16 840
Tesztek Android Google Apple Microsoft Samsung Huawei Linux Okostelefon Biztonság Tudomány Facebook Videojáték Film
16 840
https://lh3.googleusercontent.com/-MHliruBVC8c/UH60Awx5sDI/AAAAAAAAKXQ/ZZcwPhvCJ3k/s800/xfce_desktop.png

Xfce ‑ Az asztal, ahol élünk ‑ 12. rész

Takler Tamás2012.10.17. 15.41
https://lh3.googleusercontent.com/-MHliruBVC8c/UH60Awx5sDI/AAAAAAAAKXQ/ZZcwPhvCJ3k/s800/xfce_desktop.pngSzokásos sorozatunk előző részeiben már szó esett a kis erőforrás igényű asztali környezetekről, így a mai részben is egy "pehelysúlyú" felülettel ismerkedhet meg minden olvasónk. Ezúttal az Xfce asztali környezetet tesszük górcső alá.

Története

Részlet az Xfce Wikipedia-bejegyzéséből:

2.0 – előzetes változat
Olivier Fourdan 1997 elején kezdte el az Xfce fejlesztését. Egy egyszerű projektként indult XForms alatt, és a CDE ingyenes Linux klónjaként szánták. Fourdan jelentette meg, és ezt követően megnőtt rá az igény.

2.x verzió
Fourdan folytatta a projekt fejlesztését és 1998-ban megjelent az Xfce 2.x, amely az Xfce első ablakkezelőjével, az Xfwm-mel rendelkezett. Be akarta építeni a környezetet a Red Hat Linuxba, de ezt visszautasították, mivel az XForms-ra épült. A Redhat csak akkor fogadta el a szoftvert, amikor az már ingyenes és nyílt forráskodú volt, ugyanis az XForms zárt forráskódú és csak magánszemélyek számára ingyenes.

3.x verzió
Az Xforms, amelyre az Xfce épült, nagyban meghatározta a projekt további sorsát. Növekedett a GTK+ népszerűsége, és Fourdan úgy látta, hogy ezzel az eszközzel le lehetne cserélni az XForms-ot. 1999 márciusában elvetette a régi Xfce-t, és elkezdte újraírni a projektet, amelynek az alapja már a GTK+ volt. Az eredmény az Xfce 3.0 lett, amely GNU GPL licenc alatt készült és lett publikálva. A GTK+ segítségével számos újdonság megjelent, mint például a „fogd és vidd” módszer, más nyelvek támogatása és a jobb konfigurálhatóság. 2001 februárjában a 3.8.1-es verzióval felkerült a SourceForge-ra.

4.x verzió
Thunar, az Xfce fájlkezelője. Az Xfce nagy fejlődést mutatott a 4.2.0-s verzióban - a GTK+ 2 függvényeit használta. Más egyéb változás is volt ebben a verzióban, mint például az SVG ikonok. 2007 januárjában megjelent az Xfce 4.4.0. A legjelentősebb változása ennek a verziónak a Thunar fájlkezelő használata, leváltva ezzel az Xffm-et. Ezen kívül megemlítendő még az átlátszóság és a vettet árnyék megjelenése, és asztali ikonok használata is lehetővé vált.

Alapok

Első látásra semmiben nem különbözik a Gnome/Mate duótól, hála annak az ügyes elgondolásnak, miszerint az asztali paneleket alaphelyzetben hasonlóan találjuk, mint a Gnome 2.xx, vagy a Mate esetében. Itt is lehet több panelünk. Hasonlóan a Gnome 2.xx verzióihoz itt is helyezhetjük a panelokat az asztal szélén bárhova. A panelokon ugyanúgy van módunk különféle kisalkalmazásokat, menüket elhelyezni tetszés szerint. Ez azért is fontos, mert ha valaki jobb oldali panel, valamint menü elrendezést szeretne, egy Xfce-ben, vagy egy régi Gnome-ban könnyebben testre szabhatja a felületet, mint mondjuk Unity-ban. Meglepő, hogy az újabb asztali környezetekben erre nem gondolnak.


Az asztalon van lehetőségünk ikonokat is elhelyezni, de ha kicsit turkálunk a beállításokban, választhatjuk az ikonok nélküli állapotot is. Ilyenkor az asztali menü is megváltozik. Alap esetben a fájlkezelő műveleteit, továbbá az Alkalmazások menüt tartalmazza. Viszont mihelyst eltüntetjük az ikonokat, már csak az Alkalmazások menü látható az egér jobb gombjára kattintva. Ezen felül arra is lehetőségünk van, hogy az asztalon az épp megnyitott alkalmazások miniatürizált ikonállapotban várakozzanak. Ez az egyik sajátossága az Xfce-nek (helyesebben az Xfwm-nek, az Xfce ablakkezelőjének). Ezzel már el is árultam, hogy van itt még több érdekesség is. Ha úgy gondoljuk, hogy extra nagy munkaterületre van szükségünk, azaz ki szeretnénk használni a képernyő teljes terjedelmét, a paneleket el is rejthetjük. De akkor hogyan válthatunk az alkalmazások közt?

