Tesztek Android Google Apple Microsoft Samsung Huawei Nokia Linux Biztonság Tudomány Facebook Videojáték Film
ga

Az openSUSE a legjobb Linux operációs rendszer?

2014.02.17. 12.58
Az utóbbi néhány évben, mióta a Linux-alapú operációs rendszerek eljutottak arra a fejlettségi szintre, hogy a mezei felhasználók igényeit is képesek legyenek kiszolgálni – amihez mondjuk érdemes hozzátenni, hogy manapság a legtöbb ember számára már egy böngésző is elég a mindennapokban – gyakran felmerül a kérdés: Mégis melyik Linuxot válasszuk?

Erre a legtöbben – korábban még én is – azt válaszolnák, amelyik a legnépszerűbb. Jelen esetben ez az Ubuntu lenne, de véleményem szerint ezen operációs rendszer esetében inkább jó marketingről beszélünk, ami sok emberhez eljutott. Ennek részleteibe nem mennék bele, bizonyára mindenki találkozott már olyan Ubuntu-felhasználóval, aki megállás nélkül képes volt szidni a rendszert, mégsem cserélte le. A lényeg, hogy bármennyire is sokan használják, a rendszerrel kapcsolatos elégedettségi ráta lehetne jobb is.



A történet barátnőm notebook-jával (HP 6735s) kezdődött, amibe egy hevesebb vérmérsékletű ember már rég baltát állított volna. A gépről azt kell tudni, hogy kizárólag olyan hardverelemekből épül fel, aminek linuxos támogatása enyhén szólva is siralmas, az AMD/ATI támogatásmegvonásról pedig nem is beszélve. Van tehát egy notebook, amiben Broadcom Wi-Fi modul, Marvell Ethernet kártya, leállított támogatású ATI videokártya, közepes teljesítményű processzor és 1 GB (+ 1 GB utólag beépített) RAM található.

A hölgy a gépet egészen idáig egy 12.1-ről frissített openSUSE 12.3-mal használta. Komolyabb problémái nem voltak vele, leszámítva azt, hogy a Google+ képszerkesztő nem indult el, mert valami olyasmit igényel, amihez gyári ATI támogatás kellene, valamint hogy a teljes nézetű YouTube és egyéb Flash-alapú videók nézhetetlenül szaggattak. Persze ezeket a problémákat az AMD számlájára írom, szóval Linus Torvalds-nak javasolnám, ne kivételezzen mutogatásban velük, mert az NVIDIA mellett ők is bőven megérdemlik. Mindenesetre úgy döntöttem, teszek egy próbát más operációs rendszerekkel is, hátha a gépen futó openSUSE a hibás.



Elementary OS

Eleinte abban a hitben éltem, hogy csupán az openSUSE-ra nem tudom felhegeszteni a ATI eszközmeghajtót, így aztán bízva a legjobbakban, kipróbáltam a sokak által kedvelt Elementary OS Linux disztribúciót.

Elsőre azt kell mondanom, a rendszer sikeresen lenyűgözött. A viszonylag újnak számító Elementary OS igazán pofás megjelenést és kényelmi funkciókat sorakoztat fel a felhasználók számára. A lelkesedésem viszont hamar alábbhagyott, ugyanis az még egy dolog, hogy a felület erősen igényelné a GPU általi támogatást – néha erősen gondolkozott a menük megjelenítésénél – talán megoldható lett volna a fglrx eszközmeghajtó telepítésével, viszont a Wi-Fi kezelése egyenlő volt a nullával, már az eszközmeghajtóját is nekem kellett felhekkelnem. Kilistázta ugyan az elérhető hálózatokat, viszont vagy nem ette meg a jelszót – meg sem próbálta ellenőrizni – vagy eldobta az egész Wi-Fi vezérlést listástól, mindenestől.

Zárásként még feltelepítettem a már említett fglrx drivert, ami végérvényesen kinyírta a grafikus megjelenítést, szóval arra az elhatározásra jutottam, hogy nem fogok vele bajlódni a későbbiekben, dobom és keresek mást.



Linux Mint KDE

Következő jelölt a Linux Mint KDE volt. Barátnőm ragaszkodik a KDE asztali környezethez, amivel amúgy teljes mértékben egyetértek, egy ilyen gépen ennek nem kellene akadályokba ütköznie, hiszen egy hasonló hardvererőforrásokkal rendelkező gépen végzem munkámat, bármiféle fennakadás nélkül.

A rendszer szépen feltelepült, az fglrx eszközmeghajtó pedig itt is lenullázta a grafikát, tehát innentől már egyértelmű volt, bármelyik rendszerrel próbálkozhatok, nem lesz elfogadható eredmény. Pozitívum volt ugyanakkor, hogy a rendszerben található nyílt forráskódú radeon driver már viszonylag szépen vitte a Flash-videókat, a Google+ problémát viszont még ez sem oldotta meg.

A Broadcom (b43) eszközmeghajtót is sikerült beizzítanom és a hálózatkezelés is elfogadható volt. Egészen odáig, hogy egyik nap eldobta a Wi-Fi csatlakozást, következő indításkor pedig már a hardvermodult sem kezelte, tehát nem tudott róla, hogy lenne vezeték nélküli hálózati csatlakozást lehetővé tevő eszköz a gépben. Minden módszert kipróbáltam, de mintha semmit sem csináltam volna. Kuka, 2014-ben nem vagyok hajlandó újra feltalálni a kereket.



