16 601
Tesztek Android Google Apple Microsoft Samsung Huawei Linux Okostelefon Biztonság Tudomány Facebook Videojáték Film
16 601
https://lh5.googleusercontent.com/-AbRyUHa20N0/Ue6ki4_9VwI/AAAAAAAAJbw/6PjmyUSI4mw/s800/2013_halftime_header.jpg

Félidő 3. ‑ Az idei év legnépszerűbb játékai

Filius András2013.08.06. 17.47
https://lh5.googleusercontent.com/-AbRyUHa20N0/Ue6ki4_9VwI/AAAAAAAAJbw/6PjmyUSI4mw/s800/2013_halftime_header.jpgA mai Félidőben kifejezetten jó címekkel is találkozni fogunk, azonban olyan játékok is bekerültek, melyek valamilyen okból kifolyólag alul teljesítettek. A játékipar azonban már csak ilyen. Vannak, akik beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, míg mások csúfosan elbuknak az út során. De kezdjünk is bele!

Ismerkedjetek meg a Devil May Cry legújabb részével, a Metro 2033 folytatásával, az ingyenesen letölthető Neverwinterrel, az új SimCity-vel és a legutóbbi filmhez készült Star Trek játékkal!

Devil May Cry - Ninja Theory/Capcom - PC/PS3/Xbox360

CPU: AMD Athlon X2 2.8 Ghz / Intel Core 2 Duo 2.4 Ghz
RAM: 2 GB
VGA: ATI Radeon HD 3850 / NVIDIA GeForce 8800GTS

A Capcom és a Ninja Theory nem kisebb vállalkozásra adták fejüket az idei évben, mint a Devil May Cry akciójáték feltámasztására. Már jóval a megjelenés előtt hemzsegtek a fórumok a veterán játékosok sirámaitól, a fejlesztők azonban fittyet sem hányva az Amazonas hömpölygő tömegét megszégyenítő QQ-áradatra, az év elején a boltok polcaira dobták a sorozat legújabb részét.


A rajongók a legtöbb esetben az új főszereplő személyét vették célba, mivel a mára ikonná avanzsált Dante egy teljes revampon esett át. Főhősünk egy démon és angyal szentségtelen frigye során látta meg a napvilágot és törvényen kívüli playboyként tengeti mindennapjait, míg egy nap megindul ellene a hajtóvadászat. A háttérben a szálakat mozgató figura, Mundus pedig minden tőle telhetőt meg fog tenni annak érdekében, hogy az ifjú titán (pontosabban nephilim) még csak véletlenül se piszkítson a levesbe. Nemezisünk nem kisebb feladatot tűzött ki maga elé, mint a világ tökéletes és teljhatalmú urává váljon. A terv egyébként gördülékenyen halad előre a maga ütemében, az emberek a szextől, alkoholtól és drogoktól elbutulva szépen lassan a fődémon malmára hajtják lelkeiket. Az egyetlen ellenállást "A Rend" névre hallgató terrorista csoport mutatja fel, azonban nekik is szükségük van még egy valamire, hogy elérjék az áttörést, ez pedig nem lesz más, mint Dante. Nos, itt csöppenünk bele a dolgok kellős közepébe.

Egy DMC játék esetében a siker a harcrendszeren áll vagy bukik és szerencsére a készítők most sem nyúltak mellé, ami a hentelést illeti. Bár a harcrendszer korántsem nevezhető annyira átfogónak, mint az előző részekben (hogy ez jó, vagy sem azt egyéni elbírálásra bízzuk), nekünk mindenesetre üde színfolt volt, hogy a legbetegebb kombókat is sikerült végre előcsalni a kontrollerből. A harcjelenetek pörgősek, látványosak, a boss fightok pedig eléggé epikusra sikerültek ahhoz, hogy ne unjunk rájuk jóval a játék vége előtt. Fegyvereink továbbra is maradtak a kard, valamint a két parabellum, Ebony és Ivory. Nem kell megijedni, ahogy haladunk előre a történetben újabb és erősebb eszközök is megnyílnak előttünk, hogy a lehető leglátványosabb módon küldjük ellenségeinket (nem is tudom, hogy a szó megállja-e helyét démonok esetében) a túlvilágra. Szüleinktől örökölt képességeinknek köszönhetően egyetlen jól irányzott csapással szenderíthetjük jobblétre a pokolfajzatokat, vagy vághatunk rendet a minket rohamozó ördögi hordák közé. Emellett némi CC képességre is szert teszünk majd, amivel egyúttal a környezettel is játszhatunk a platform jellegű részeknél, de ezt mindenki fedezze fel magának.