Az Xfce további extrái

Nos itt jön a képbe az Xfce pár további érdekes funkciója. Az Xfce-ben nem csak az a hagyományos asztali menü van, amit eddig megszokhattunk a Gnome-ban, és változataiban. Ha az egér görgőjével kattintunk az asztalra, előtűnik egy második menü. Ennek segítségével válthatunk a munkaterületeink, valamint a megnyitott alkalmazások közt.

Ha figyelmesebben keresgélünk a beállítások közt, észrevehetjük, hogy a képernyőnknek adhatunk határokat, azaz a munkaterületnek. Megszabhatjuk, hogy a képernyő szélétől hány pixelig létezhet a munkaterület a képernyő mind a négy szélén. Így alkalmazásaink maximális ablakméretben sem töltik be a teljes képernyőt. Mire jó ez? A fent említett lehetőségeink segítségével akár azt is megtehetjük, hogy alkalmazásaink teljes méretben fussanak, hiszen elég a képernyő valamelyik szélén egy kétpixeles terület, amin előcsalhatjuk a menüt, ha meg szeretnénk nyitni mást is, vagy váltanánk az alkalmazások, asztalok közt.

Avatottabbak most bizonyára felhördülnek, hogy kihagytam az Alt+Tab lehetőséget. A Gnome-hoz hasonlóan az Alt+Tab billentyűkombinációval is megtehetjük mindezt. Mégis én azért említettem az Xfwm ezen lehetőségeit, mert így arra is lehetőség van, hogy az egérrel navigáljunk az ablakok, alkalmazások közt. Ezt sokan ki tudják használni. Így a felszabaduló területet hasznosíthatjuk eszköztárak elhelyezésére is. Aki sokat dolgozik az Inkscape, a XaraLX, vagy hasonló grafikai alkalmazásokkal, annak ezek a funkciók aranyat érnek. De egy programozónak is hasznos lehet, hiszen így az egész kijelzőre kifeszítve a Gedit, a Geany, vagy egyéb szövegszerkesztő alkalmazást, jóval több sort tud egyszerre áttekinteni a kódból, mint akár egy több panellel "teletűzdelt" képernyőn. Aki egyszer hozzászokik a középső gombos menühöz, annak utána nehéz nélküle az élet! Ha racionálisan végiggondoljuk, Tíz megnyitott ablak esetében, ha váltani akarunk az alkalmazások közt, gyorsabb nyolc Alt+Tab helyett két egérkattintás elvégzése.


Érdemes még megemlíteni az Xfwm fejlett ablak funkcióit. Az ablakok a képernyő széleire húzva "kifeszíthetők" az adott szél mentén a képernyő feléig. Ha ki szeretnénk használni a több munkaterület lehetőségét, arra is van mód, hogy az ablakokat a munkaterületek közt áthúzzuk. További lehetőség, hogy az ablakok felgördíthetők. Ezt az egér görgőjével tudjuk működésbe hozni, az adott ablak felső élén. Ez akkor lehet hasznos, ha egy teljes képernyős ablak mögül szeretnénk "átnézni" egy háttérben futó másik alkalmazás ablakára. A sorozat későbbi részeiben még kitérünk majd az Xfwm további lehetőségeire, hiszen az asztali környezetek után, az ablakkezelőket fogjuk részletesebben is szemügyre venni.


Beállítási lehetőségek

Az Xfce-nek is van saját "vezérlőpultja", akárcsak a Gnome-nak. Ezen felül, a menüben a beállításkezelő alatt az összes beállítási lehetőségünk fel van sorolva. Azokat is beleértve, melyek a beállításkezelőben, azaz az Xfce vezérlőpultjában találhatók. Így a menüből kényelmesen elérünk mindent, amire szükségünk lehet.


Az Xfce "vezérlőpultja"

Ez azt jelenti, hogy az Xfce az egyik olyan asztali környezet, melyben az egérhasználatnak az eddigieknél fontosabb szerepe és értelme van. Akinek túlságosan darabos a letisztult Xfce, az engedélyezheti az ablakkezelő extra beállításaiban a kompozitálást. Így az ablakok, a menük vethetnek árnyékot, valamint beállíthatunk áttetsző felületeket a felbukkanó menüknek, ablakoknak. Ha valakinek ez sem elég, az telepíthet akár Compizt is, ám ez voltaképpen elveszi az Xfce lényegét, az egyszerű és fürge kezelhetőséget.


Fejlett munkamenet kezelés

Az Xfce-ben arra is van megoldás, hogy a KDE, vagy a Gnome szolgáltatásokat indítsunk el bejelentkezéskor. Ez azt jelenti, hogy ha KDE az alapértelmezett környezetünk, de néha használunk Xfce-t, akkor az Xfce el tudja indítani a KDE kulcstartókezelőt, energiakezelési szolgáltatását, valamint a hálózatkezelést is többek között. Tehát az Xfce nem csak önálló asztali környezetként, de hibrid megoldásként is alkalmazható. Ezt a beállításkezelő, "munkamenet és indítás" részében tudjuk menedzselni.

