőkarcolóiról híres.


Egy londoni fa felhőkarcoló látványterve


Megemlítendő, hogy az építkezés során közel 88 százalékkal kisebb volt a CO₂ kibocsátás, mint egy beton épület esetén. Ezeket a tulajdonságokat ötvözve a ma fejlődő passzívház technológiával létre lehetne hozni a kívánt alacsony fogyasztású háztartásokat a jövőben.


A jövő



A fejlesztések jelenleg Európára és Észak-Amerikára koncentrálódnak. Az USA-ban a házak 80 százaléka faalapú, míg Európában a fa még mindig elenyésző mennyiségben van jelen. A jövőre tekintve a fejlődő országokban kell elterjeszteni a fatechnológia előnyeit, hogy ott már alapvetően fával készüljenek az épületek és nem utolsó sorban, hogy a faipari szektorok rendeződjenek és felfejlődjenek a fejlett országok szintjére.

A cikk lentebb folytatódik...


Továbbá felmerül az az eset, amikor az épületeket használatuk végezetével, újakra cserélik, lebontják és valamilyen telepre elviszik. Itt (ha nem viszik újrahasznosításra) megkezdődik a rothadás, ami komoly CO₂ kibocsátáshoz vezethet, így lényegében odajutunk, ahol kezdtük.

A technológiára rengeteg fejlesztésre vár, még számos problémát kell megoldani ahhoz, hogy sikeresnek mondhassuk. A faépületek kérdését és a vele felhozott globális klímaváltozással kapcsolatos aggályokat nemzetközi szinten kell vitatni, hogy ne az utolsó pillanatokban eszméljünk fel arra, hogy hatalmas problémákkal állunk szemben.


Forrás: Science

Az Apple beszállt az Instagramba
Kiszivárgott az LG V30 renderképe
Minden kávát dob a Xiaomi Mi MIX 2
Üveg optikát kap az LG V30
Ilyen lenne a Surface Phone, ha nem a Microsoft tervezné
UMIDIGI Crystal okostelefon 25 ezer forintért?!
Felkapott témák
Feltörték az Apple iPhone-ok védelmét
Nagyon szokatlan lesz a mobilos Google Chrome
Bing – Egy pénisz volt a Microsoft keresőjének háttérképén
A mesterséges intelligencia szerint Elon Musk veszélyesebb, mint Észak-Korea
Android O bemutató – Élő közvetítés
Markolászható lesz a Google Pixel 2
Állásajánlatok
Team Leader – Mechanical Design
Specialist, Information Security and Compliance
Vevői minőségbiztosítási mérnök
Digital Transformation Berater
Webes projekt menedzser
Junior ERP fejlesztő képzéssel
Technológia fejlesztő Hideg kötéstechnológia