A grafikai megjelenítés egész pofás, a pályaszerkesztés pedig zseniálisra sikerült. A játék során két világban kell majd kalandoznunk: a sajátunkban, valamint az úgynevezett "Limbóban". A kettő közül az utóbbi lesz érdekesebb. A Limbó ad otthont az ostoba módon életünkre törő fenevadaknak, ennek megfelelően különböző démoni energiák is működnek ebben a dimenzióban, melyek pillanatok alatt képesek átformálni a környezetet és a kiégett autó, melyről azt hittük, hogy remek eszköz lehet a továbbjutáshoz, egy sokat mondó felirat kíséretében eltűnik a lábunk alól és még a szemközti fal is a fejünkre szakad. Nézzétek meg, mit tud a játék élőben!


Minden hiányossága ellenére (néhol zavaró kamerakezelés, időnként könnyű bossok, silány befejezés) a legújabb Devil May Cry üdítő vérfürdőnek ígérkezik a nagy nyári melegben. Kiváló időtöltés lehet DmC, TPS és hack'n'slash fanoknak egyaránt, de a hasonló világok szerelmeseinek is érdemes tenni vele egy próbát. És akkor még nem is említettük, hogy a játék zenei aláfestéséért Noisia a felelős.

Metro: Last Light - 4A Games/Deep Silver - PC/PS3/Xbox360

CPU: 2.2+ GHz Dual Core CPU
RAM: 2GB
VGA: GeForce 8800 GT 512 MB

A poszt-apokaliptikus környezetben játszódó Metro 2033 után itt a folytatás, a Metro: Last Light. A megjelenés körüli huzavona ellenére (R.I.P. THQ) a játék elkészült és köszöni szépen, jól van. A történet ott folytatódik, ahol az elődnél abbamaradt: a nukleáris csapás után, csodával határos módon megmaradt egyetlen mutálódott életforma s, ahogy az lenni szokott megindul érte a küzdelem, de az egyre nagyobb befolyással rendelkező kommunista frakció is igyekszik kiterjeszteni hatalmát mindenre és mindenkire, aki csak él és mozog.


A harcok kellően változatosak, köszönhető ez a kétféle lehetséges megközelítési módnak. Egyfelől ott vannak a csendesebb fegyverek, amit a lopakodást kedvelő játékosok örömmel fognak konstatálni, de önjelölt Rambo módjára akár ólommal is kikövezhetjük utunkat, amerre járunk. Már most megjegyeznénk, hogy boldogulásunk érdekében nem árt, ha mindkét lehetőséget latba vetjük, helyzettől függően.

A játék egyébként éli a maga életét, csavargók törnek a szerencsétlenül járt virágszálak nemesebbik felére, kutatóosztagok járnak folyamatosan a nyomunkban, de az egyszerű emberek magánéletébe is belehallgathatunk, ha éppen úgy tatja kedvünk. Az időjárás változik, az arcunkba csapódó sártól és vértől is magunknak kell megszabadulni, ha messzebb akarunk látni a saját orrunknál.

A játék fontos részét képezik a fényforrások, érdekesség, hogy minden potenciális "besúgótól" megszabadulhatunk: a villanykörték és izzók kicsavarhatóak, a gyertyákat el lehet fújni, a lámpákat könnyűszerrel szétlőhetjük és így tovább.

Továbbra is érdemes körültekintően eljárnunk légszűrő berendezésünket illetően, mivel nélkülük igen rövidnek fog bizonyulni pályafutásunk. Az ellenséges környezetben könnyűszerrel megfulladhatunk, de az arcunkat takaró maszk plexiüvege is megsérülhet, ilyenkor pedig jobban tesszük, ha akad a kezünk ügyében némi tartalék.