<--PAGEBREAK-->Optikai tunning

Ha első látásra az alap Xfce nem nyeri el tetszésünket, akkor sem kell elkeserednünk, hiszen a GTK+ alapoknak köszönhetően az Xfce is könnyedén témázható. A témafájlokat itt is a már megszokott helyen találjuk, a /usr/share/themes - mappában. Az ikonokat, betűtípusokat pedig a /usr/share/icons, valamint a /usr/share/fonts- mappákban. Érdemes megjegyezni, hogy az Xfce ablakkezelőjének az Xfwm-nek külön témázása van, ezért sok esetben ezt külön kell letöltenünk. Vannak olyan témák is, ahol már a csomag része az Xfwm téma is. Aki szán rá elég időt, az rendkívül egyedi külsőt kölcsönözhet asztali környezetének. Természetesen az Xfce alatt is módunkban áll egyedi dock/panel alkalmazásokat futtatni (Cairo Dock, Docky, Tint2, stb.). Továbbá a csomagkezelőkben szinte kínálja magát a screenlets, ha rákeresünk az "Xfce" kifejezésre.

Az Xfce asztali környezet alkalmazásai

- Thunar (fájlkezelő)
- Xfprint (nyomtatáskezelő)
- Xfburn (CD-DVD író)
- Xfmedia (médialejátszó)
- Parole (médialejátszó)
- Mousepad (egyszerű szövegszerkesztő a Leafpad alapjain)
- Orage (naptár alkalmazás)

Szubjektív

Az Xfce a köztudatban mindig is a Gnome "mostohatestvérének" számított. Kicsit talán lenézett volt, véleményem szerint ok nélkül. Hiszen az összes asztali környezet közül az Xfce, valamint az Enlightenment (E17) használata közben használjuk ki az egér lehetőségeit ennyire. Az Xfce egyik legnagyobb ereje az Xfwm tudásában rejlik. Az igaz, hogy az informatika világa mostanában az érintőképernyős megoldások felé kacsintgat egyre jobban. Ám nem biztos, hogy el kell dobnunk az egér adta lehetőségeket! Aki szeretne egy reszponzív, a végletekig testre szabható, kis erőforrás igényű, egérrel jól kezelhető asztali környezetet, az ne rohanjon el az Xfce mellett! Az Xfce jövője egyelőre biztosított, annál is inkább, mivel a Debian friss kiadásában lett az alapértelmezett asztali környezet.

Elérhető

Az Xfce-t bárki egyszerűen telepítheti minden disztribúció alatt, hiszen a csomagkezelőkben megtalálható.

A jövő héten az Lxde lesz cikksorozatunk vendégszereplője.
Addig is, kellemes időtöltést kívánok minden Kedves Olvasónak!

t@m
Kattints ide  ➜

Az Androbit technológiai és tudományos magazinnál hiszünk abban, hogy az információ mindenkit megillet. Hosszú évek munkájával megszerzett hírnevünknek köszönhetően megadatott számunkra az a lehetőség, hogy műszaki témájú médiumként is elérhessünk minden internetező korosztályt. Tesszük ezt olyan hírekkel és cikkekkel, amik között egyaránt szerepel nagyobb tömegeket és kisebb szakmai csoportokat érintő tartalom is.

A témák gondos összeválogatásának és a cikkek minőségi kidolgozottságának hála mára Magyarország egyik legnépszerűbb technológiai és tudományos információforrásává váltunk – fejlesztéseinkkel és kutatásainkkal pedig igyekszünk mindig egy lépéssel a versenytársak előtt járni.

A weboldalunkon található, szerkesztőségünk által készített tartalmakra vonatkozó összes felhasználási jogot az Androbit technológiai és tudományos magazin birtokolja. A tartalmak egyes részleteinek felhasználását kizárólag látványos (vagy jól hallható) forrásmegjelöléssel engedélyezzük. A feltételek megszegésének jogi következményei lehetnek. A feltételektől eltérő tartalomfelhasználás kizárólag megegyezés útján lehetséges.
Copyright © 2007-2016 – Makay József (makay@androbit.net)
Elindult a Google Mikulás weboldala
A nap videója: Ez a különbség a vírus és a baktérium között
Régóta várt funkciók debütálnak az új Instagramban
A Honor 7 nem kapja meg az Android 7.0 Nougat frissítést
Négy nagyváros már aláírta a dízel autók halálos ítéletét
2017‑re teljesen zöld energiára áll át a Google
Felkapott témák
Az egyik legnépszerűbb antivírus egyben a legrosszabb is
Ezek a jelenleg kapható legerősebb okostelefonok
2016 legjobb okostelefonjai - Sebességteszt
Android 1.0 Apple Pie vs. Android 7.1 Nougat
Melyik lesz 2017 legjobb okostelefonja?
Ingyenes nCore regisztráció - Újabb csalók próbálkoznak
Állásajánlatok
CAE Calculation Engineer
Project Management Specialist PMO Support - VOC00028E
SAP BI/BOBJ Consultant
Consultant Vault
Database Administrator Budapest/Debrecen/Pécs
IT Specialista
German speaking Senior IT Service Desk Analyst