16 570
Tesztek Android Google Apple Microsoft Samsung Huawei Linux Okostelefon Biztonság Tudomány Facebook Videojáték Film
16 570
/ContentUploads/A448/x1png.png
Kattints ide  ➜

Lenovo X1 Carbon teszt ‑ A magnéziumba csomagolt ultrabook

Droppa Béla2014.05.24. 10.49
A Lenovo még a 2005-ös ThinkPad márkanév és gyártástechnológia megvásárlásakor fektette le a csapásirányt, amelyet máig követ: a legnagyobb számítógépgyártóvá válni. Azóta a piac rengeteget változott, az okostelefonok, majd a táblagépek betörésével pedig gyökeresen átrendeződött. Mostanra az a trend rajzolódik ki, hogy inkább a hibrid eszközök felé tolódik a vásárlási vágy, egyre kevesebb hagyományos értelemben vett notebookot és asztali számítógépet veszünk.

A Lenovo ThinkPad X1 Carbont a gyártó hazai képviseletétől kaptuk kölcsön, ezt ezúton is szeretnénk megköszönni!

Ezt a célt – vagyis a legnagyobb készülékgyártóvá válást – az átlátható termékpolitika, a felhasználóbarátság, valamint a megváltozott igények felismerése miatt el is érték, ezzel a HP majdnem tíz évig tartó egyeduralmát törték meg. Természetesen a kínai gyártó sem maradhatott ki az Intel által életre hívott Ultrabook-őrületből, amelynek az első nagyon komoly terméke a ThinkPad X1 Carbon volt.

Az első generáció viszont már több mint másfél éve került forgalomba, így időszerű volt aktualizálni az eszközt, hogy tényleg ez lehessen a cég abszolút csúcsmodellje. Így már könnyen kitalálható, hogy jelen tesztünkben az eszköz utódjával, az új ThinkPad X1 Carbonnal ismerkedhettek meg, ami bizonyos tulajdonságait tekintve még az elődmodellnél is lenyűgözőbb, azonban vannak érthetetlen dolgok is, amelyek felett nem szabad elsiklanunk, ugyanis sokaknál döntő fontosságúak lehetnek.


Csomagolás, dizájn

A notebookot mi már a végleges csomagolásában kaptuk, ami a valóságban egy elég nagy kartont jelent. Amint kibontjuk a pakkot, az RJ-45 internetkábel csatlakoztatásához szükséges kis adaptert, valamint a szériatöltőt pillanthatjuk meg. Ezek alatt lakozik az új X1 Carbon, amelynek megjelenésébe valószínűleg már a kibontásnál örökre beleszeretünk. Dizájnjában ez a gép a múlt és a jövő tökéletes keveréke, megtalálható benne a régi ThinkPadek formavilága és funkcionalitása, ettől függetlenül sikerült lehengerlően modernné alakítani a masinát.



Kézbevételkor minden bizonnyal fel fog tűnni, hogy az egész megoldás mennyire vékony és könnyű. Ez nem véletlen, mivel jelen pillanatban kategóriájában ez a legvékonyabb és legkönnyebb noteszgép, a nálunk járt kiadás tömege 1,42 kilogramm volt, a legvastagabb pontján mérve pedig alig haladta meg az 1,82 centimétert. Ez automatikusan determinálja, hogy a gép hordozásra született, szerencsére az akkumulátoros üzemidő is kielégítő, vagyis ilyen téren semmiféle kompromisszumot nem kell kötnünk.

Nem mellesleg a magnéziumötvözetű burkolat szénszálas megerősítéssel rendelkezik, ami két okból jó: egyrészt erős csavargatás hatására sem hajlik meg a borítás, másrészt igazán időtálló, ellenáll a karcolásnak és a leejtésnek is, bár ebben az is segítségére van, hogy ultrabookhoz méltó SSD került az X1 Carbonba. A kiemelkedő tartósságot az is megmutatja, hogy a gép a katonai MIL-STD-810G teszten is átment. Mindez azonban nem befolyásolja az abszolút biztonságot garantáló ujjlenyomat-leolvasó működését, ami a ThinkPad gépek történetében a leggyorsabb és legpontosabb azonosítást teszi lehetővé.

A masina bal és jobb oldalán találunk portokat, a hátsó fertályon mindössze egy SIM-kártya foglalata árválkodik. Baloldalt a gyártó egyedi OneLink töltőbemenete, egy teljes méretű HDMI port, egy Mini DisplayPort, egy fejhallgató / mikrofonbemenet, valamint egy USB 3.0 látható, az átellenes részen pedig a LAN-port (átalakító szükséges), illetve még egy nagysebességű USB 3.0 található. Az viszont szégyenteljes, hogy az előző generációval szemben idén már nincs kártyaolvasó a masinában. Ez a tény nem deal-breaker, azonban sokaknak fájó pont lehet.