A multiplayer ismét kimaradt a játékból és a felvonultatott szörnyektől sem voltunk elájulva, azonban minden összevetve egy remek horror-FPS-sel van dolgunk a Last Light esetében. Grafikailag mutatós, hangulatban pedig nagyon ott van! A S.T.A.L.K.E.R. és a Metro 2033 hívei valószínűleg nem fognak csalódni, ha tesznek vele egy próbát.

Neverwinter - Cryptic Studios/Perfect World Entertainment - PC

CPU: Dual core 2.0 GHz
RAM: 1GB
VGA: GeForce 6800

A Neverwinter Nights játékok után egy F2P MMORPG keretein belül folytatódik a sorozat, s bár rögtön látszik, hogy ez az MMO sem fogja megváltani a világot, a Cryptic stúdió alkotása egy rövid időre remek időtöltésnek ígérkezik az arra fogékony rétegnek.

A történettől sokat ne várjunk, az alapkoncepció szerint a gonosz újra Faerun világára tör, hogy érvényesítse akaratát és természetesen a mi feladatunk, hogy ebben megakadályozzuk.


Az igazi MMO betyároknak bizony hamar fel fog tűnni, hogy a hőn áhított szabadság hiányzik a játékból, a területek felfedezése igencsak lineáris módon történik és a szintezésben sem fogunk semmi újat tapasztalni. Felkapkodjuk az összes utunkba kerülő questet, lecsapunk pár rosszfiút és kigúvadt szemekkel lessük az xp csíkot, hátha mozdul valamelyik irányba.

Az ingyenes verzióban két karaktert indíthatunk a hírnév és dicsőség igencsak rögös útjára, a jól bevált fajok és classok mellett pedig vallást is választhatunk magunknak, ami azonban nem befolyásolja a későbbi játékot, csupán előtörténetünket színesíti tovább a karakterlapon. A későbbiekben, ahogy lenni szokott választhatunk magunknak szakmát és további specializációt is.

A harcrendszer üde színfoltja a játéknak, alaptámadásainkon kívül rendelkezésünkre állnak még passzív és aktív képességek is, utóbbiak felhasználását azonban jól meg kell fontolnunk. Felejtsük el az egy gombos összecsapásokat, nem árt, ha előre megtervezzük a harcok menetét és körültekintően járunk el, hogy szintlépéskor melyik képességbe invesztáljuk nehezen megszerzett pontjainkat. Az itemizáció a jól bevált kliséket követi, gondoljunk a bájolásra és gemelésre egyaránt, melyek segítségével támadó, vagy védelmi értékeinket növelhetjük tovább.

Érdekesség a "state-ek" megjelenése, melyek segítségével tovább erősíthetjük a karakter egészét, vagy külön-külön néhány számunkra fontos képességet is felturbózhatunk, emellett a kasztra jellemző animációkkal is gazdagodhatunk. A rendszernek köszönhetően valóban úgy érezhetjük, hogy karakterünk egyedi és nincs hozzá fogható hős széles e világon, de ha jobban beleássuk magunkat a témába és az elitista szemléletet részesítjük előnyben, itt is hamar megmutatkoznak az ütősebb és kevésbé hasznos választások.

Sokat dob még a játékon a Foundry is, ami a játékosok által elkészített küldetéseket takarja, ugyanakkor, ami az end-gamet illeti, az ennyiben nagyjából ki is fullad. A maximum szintet elérve jóformán semmi újdonsággal nem találkozunk, az eddig is ismert ellenfelekkel kell újra és újra megküzdenünk, valamivel erősebb kiadásban, ami hamar repetitívvé válik és a PvP is borzalmasan gyengére sikerült.

Alapjáraton egy tűrhető MMO került ki a Cryptic keze alól, aminél egy F2P cím esetében többet nem is várhatunk. A következő videóban a guardian fightert ismerhetitek meg és a játék egyéb aspektusait is megfigyelhetitek!