Ubuntu

Tekintettel arra, hogy már két másik, Ubuntu-alapú rendszerrel pórul jártam, meg sem próbálkoztam magával az Ubuntuval. Egyrészt a közös alapok miatt – amik nyilvánvalóan nem működnek rendeltetésszerűen ezen gép esetében – másrészt a kezelőfelület miatt. Amellett ugyanis, hogy a Unity még közel sem áll olyan fejlettségi szinten, amire a „nagy teljesítmény” és „hatékonyság” kifejezéseket lehetne húzni, a megjelenése is inkább undorító, mint átgondolt. Felhasználói élménnyel folyamatosan foglalkozó szemmel nézve alig tudok olyan elemet mondani a GUI-ban, amivel meg lennék elégedve, holott ez köt össze az embert az operációs rendszerrel. A barátnőm tetszését sem igazán nyerte el az átláthatatlan Unity Dash és a felület legózott elrendezése. – Itt látszik egyértelműen, hogy az Ubuntu bármennyire is próbál egyedi megoldásokkal kitűnni a Linux rendszerek társadalmából, a felhasználók többségének nem az egyediségre, hanem az átláthatóságra és egyszerűségre van igénye, amit az Ubuntu meg sem próbál képviselni.



openSUSE (13.1)

Végső elkeseredésemben már felajánlottam egy Windows telepítést is, de barátnőm ezt elutasította, neki Linux és KDE kell. Ekkor döntöttem úgy, hogy letöltöm az openSUSE legfrissebb, 13.1-es verziószámmal ellátott kiadását, rontani a jelenlegi helyzeten már nem nagyon lehet.

Ez volt az egyetlen rendszer, ami magától kitalálta, hogyan is akarom használni a már létező (/, home, swap, adat) partíciókat – holott detektálása amúgy nem is valami nagy programozói feladat – így ez egy hatalmas plusz pont volt az openSUSE-nak. A rendszer percek alatt feltelepült, nem jelentkezett semmilyen probléma. Első lépésként feltelepítettem a b43-fwcutter csomagot, majd rendszergazdai jogosultságokkal kiadtam az install_bcm43xx_firmware parancsot. Innentől már ment a Wi-Fi is, maradt még a Google Chrome, a Skype és a VLC – a többit majd igény esetén már ő is tudja telepíteni, ügyes csaj. Ezek telepítése körülbelül 3-3 kattintást igényelt.

A Google+ képszerkesztő továbbra is halott és semmilyen böngészőkapcsolóval nem lehet feltámasztani, de a teljes képernyős Flash-videók lejátszásának szaggatása teljes mértékben megszűnt, szóval a friss VDPAU (Video Decode and Presentation API for Unix) library valamilyen szinten megtette a hatását.

Összegzés

Biztosan sokan kötekednének, ha azt állítanám, hogy az openSUSE a legjobb Linux-alapú operációs rendszer a világon. Egyrészt azért, mert egyeseknek nem feltétlenül tetszik a rendszer alapértelmezett kezelőfelületének számító KDE (túl windowsos, fúj), vagy mert olyan speciális hardver található a számítógépükben, amivel esetleg még az openSUSE legfrissebb verziója sincs valami jó barátságban.

Továbbá sokak szívében a mai napig él a szálka, miszerint a Novell képes volt „lepaktálni” a Microsofttal, hogy összehangolják technológiáikat és a Microsoft legyen a világ egyik legnagyobb (SUSE) Linux-forgalmazója. Aki nem ért egyet egy ilyen pozitív hatásokkal kecsegtető üzleti lépéssel és néhány agyatlan elv érdekében feláldozza a technológiai fejlődést, annak saját disztribúció építését javaslom, ugyanis közel minden Linux-alapú operációs rendszernek van üzleti érdekeltsége, csak valaki sikeresebb a többieknél.

Viszont mindenképpen érdekes, hogy kizárólag egy olyan operációs rendszer állta meg a helyét egy mindennapi feladat megoldásában, ami még csak nem is törekszik olyan mértékben a felhasználó kedvére tenni. Telepíted, bekonfigurálod, és megy. Munkára és szórakozásra egyaránt alkalmas, de nem próbál minket minden eszközzel egyedi és szokatlan, tehát újabb tanulást igénylő megoldásokkal elkápráztatni. Így a cikk írásának pillanatában azon az állásponton vagyok, hogy az openSUSE a legjobb Linux operációs rendszer.

Véget ért az Ubuntu 16.10 támogatása
Elon Musk elindította az x.com‑ot!
Alcatel A5 LED okostelefon teszt – Bulikafon
10 éves az Androbit technológiai és tudományos magazin
Nem tűnik el a Microsoft Paint
Újabb Kingsman trailer!
Felkapott témák
Avast: Az AVG után a CCleanert is felvásárolta
Megérkeztek az 5000 forintos Nokia telefonok
Kiszivárgott a Sharp iPhone-verő okostelefonja
Alcatel A5 LED okostelefon teszt – Bulikafon
Véget ért az Ubuntu 16.10 támogatása
Nem tűnik el a Microsoft Paint
Állásajánlatok
Fixed BSS Expert - 000000100002
Grafikus
Maintenance engineer
Presentation Moderator Budapest
Folyamat-, és berendezés mérnök Referenciaszám: PJ5818
Marketing trainee
Back Office munkatárs / Excel szakértő