Kijelző

A Lenovo X1 Carbon kétfajta kijelzővel vásárolható meg: az olcsóbb modell 14 hüvelykes panelje TN+film technológiára épül, a felbontása pedig 1600×900 pixel. Erről mi nem tudunk nyilatkozni, ugyanis nálunk a drágább verzió járt, amely szintén 14 hüvelykes képátlóval operál, azonban a képernyő már érintésérzékeny, a felbontás pedig 2560×1440 pixel. Méltányolható, hogy az egész egy tükröződésgátló bevonatot kapott, azonban ennek köszönhetően kültéren csak maximum, vagy ahhoz közeli fényerővel látható a tartalom.

Lényegében ez az egyetlen hibája a kínai gyártó csúcs-notebookja monitorának. Ez a számokban is meglátszik, ugyanis a legvilágosabbra kapcsolva is a fényerő csak 154 nit, míg a konkurensek általában a 300 nit körüli értékre állnak be. Ha valaki épp emiatt nem választaná ezt az eszközt, annak házon belül a Lenovo X240 ajánlható, hiszen ott egy 328 nites fényerejű megoldásról beszélünk. Sajnos azonban a már korábban említett óriási felbontásnak is van hátulütője: sok applikáció nincs optimalizálva rá, például a Google Chrome és az Adobe CC szoftverek is szörnyen pixelesen néznek ki, de ez például a Retinás MacBook Pro esetében is így van, szóval nem gyártói problémával állunk szemben.

A Datacolor Spyder tesztből kiderült, hogy a készülék kijelzője az Adobe-féle RGB spektrum 84 százalékos leképzésére alkalmas, ez sRGB-nél már csak 64 százalék. Ez a kategória csúcstartójánál, a HP Spectre 13-nél jelentősen alacsonyabb, ott ugyanis 97 és 74 százalékon teljesített a notebook képernyője, ami igazán tiszteletre méltó eredmény.


Billentyűzet és érintőpad

Az X1 Carbon legnagyobb hibái itt, ezeknél a nélkülözhetetlen részegységeknél keresendő. Sajnálatos módon a mérnökök ennél a terméknél kezdtek őrült fejlesztésbe és innovációba, átalakították az érintőpadot, a billentyűzetet, továbbá a funkciógombokat is. Vegyük szépen sorban ezeket a néha idegesítő és szükségtelen változtatásokat!

Az érintőpad jelentősen megváltozott, immár a teljes felület érintésérzékeny, továbbá az egész lenyomható, ami sok bosszúságot okozhat a mindennapi használat közben. Ha képzeletben négy egyenlő részre osztjuk a tapipadot, akkor a jobb alsó negyed felel meg a jobb egérgombnak, míg a többi három rész a balnak. Ezeket a határokat könnyen átléphetjük, így ez nem túl elegáns megoldás, továbbá a legendás trackpoint funkcióit is lényegében elveszi, ugyanis eltűntek róla a fizikai gombok.



A funkcióbillentyűk (Fn) helyét egy adaptív sáv vette át, ami négy különböző állást tartalmaz, ezek pedig maga a funkcióbillentyűk, a webböngésző, a prezentáció és a videóbeszélgetés. Ezek nagyrészt hasznos piktogramokat tartalmaznak, azonban sajnos nincs fizikai visszajelzés, miután megérintettük őket, szóval le kell nézni a sávra, hogy kiderüljön mit nyomtunk meg. Ha ezt javítják a következő generáción, akkor már nem fogunk negatívan visszagondolni rá, azonban így még nem valami meggyőző a technológia.

Fontos megemlíteni, hogy a fentebb részletezett adaptív sávról vezérelhető a gesztusalapú kezelés is, ami viszont totálisan felesleges, ugyanis a funkciók egy részét soha sem sikerült aktiválni, pedig elhihetitek, hogy mindent megpróbáltunk. A rendszer egyelőre négy alapvető gesztust ismer: a tenyerünket jobbra-balra a képernyő előtt elhúzva a zenéket léptethetjük, prezentációnál pedig értelemszerűen a diákat. Ha meg szeretnénk állítani egy számot, akkor is egy tenyérmozgatást kell igénybe venni. Utóbbi kettő megoldás működött, de a szánk elé helyezett ujjunkkal való némítás, valamint az öklünk mozgatásával történő halkítás-hangosítás sohasem. Annyi biztos, hogyha életre tudtuk volna őket hívni, akkor sem sokan használnák, mivel egyszerűen nem kényelmes így a kezelés.