A Neverwinter tisztes iparos munka, ami hozza a kötelezőt: érdekes harcrendszer, kellően mély és átgondolt fejlődéssel párosítva. Néhány röpke órára biztosan le fogja kötni a műfaj szerelmeseit, azonban az end-game tartalom hiányában a játék hamar kifullad. Mivel ingyenesen hozzáférhető, egy próbát mindenképpen megér!

SimCity - EA/Maxis - PC

CPU: AMD Athlon 64 X2 Dual Core 4000+ / Intel Core 2 Duo Processor 2.0 GHz
RAM: 1.5GB (Windows XP) / 2GB (Windows Vista)
VGA: ATI X1800 / NVIDIA 7800

Minden város szimulátor és menedzsment játék atyja visszatért hozzánk, takaros, modern köntösbe bújtatva, ami alatt azonban jócskán találunk szépségfoltokat. Jó polgármesterek módjára magunk is kipróbáltuk a játékot, és ha őszinték akarunk lenni Veletek, minden hiányossága ellenére alaposan ott is ragadtunk mellette.


Bár korábban már beszámoltunk a játékról (igyekszem ezúttal rövidre fogni), semmiképpen sem mehetünk el szó nélkül a legújabb SimCity mellett, ha a 2013-as év legnagyobb címei kerülnek szóba. Az EA és a Maxis egyesített erővel elkészítették azt a játékot, amit saját elmondásuk szerint 24 évvel ezelőtt is megálmodtak, a technika azonban csak most tette lehetővé számukra, hogy meg is valósítsák akkori elképzeléseiket.

A GlassBox Engine remekül végzi a dolgát. Simektől nyüzsgő városunk a szemünk előtt kel életre, az első víztorony építésétől kezdve, az újrahasznosító üzemen át, egészen a Monster Truck versenyekig minden az elképesztő szimuláció felügyelete alatt zajlik. A kezelő felület jól elrendezett, könnyen átlátható és elegendő lehetőséget és információt szolgáltat még a legnagyobb metropolisok hatékony irányításához is.

Ahogy a részletes bemutatóban is olvashattátok, legkevesebb két probléma merült fel a játékkal kapcsolatban: a területek szűkössége (ezzel együtt a terraformálás hiánya), valamint a DRM és a 7/24 online. Akik részletesebben is elmerülnének a témában, itt megtekinthetik a játékhoz készült tesztet, lentebb pedig Will Wright mester beszél az új SimCity-ről, de némi gameplay-t is találtok a videóban. Jó szórakozást kívánok hozzá!


Mindent összevetve egy remek játékról van szó, amivel valószínűleg még sokáig fogunk játszani. A DLC-k szépen érkeznek, a bugokat folyamatosan javítják, reméljük hamarosan a rendelkezésre álló területeket is bővítik és bekerül néhány, a játék már kultikusnak számító negyedik részéből is néhány elem. SimCity rajongók biztosan jól szórakoznak majd a játékkal, de az egyéb Tycoon játékokra fogékony olvasóink is nyugodtan tehetnek vele egy próbát.

Star Trek: The Video Game - Digital Extremes/Paramount - PC/PS3/Xbox360

CPU: Intel Core 2 2GHz / AMD Athlon 64 X2 4200+
RAM: 2 GB
VGA: Nvidia Geforce 9600/ ATI Radeon HD 2900

Amikor filmes átiratokról hall az ember, rögtön a fejéhez kap és kezeit az égre emelve kérdi: Miért? Sajnos ezúttal sincs ez másként. A Star Trek: The Video Game leszállt közénk, de gyorsan vissza is sugároztuk és azóta is verítéktől áztatva, álmunkból felriadva igyekszünk elfelejteni, hogy valaha közünk volt hozzá.

A történet szerint a vulkániak, egy bizonyos eszköz, a Helios segítségével terraformálásra adják a fejüket, hogy létrehozzák az Új Vulkán bolygót, azonban nem mennek olyan simán a dolgok, mint gondolták, hiszen hamarosan feltűnik a Gorn, hogy saját sötét céljaira használja fel az eszközt. Ejnye!


Az előzetes információk alapján még valami jó is kisülhetett volna a játékból (persze ne tessék Bioshock szintű égiszekre gondolni), azonban nem így áll a helyzet. Néhány percnyi játék után hamar kiderül, hogy a Paramount ezúttal rossz lóra tett. Eleinte örülünk, hogy Star Trek, hogy trikorder és fejleszthető fegyverek, hogy a Kirk és Spock közötti ellentét egész szépen kibontásra kerül a játékban, emellett a szinkronhangok is sokat dobnak a produkción. Azonban hamarosan a bánat és a jogos felháborodás fogja felváltani örömkönnyeinket.

Bár nem vallom magam a Star Trek univerzum szakavatott plébánosának, annyi nekem is rögtön leesett, hogy hiba volt ennyire az akcióra helyezni a hangsúlyt. A játékkal eltöltött néhány perc után az embernek az az érzése támad, mintha Shepard egy alapos plasztikai műtéten esett volna át, csak azért, hogy a gethek után most a gornokat is jól fenéken billentse. A probléma csak annyi, hogy amit a Mass Effectben imádtunk, az mind az ellenkezőjére fordul a Star Trek esetében. Zéró diplomácia, cool kölykök a köbön, érdektelen sztori, agyatlan és végeláthatatlan golyózápor, a két karakter pedig annyira hasonlóra sikerült, hogy a játékmenet szempontjából teljesen mindegy melyiket választjuk.
Az irányítás borzalmas, az MI-t a fejlesztők mintha elfelejtették volna. A játék tele van bugokkal, hogy az idegesítő mini-gameket már ne is említsük. Ha valakit még érdekel, a lentebbi videóban megcsodálhatja a remekművet futás közben is!


A Star Trek: The Video Game fantáziadús címe újabb árulkodó jele az ember mérhetetlen önzésének, hiszen (már elnézést) ez a szemét talán az életben el sem készült volna, ha valaki nincsen róla meggyőződve, hogy lenyúlhat újabb pár milliót az emberek zsebéből és még csak sittre sem vágják érte. Aki mindenképpen Star Trek témájú játékkal kívánja elütni az időt, inkább az Armada és a Bridge Commander játékokat ajánljuk figyelmébe, ezt legyetek szívesek messzire elkerülni!

Last of Us - Naughty Dog/Sony Computer Entertainment - PS3

A mai Félidő végén egy főhajtással tisztelgünk konzolos bajtársaink felé, a Last of Us személyében.

A játék jött, majd ment és időközben magával ragadott mindenkit. A Naughty Dog legújabb túlélő-horror játéka idén debütált konzolokon és sokan továbbra is az év játéka cím egyik fő várományosának tartják. Lássuk a játékot!


A Last of Us története remek dramaturgiai érzékkel megáldott írók keze munkáját dicséri, a játékban szereplő karakterek pedig annyira életszagúra sikerültek, hogy sokan bizony annyira megkedveltük őket, hogy együtt sírtunk és nevettünk velük az út során.

A történet szerint a világ, ahogyan ismertük, nem létezik többé, ugyanis egy gombafertőzés következtében az emberiség jelentős része hátrahagyta megszokott életét és úgy döntött zombinak áll. A játékban Ellie és Joel (két mindenre elszánt túlélő) kalandjait követhetjük nyomon, akik a Firefly szervezet központi bázisához akarnak eljutni mindenáron. A történet fordulatokban gazdag, végig képes lekötni a játékosokat, ahogyan egyre mélyebbre süllyednek a szereplők lelkivilágában és az események alakulásában. Mivel nem szeretnénk előre lelőni a poénokat, a játék történetéről többet nem is árulunk el Nektek!

A játékmenet elegendő szabadságot biztosít arra, hogy a játékosok saját szájízük szerint próbálhassák megoldani a feladatokat, de a lopakodást már most érdemes lehet feljegyeznünk képzeletbeli bevásárlólistánk élére, már csak azért is, hogy ahol lehet, spóroljunk az amúgy is ritkaságnak számító lőszerrel. Az ellenségek felhozatala kielégítő, mind az emberek, mind a zombik területén, az MI pedig még a mai színvonalhoz képest is meglepően jól muzsikál.