A legnagyobb furcsaságok viszont a billentyűzettel történtek. Nem elég, hogy elvették a funkcióbillentyűket, az Esc és a Del billentyűket elképesztően rossz helyre tették. Előbbit az AltGr és a Ctrl közé, utóbbit pedig az Enter és a Backspace által határolt területre. Ezek közül az Esc elhelyezése a legszerencsétlenebb, mert véletlenül ezt a legkönnyebb úgy megnyomni, hogy visszafordíthatatlan károsodást okozzon a munkánkban. Nem véletlenül helyezik minden billentyűzeten a legtávolabbi sarokba, ahová ritkán nyúlt az ember.

Mindenképpen megemlítendő még, hogy a Caps Lock sem kapott külön billentyűt, ezt a Shift dupla lenyomásával lehet előcsalogatni. A Print Screen dedikált billentyűje is eltűnt, ennek a helyét a Képmetsző ikonja vette át az adaptív sávon. Ha ezeket megszokja az ember, akkor viszont ThinkPades könnyedséggel lehet írni a kellemes járású, puha felületű és megfelelő távolságra elhelyezett szigetes gombokkal. Nekem két napba telt, amíg már olyan sebességgel írtam az X1 Carbonon, mint ahogy a régi gépemen, ami szerintem nem egy túl jó adat, ugyanis általában egy nap alatt megszokom az új eszközöket.


Hardver

Ahogy fentebb már leírtam, mi a legerősebb konfigurációt kaptuk meg a Lenovo hazai képviseletétől. Ez a gyakorlatban egy nevetségesen alacsony fogyasztású, Haswell alapokra épülő Intel Core i7 4550U processzort, 8 GB DDR3 SDRAM-ot, valamint 256 GB-nyi SSD-t jelent. A 4550U négymagos, alapból magonként másfél GHz-es, azonban 2,10 GHz-ig képes az órajelet feltolni.

Mindez azért egy igen erős specifikáció, ettől függetlenül nem nagyon melegszik a masina, a hangját pedig egyszer sem hallottam, pedig a forgalmas közlekedési csomóponttól kezdve éjszaka a csöndes szobában is használtam és nem voltam rest terhelni sem. Ezt az Adobe Dreamweaver videóvágó- és szerkesztő szoftverével tettem, de a ventilátor még a Full HD render közben sem kapcsolt be, ez pedig azt mutatja meg, hogy mennyire jó természetes hűtéssel rendelkezik.

Az akkumulátor átlagos használattal (Google Chrome, Word, Fájlkezelő, néha Photoshop CS5 megnyitásával) 6-7 órán keresztül bírta, ami ebben a kategóriában nem kiemelkedő, de nem is a legalja. Sajnálatos módon viszont a akkumulátor nem cserélhető, vagyis ha lemerült, akkor nincs lehetőségünk egy mozdulattal átváltani egy másik, feltöltött akksira. Ebben segíthet a Lenovo saját OneLink töltője, ami egy óra alatt feltölti energiával az akkut.

Vezeték nélküli adatkommunikációs téren laptophoz képest igen hosszú a felhozatal, ugyanis beépített SIM-hely, NFC, Bluetooth, és Wi-Fi a/b/g/n/ac is bekerült a repertoárba, de ezen mondjuk nem szabad csodálkozni egy ilyen drága gép esetén.


Konfigurációk

Az új, 2014-es kiadású ThinkPad X1 Carbon indulóára 1259 dollár, ami forintra átszámítva 280 ezer forint, nálunk viszont még erre jönnek rá az adók, szóval Magyarországon megvásárolni igen húzós, főleg úgy, hogy ezért az árért a nem-érintős, 1600×900 pixeles felbontású kiadást kapjuk meg Intel Core i5 processzorral és 4 GB RAM-mal, továbbá mindössze 126 GB-nyi tárolóhellyel.

Ha ez a hardver megfelelő, de a nagyfelbontású képernyőt választjuk, akkor már 1349 dollárt kell kiperkálni (302 000 forint), de ez még mindig nem érintőkijelzős. Ha tapizni akarjuk a panelt, akkor erre még rá kell dobni 150 dollárt. Ha a csúcsmodellt szeretnénk, akkor 2139 dollárral lesz vékonyabb a pénztárcánk, ami hozzávetőlegesen 600 000 forintnak felel meg. Ezek nagyon súlyos összegek, de ha megnézzük, akkor a konkurencia is csak kicsivel olcsóbb, vagyis nem számíthat(t)unk másra.




Összegzés

A Lenovo X1 Carbon engem egy kicsit a Galaxy S4-re emlékeztet. Tavaly a Samsung meg akarta mutatni, hogy mennyit tud, továbbá már a hardvert nem tudta tovább fejleszteni, ezért rengeteg értelmetlen funkciót rakott a zászlóshajóba, ami néha már-már elnyomta a lenyűgöző megoldásokat. Ugyanezt az analógiát vélem felfedezni tesztünk alanyánál is, mivel a beviteli eszközök drasztikus változtatása így hirtelen sok volt, nagy részük pedig célszerűtlen.

Ettől függetlenül az X1 Carbon 2014-es kiadása gyönyörű dizájnt kapott, nevetségesen könnyű és vékony, emiatt élvezet használni és hordozni. Bónusz, hogy hangja is alig van, így még kívánatosabb lehet. A kijelző élessége kifogástalan, a hardveren pedig sikerült annyit csiszolni, hogy felérjen a többi idei ultrabook-csúcsmodellel. Az adaptív sáv megítélése szubjektív, sokaknak nagyon tetszett, voltak viszont olyanok is, akik nem szerették azt, hogy nincs fizikai visszajelzés.

A gyártó idei felsőkategóriás notebookjának azonban vannak hiányosságai is. A billentyűzet irracionális átrendezése teljese mértékben szükségtelen volt, ettől függetlenül idővel megszokható. Engem igazából az érintőpad zavart, mert idétlen volt, hogy minden egyes klikknél le kell nyomni az egészet, a bal-jobb klikk megoldását pedig egyáltalán nem szerettem. Aztán ott van még a napsütésben csak legerősebb fényerővel látható kijelző, ami szintén nem a legjobb.

Akik szerették a ThinkPadeket és hajlandóak egy külső egérrel használni az X1 Carbont, azoknak teljes szívből tudom ajánlani ezt a notebookot, ugyanis akkor nem szembesülnek a rémes érintőpaddal, viszont a pozitív funkciók garmadáját élvezhetik. Akik viszont még nem használták ezeket a készülékeket, azoknak azt tudom javasolni, hogy nézzék meg a versenytársakat, különösképpen a Samsung ATIV Book 9 Plust, az Acer Aspire S7-392-t, továbbá a minimalista HP Spectre 13-mat, majd ezek hosszas tanulmányozása után válasszanak.

Kijelző: 9 pont
Dizájn: 10 pont
Ergonómia: 8 pont
Hardver: 9 pont
Beviteli perifériák: 6 pont
Ár/érték arány: 6 pont

Végeredmény: 8 pont
Kattints ide  ➜

Az Androbit technológiai és tudományos magazinnál hiszünk abban, hogy az információ mindenkit megillet. Hosszú évek munkájával megszerzett hírnevünknek köszönhetően megadatott számunkra az a lehetőség, hogy műszaki témájú médiumként is elérhessünk minden internetező korosztályt. Tesszük ezt olyan hírekkel és cikkekkel, amik között egyaránt szerepel nagyobb tömegeket és kisebb szakmai csoportokat érintő tartalom is.

A témák gondos összeválogatásának és a cikkek minőségi kidolgozottságának hála mára Magyarország egyik legnépszerűbb technológiai és tudományos információforrásává váltunk – fejlesztéseinkkel és kutatásainkkal pedig igyekszünk mindig egy lépéssel a versenytársak előtt járni.

A weboldalunkon található, szerkesztőségünk által készített tartalmakra vonatkozó összes felhasználási jogot az Androbit technológiai és tudományos magazin birtokolja. A tartalmak egyes részleteinek felhasználását kizárólag látványos (vagy jól hallható) forrásmegjelöléssel engedélyezzük. A feltételek megszegésének jogi következményei lehetnek. A feltételektől eltérő tartalomfelhasználás kizárólag megegyezés útján lehetséges.
Copyright © 2007-2016 – Makay József (makay@androbit.net)
Videókból fog tanulni a mesterséges inteligencia
Kevesebb Android‑felhasználó vált iPhone‑ra
Megérkezett az Android 7.0 Nougat a Sony Xperia XZ és Xperia X Performance készülékekre
A Firefox 0‑day sebezhetőségével leplezik le a Tor‑felhasználókat
Feltörték az Apple Aktiválási zár funkcióját
A Huawei Mate 9 december elejétől Magyarországon is elérhető
Felkapott témák
Ezek a különbségek az iPhone- és Android-felhasználók között
Microsoft Surface Phone - Számítógép és okostelefon egy készülékben
Ezek a Huawei-készülékek kapják meg az Android 7.0 Nougat frissítést
Egy alkalmazás bitcoin-terminált csinál a telefonunkból
Keret nélküli kijelzővel érkezik a szétcsúsztatható ZTE Nubia
A Sailfish OS most megelőzheti a Windows Mobile platformot
Állásajánlatok
Digital Designer/Web Designer
Gyártástechnológia - tervezőmérnök – Gyártástechnológia - tervezés
Linux System Administrator
ServiceNow Fejlesztő - Rendszermérnök
Beruházási Mérnök
Robotszimulációs mérnök - Berendezés-/ Készülékgyártás, Szerszámgyár
Event Operations Manager