Rengetegféle gyűjthető tárgy akad a játékban, melyekből hasznos eszközöket (molotov koktél, ollóval megtámogatott baseball ütök, stb.) fabrikálhatunk, ugyanakkor Joel képességeit is fejleszthetjük, melyek közül érdemes szót szentelni a "szuperhallásnak", melynek köszönhetően olyan ellenségek tartózkodási helyéről is pontos információkat kaphatunk, akik nincsenek szem előtt. Bár okosabb, ha a lehető legkevesebb konfrontációt vállaljuk a játék során, a harcrendszer kétségkívül a Last of Us egyik legjobb része lett.

Természetesen a grafikára és a hangokra sem panaszkodhatunk, az audiovizuális megjelenítés és a remek játékmenet hatására úgy érezhetjük, egy filmet nézünk, melyben mi magunk vagyunk a főszereplők.

Ezzel pedig elérkeztünk az örök kérdéshez, PC, vagy konzol? Magam az esetek 90 százalékában a jó öreg kompjúter mellett teszem le a voksom, azonban a Last of Us-hoz hasonló játékok esetében akaratlanul is felmerül az emberben, hogy talán érdemes lenne beújítani egy konzolt is a polc tetejére. Természetesen csak akkor, ha nincs a közelben egy haver, akinek már van egy a TV mellett. A kevésbé szerencsések mindenképpen kutassanak fel egy végigjátszást a világhálón, ezt a játékot mindenkinek látnia kell!


Ennyi fért a mai Félidőbe, köszönjük, hogy ismét velünk tartottatok! Hamarosan újra jelentkezünk, addig is jó játékot kívánunk Nektek!
Kattints ide  ➜

Az Androbit technológiai és tudományos magazinnál hiszünk abban, hogy az információ mindenkit megillet. Hosszú évek munkájával megszerzett hírnevünknek köszönhetően megadatott számunkra az a lehetőség, hogy műszaki témájú médiumként is elérhessünk minden internetező korosztályt. Tesszük ezt olyan hírekkel és cikkekkel, amik között egyaránt szerepel nagyobb tömegeket és kisebb szakmai csoportokat érintő tartalom is.

A témák gondos összeválogatásának és a cikkek minőségi kidolgozottságának hála mára Magyarország egyik legnépszerűbb technológiai és tudományos információforrásává váltunk – fejlesztéseinkkel és kutatásainkkal pedig igyekszünk mindig egy lépéssel a versenytársak előtt járni.

A weboldalunkon található, szerkesztőségünk által készített tartalmakra vonatkozó összes felhasználási jogot az Androbit technológiai és tudományos magazin birtokolja. A tartalmak egyes részleteinek felhasználását kizárólag látványos (vagy jól hallható) forrásmegjelöléssel engedélyezzük. A feltételek megszegésének jogi következményei lehetnek. A feltételektől eltérő tartalomfelhasználás kizárólag megegyezés útján lehetséges.
Copyright © 2007-2016 – Makay József (makay@androbit.net)
Benjamin minden videójában 4 órán át ül és mosolyog
5700 darab iPhone‑t lopott el a Foxconn menedzsere
Gooligan és AirDroid ‑ Sok millió Android van veszélyben
Gigantic ‑ Ingyenes nyílt bétával kezd az Overwatch új kihívója
Videókból fog tanulni a mesterséges inteligencia
A nem eredeti Apple‑töltők 99 százaléka veszélyes
Felkapott témák
Ezek a különbségek az iPhone- és Android-felhasználók között
Ezek a jelenleg kapható legerősebb okostelefonok
Ezek a Huawei-készülékek kapják meg az Android 7.0 Nougat frissítést
Ingyenes nCore regisztráció - Újabb csalók próbálkoznak
Egy alkalmazás bitcoin-terminált csinál a telefonunkból
A Firefox 0-day sebezhetőségével leplezik le a Tor-felhasználókat
Állásajánlatok
Marketing asszisztens
Szoftvertesztelő
JavaScript Developer PB-7225
Minőségbiztosítási mérnök
Online Content Marketing Manager
EMC Méréstechnikai Mérnök
Channel Manager, Enterprise Segment